Tavalyhoz képest több kisebb autót hoztak be Magyarországra

2021. 03. 04., 13:45

Idén februárban a DataHouse adatai szerint 10 566 import használt személyautó került hazai forgalomba Magyarországon, ami a tavaly februári 13 084 darabhoz képest több mint 19 százalékos visszaesést jelent.

„A koronavírus miatt bevezetett korlátozások életbe lépése óta átlagosan mintegy 20 százalékkal kevesebb használt autó érkezik külföldről. A mostani értékek is azt mutatják, hogy ameddig jelentősebb enyhítésre nem kerül sor, a piac továbbra is takarékon fog működni – magyarázza Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója.

A gátló tényezők közül a legfontosabb a határok szeptember óta fennálló lezárása a magánforgalom előtt, ami visszafogja a magánimportot is. További korlátozást hozott az idei év kezdetén a honosítási szabályok szigorítása, ami különösen az idős használt autók forgalomba helyezését nehezítette meg. Ez a kijelölt vizsgabázisok szűkös kapacitásaival párosulva szintén sokak kedvét elvehette a külföldi autók behozatalától. Emellett az eredetileg reméltnél hosszabb ideig elhúzódó gazdasági bizonytalanság is csökkenti az autópiaci keresletet.

Az év első két hónapjában behozott valamivel több mint 20 ezer használt autó összetétele az előző évhez képest a kisebb autók felé tolódott el. A kisautók és az alsó-középkategóriás autók részesedése az importból a tavaly ilyenkor kimutatott 42-ről 46 százalék fölé emelkedett. Az importot korábban szintén jellemző státuszmárkák közül az Audi és a BMW az ötödik és hatodik helyet foglalja el, miközben a Mercedes a Hyundai mögé kerülve immár csak a nyolcadik. A legnépszerűbb importmárkák listájának első négy helyén a Volkswagen, az Opel, a Ford és a Toyota szerepel.

A használtautó-import mértéke az idei év első két hónapjában összesen 20 459 darab volt, 21 százalékkal kevesebb az előző év hasonló időszakában regisztrált 25 981-es mennyiségnél. Ugyanebben az időszakban az újautó-eladások száma 19 760 volt, ami közel 7 százalékkal marad el az egy évvel korábbi 21 191-es értéktől.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.
2026-04-09 05:50:00
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS