Tíz évet kaphat a győri sajtkirály

Tíz évet kaphat a győri sajtkirály
2023. 01. 27., 12:49

Több mint 5 milliárd forint áfát csalt el egy bűnszervezet, amelynek tagjaival és segítőivel, összesen 29 emberrel szemben vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség. A szervezet győri vezetője a COVID-járvány idején „jótevőként” tűnt fel azzal, hogy adományozás céljából luxusautókkal szállított maszkokat. Mára viszont – az ügyészség előtt is – adócsalóként vált ismertté.

Bűnözők közreműködésével, egy céghálózaton keresztül, az adózási szabályokat megkerülve, leginkább sajtból, de csokoládéból és kávéból is jutott bőven szállítmány uniós országokból hazai kereskedőkhöz. Összesen több mint 10 ezer tonnányi élelmiszert adott el a Budapest és Győr környéki társaságokat irányító bűnszervezet. Negyedévente cserélődő, úgynevezett „dobós”, azaz valós tevékenységet nem végző, rövid élettartamú cégeken keresztül szerezték be a csaknem egymillió ember átlagos éves sajtfogyasztásának megfelelő mennyiségű árut, amit nagykereskedőknek és szállodai beszállítóknak értékesítettek.

2020 nyarán, kétnapos akcióban csapott le az elkövetőkre a NAV a Terrorelhárítási Központtal (TEK) közösen. A pénzügyőrök összesen 85 helyszínen tartottak kutatást. A bizonyítékok beszerzése mellett a nyomozók luxusautókat és jelentős összegű készpénzt foglaltak le, ingatlanokat és bankszámlákat zároltak, amelyek összértéke eléri a 1,5 milliárd forintot. A lefoglalt luxusautók között volt – egy azóta sikeresen elárverezett – Lamborghini Aventador és egy Bentley Continental is. Ezekkel szállította a bűnszervezet vezetője a szájmaszkadományokat a győri kórházaknak.

Keveset futott Lamborghini jó áron a NAV-tól

A NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának felderítése és nyomozása alapján felelnek tetteikért az elkövetők a Győri Törvényszék előtt.

A győri pénzügyi nyomozók csaknem 40 ezer oldalnyi nyomozati iratot készítettek, amely alapján a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség a 15 emberből álló bűnszervezet és az azt segítő további 14 emberrel szemben emelt vádat. Az ügy tárgyalása hamarosan egy előkészítő üléssel kezdődik. Az eljáró ügyész több mint 200 oldalas vádiratában a bűnszervezet vezetőire, még teljes beismerés esetén is 10, 9 és 8 évnyi, ténylegesen letöltendő fegyházbüntetést kér, kizárva a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS