Az elmúlt év végére valamennyit javult a felsőoktatásban tanuló magyar fiatalok véleménye a magyar oktatási rendszerről, de a hosszú távú eredmények alapján továbbra is kisebbségben vannak, akik szerint európai színvonalúak a magyar egyetemek. A negyedévente készített, a 20-29 éves korosztályt vizsgáló K&H ifjúsági index szerint jelentős különbség látható a nők és a férfiak véleménye között.
A nappali tagozaton tanuló egyetemisták 42 százaléka mondta azt, hogy inkább könnyen vagy nagyon könnyen fog állást találni az iskola után: ez ugyan 4 százalékponttal jobb a július–szeptemberi időszak adatánál, de hosszabb időtávon nézve inkább átlagos értéknek számít. Ezzel együtt voltak negyedévek, amikor az érintettek nagyjából fele, 48-50 százaléka volt ezen a véleményen, de például 2020 és 2022 elején még az 50 százalékot is elérte a bizakodók aránya.
Tendenciaként azt láthatjuk, hogy tíz évvel ezelőtt valamivel pesszimistábbak voltak a válaszadók, mint az elmúlt években: akkor 30 és 40 százalék között alakult az optimisták aránya, míg az elmúlt években általában 40 százalék felett volt. Ez a 40 százalékos érték egyébként éppen megfelel az elmúlt 11 vizsgálati év átlagértékének. Az éves átlagértékeket nézve 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben 44-46 százalékos volt a derűlátók aránya, szemben a tavalyi 41 százalékkal.
Külföldi munkavégzést a diákok 45 százaléka tervezett komolyabban 2023 utolsó negyedévében. Az ezzel kapcsolatos kérdésre 2012 végén adtak a legtöbben pozitív választ: akkor a diákok több mint 58 százaléka tervezte, hogy külföldön vállal munkát. Ezt egy lassú csökkenő trend követte, ami az évtized végére érte el mélypontját. Ezután ismét fordult a kocka: a koronavírus-járvány közepétől, 2020 végétől kezdve megint egyre többen gondolkodnak külföldi munkavállaláson.
Nagy különbség mutatkozott a diákok véleményében a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban. Átlagosan 22 százalékuk ért egyet azzal, hogy a rendszer európai összehasonlításban magas színvonalú: ez lényegesen magasabb a harmadik negyedévben mért 13 százaléknál. Utoljára 2020 végén volt ilyen magas, akkor 24 százalékos eredmény született. Ugyanakkor nagy a különbség a nők és a férfiak véleménye között: a férfiak 34 százaléka elégedett az oktatási rendszerrel, míg a nőknek csak 7 százaléka. Emellett 51 százalék azok aránya, akik szerint a magyar oktatási rendszer nem éri el az európai színvonalat.
Erre a kérdésre 2012-től 2017-ig érezhetően pozitívabb választ adtak a megkérdezettek, mint 2018 elejétől kezdve. Mindez nem jelenti azt, hogy a diákok nem szeretnek tanulni: majdnem 60 százalékuk mondta azt, hogy nagyon vagy eléggé érdekli, amit tanul. A koronavírus-járvány viszont rossz hatással lehetett rájuk, mert az évtized elején nagyot esett azok aránya, akik szeretik, amit tanulnak, míg ezt megelőzően inkább 70 százalék körüli adatok adódtak az erre a kérdésre adott válaszok alapján.
Az iskolájuk kínálta kiegészítő tanulási és ösztöndíj-lehetőségeket a diákok 35 százaléka ítéli meg pozitívan, de itt is nagy az eltérés a nők és a férfiak között: a nőknél 22 százalék az elégedettek aránya, míg a férfiaknál 45 százalék. A többéves átlagok alapján kedvezőtlen változást következett be, mivel a múlt évi 34 százalék bőven elmarad az azt megelőző két esztendő bőven 40 százalék feletti átlagával.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.