Tízből négy diák úgy látja, könnyen talál majd munkát

2024. 03. 02., 18:10

Az elmúlt év végére valamennyit javult a felsőoktatásban tanuló magyar fiatalok véleménye a magyar oktatási rendszerről, de a hosszú távú eredmények alapján továbbra is kisebbségben vannak, akik szerint európai színvonalúak a magyar egyetemek. A negyedévente készített, a 20-29 éves korosztályt vizsgáló K&H ifjúsági index szerint jelentős különbség látható a nők és a férfiak véleménye között.

Mi lesz a suli után?

A nappali tagozaton tanuló egyetemisták 42 százaléka mondta azt, hogy inkább könnyen vagy nagyon könnyen fog állást találni az iskola után: ez ugyan 4 százalékponttal jobb a július–szeptemberi időszak adatánál, de hosszabb időtávon nézve inkább átlagos értéknek számít. Ezzel együtt voltak negyedévek, amikor az érintettek nagyjából fele, 48-50 százaléka volt ezen a véleményen, de például 2020 és 2022 elején még az 50 százalékot is elérte a bizakodók aránya.

Tendenciaként azt láthatjuk, hogy tíz évvel ezelőtt valamivel pesszimistábbak voltak a válaszadók, mint az elmúlt években: akkor 30 és 40 százalék között alakult az optimisták aránya, míg az elmúlt években általában 40 százalék felett volt. Ez a 40 százalékos érték egyébként éppen megfelel az elmúlt 11 vizsgálati év átlagértékének. Az éves átlagértékeket nézve 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben 44-46 százalékos volt a derűlátók aránya, szemben a tavalyi 41 százalékkal.




Külföldi munkavégzést a diákok 45 százaléka tervezett komolyabban 2023 utolsó negyedévében. Az ezzel kapcsolatos kérdésre 2012 végén adtak a legtöbben pozitív választ: akkor a diákok több mint 58 százaléka tervezte, hogy külföldön vállal munkát. Ezt egy lassú csökkenő trend követte, ami az évtized végére érte el mélypontját. Ezután ismét fordult a kocka: a koronavírus-járvány közepétől, 2020 végétől kezdve megint egyre többen gondolkodnak külföldi munkavállaláson.

Milyen a magyar oktatás színvonala?

Nagy különbség mutatkozott a diákok véleményében a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban. Átlagosan 22 százalékuk ért egyet azzal, hogy a rendszer európai összehasonlításban magas színvonalú: ez lényegesen magasabb a harmadik negyedévben mért 13 százaléknál. Utoljára 2020 végén volt ilyen magas, akkor 24 százalékos eredmény született. Ugyanakkor nagy a különbség a nők és a férfiak véleménye között: a férfiak 34 százaléka elégedett az oktatási rendszerrel, míg a nőknek csak 7 százaléka. Emellett 51 százalék azok aránya, akik szerint a magyar oktatási rendszer nem éri el az európai színvonalat.

Erre a kérdésre 2012-től 2017-ig érezhetően pozitívabb választ adtak a megkérdezettek, mint 2018 elejétől kezdve. Mindez nem jelenti azt, hogy a diákok nem szeretnek tanulni: majdnem 60 százalékuk mondta azt, hogy nagyon vagy eléggé érdekli, amit tanul. A koronavírus-járvány viszont rossz hatással lehetett rájuk, mert az évtized elején nagyot esett azok aránya, akik szeretik, amit tanulnak, míg ezt megelőzően inkább 70 százalék körüli adatok adódtak az erre a kérdésre adott válaszok alapján.

Az iskolájuk kínálta kiegészítő tanulási és ösztöndíj-lehetőségeket a diákok 35 százaléka ítéli meg pozitívan, de itt is nagy az eltérés a nők és a férfiak között: a nőknél 22 százalék az elégedettek aránya, míg a férfiaknál 45 százalék.  A többéves átlagok alapján kedvezőtlen változást következett be, mivel a múlt évi 34 százalék bőven elmarad az azt megelőző két esztendő bőven 40 százalék feletti átlagával.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS