Tízből három magyar cégnek női vezetője van

2019. 03. 08., 11:02

A Mastercard listáján Magyarország az előkelő 12. helyen szerepel a női tulajdonú vagy nők által vezetett vállalkozások arányát tekintve, miközben a Start it @K&H szerint ez az aktív részvétel a startupok esetében is megfigyelhető.

1917 óta ünneplik világszerte – Magyarországon pedig 1948 óta – március 8-án a nőket abból a célból, hogy kifejezzék a nők iránti tiszteletet és megbecsülést. A nőnap tehát eredetileg nem a virággal és csokoládéval kedveskedés napja volt, hanem a nők egyenjogúságáért és a szabad munkavállalásával kapcsolatos mozgalom ünnepe. A „gyengébbik nem” jelző így manapság már nem állja meg a helyét, hiszen a nők munkában betöltött szerepe és a női vállalkozások világszerte fejlődést mutatnak és kiemelkedő sikerek fűződnek hozzájuk. A női tulajdonú vagy nők által vezetett vállalkozások szempontjából Magyarország az előkelő 12. helyen szerepel a Mastercard Női Vállalkozói Index 57 országot vizsgáló listáján, annak köszönhetően, hogy hazánkban 28,1 százalék ezen cégek aránya. A Start it @K&H nagyvállalati inkubátor tapasztalatai szerint ugyanakkor a női vállalkozások aktív részvétele a startup közösségben is megfigyelhető, aminek hátterében az állhat, hogy a nők legalább olyan szívesen alapítanak vállalkozást és valósítják meg álmaikat, mint a férfiak.

A helyzet azonban nem ennyire derűs. A Start it @K&H programban jelenleg a világátlagot meghaladva a startupok harmada, 7 csapat rendelkezik női alapítóval, akik közül a Click4Work és az UniPie a mai napon átvehette a „Női startupper különdíj” oklevelet a BVK Be Smart! versenyén. Véleményük szerint azonban vannak még negatív sztereotípiák a női vállalkozókkal szemben, és sok esetben még hazai szinten is plusz akadályokkal kell megküzdeni a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés miatt. Holott a BCG tavalyi tanulmánya arra mutat rá, hogy a női alapítású vállalkozások kimutathatóan nyereségesebbek az átlagnál. A SCORE vállalkozói szervezet nemzetközi elemzése szerint pedig a nők például jelentősen nagyobb valószínűséggel alapítanak vállalkozást a szolgáltató, egészségügyi és oktatási szektorban, mint a férfiak. Jó példa erre Apró Anna, a Cápák között üzleti show egyik befektetője, az Oxo Holding befektetői csoport egyetlen női tagja, akinek specialitása az üzletfejlesztés, szívügye azonban az egészségügy. Anna nem tesz különbséget nő és férfi között, véleménye szerint, ami egy jó vállalkozóhoz kell, az ugyanúgy meglehet egy nőben, mint egy férfiban.

Hátrányból előnyt kovácsolni

Mivel általánosságban a nők jobban tudnak kommunikálni-tárgyalni, kreatívak és empatikusak, egy startup működtetése során kiválóan tudják tehetségüket és képességeiket kamatoztatni. Ez pedig nagy előnyt jelenthet a mai világban, ahol a folyamatos üzleti és fogyasztói kommunikáció, az online jelenlét, a vizuális megjelenés és a kreatív tartalmak jelentősen hozzájárulnak egy cég sikerességéhez. A startupok esetében pedig ez fokozottan igaz, hiszen náluk jellemzően jóval rövidebb idő telik el az ötlettől a piacra lépésig.

Nőkből és férfiakból álló csapatok jelentkezését egyaránt várja március 20-ig a Start it @K&H inkubátorprogram ezen a linken.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS