Szerb strómanokkal „dolgozott” a budapesti számlagyáros

2023. 02. 27., 18:13

A Somogy Vármegyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy budapesti férfival szemben. Az elkövető hat társa bevonásával olyan számlagyárakból álló céghálót hozott létre, amellyel törvénysértően csökkentette a cégei által fizetendő általános forgalmi adót.

Az ötvenes éveiben járó férfi két, eredményesen működő, hulladékfeldolgozással foglalkozó céget vezetett, melyeknek a 2018. és 2019. évben elért árbevétele után jelentősebb összegű áfafizetési kötelezettsége keletkezett.

A vádlott az adófizetési kötelezettség elkerülése érdekében hat társával egy olyan számlázási láncolatot hozott létre, melyben egymást váltva, a tényleges gazdasági tevékenységet nem végző cégeket hoztak létre azzal a céllal, hogy számlákat állítsanak ki a haszonhúzó gazdasági társaságok felé.

Az adóelkerülési céllal létrehozott, szerb állampolgárságú strómanok által vezetett cégek székhelyszolgáltatóhoz voltak bejelentve, a telephelyükön tevékenységet nem végeztek, a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges gépekkel, illetve bejelentett alkalmazottakkal nem rendelkeztek, illetőleg a bankszámlájukon cégműködésre utaló kiadások sem voltak. A láncolat működésére jellemző volt, hogy a kiállított számlák ellenértékét az átutalást követően rövid időn belül készpénzben teljes egészében felvették.

A fiktív számlák levonásba helyezése révén a vádlott általános forgalmi adónemben közel 300 millió forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésének. A költségvetési csalásban való közreműködésért a férfi több társát is nagyobb pénzösszegekkel honorálta.

A bűncselekmény felderítését követően az eljáró hatóságok több százmillió forintos nagyságrendben vettek zár alá a vádlotthoz, illetőleg cégeihez köthető vagyontárgyakat.

Az ügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában a bűncselekményben vezető szerepet játszó férfival és öt másik társával szemben végrehajtandó börtönbüntetés, míg egy vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt – olvasható a Somogy Vármegyei Főügyészség közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS