Számlázz.hu-felmérés: a női vállalkozók 58 százaléka tapasztalt már negatív megkülönböztetést az üzleti életben

2026. 06. 08., 18:10

A Számlázz.hu kutatása arra irányult, hogyan érzik magukat a női vállalkozók, valamint a felső- és középvezetők.

Hátrány vagy lehetőség a női szerep?

A női vállalkozók 58 százaléka tapasztalt már valamilyen hátrányt a neme miatt. A felmérésében leggyakrabban azt említették, hogy kevésbé veszik őket komolyan az üzleti tárgyalásokon (22 százalék), illetve úgy érzik, hogy nőként többet kell bizonyítaniuk férfi kollégáiknál (21 százalék). Tizennyolc százalék mondta azt, hogy megkérdőjelezik szakmai hozzáértésüket, ugyanennyien tapasztalták, hogy családi kötelezettségeik, például szülői teendőik miatt ítélik meg őket negatívan.

Minél fiatalabb (és aktívabb) egy vezető, annál több negatív megkülönböztetés éri. A 16–29 évesek 94 százaléka érzi úgy, hogy érte már hátrány a neme miatt, a 30 évesek körében ez az arány 77 százalék, míg az 59 évesek esetében 55 százalék.

Dicséretek és elvárások hálójában

A kutatás arra is kíváncsi volt, hogy a vállalkozó nők a mindennapi életükben milyen - a nemükre vonatkozó - elvárásokkal és visszajelzésekkel találkoznak. Több visszajelzés típust is megjelölhettek a válaszadók.

A női vállalkozók 22 százaléka úgy érzi, hogy a társadalom pozitívan értékeli az empátiájukat az üzleti döntéseik során. Ugyanennyien (23 százalék) mondták az is, hogy a társadalom női vállalkozóként több empátiát követel meg tőlük, mint férfi társaiktól.

A női vezetők/vállalkozók 17 százaléka kap elismerést azért, mert jól egyensúlyoz szakmai kötelezettségei és otthoni teendői között. Ugyanakkor 17 százalék folyamatos elvárásként éli meg, hogy magánéleti kötelezettségei ne menjenek a munka rovására.

A magabiztosságot is kétélű fegyverként jelenítették meg a válaszadók. 18 százalék kapott már pozitív visszajelzést határozottsága miatt, de közel ennyien (15 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy erőszakosnak tartották őket a munkában.

Több időt töltenének a családdal és pihenéssel

A kutatásban kíváncsiak voltak arra is, hogy a női vezetők, valamint vállalkozók mivel töltenék a felszabadult idejüket, amennyiben nem kellene üzleti adminisztrációval bajlódniuk. Több lehetőséget is megjelölhettek.

55 százaléka privát szférájára fordítaná a megüresedett órákat, ők a családjukkal, párjukkal, barátaikkal töltenének több időt. Negyvenhat százalék jelölte meg a szabadidős, kreatív tevékenységeket, 42 százalék pedig egyszerűen pihenne.

A felmérésben résztvevők kisebb mértékben forgatnák be az időt a szakmai munkájuk építésébe: 27 százalék továbbképzéseken és tanfolyamokon venne részt, 18 százalék újításra, innovációra fordítaná a felszabaduló idejét, 11 százalék az ügyfélkapcsolatra helyezne nagyobb hangsúlyt, míg 10 százalék a csapata mentorálására, 9 százalék pedig a stratégiai tervezésre fordítana időt.

Ángyán Balázs: az idő az új luxus

„A Számlázz.hu közel egymillió vállalkozóval, köztük több százezer női vállalkozóval dolgozik együtt. A kutatás célja az volt, hogy jobban megértsük, milyen kihívásokkal és – sokszor ellentmondásos – elvárásokkal találkoznak ma a női vállalkozók: legyenek határozottak, de ne túl kemények, empatikusak, miközben folyamatosan bizonyítaniuk kell szakmai rátermettségüket is – mondta el Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője. – Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mire fordítanák a felszabaduló időt a női vállalkozók. Itt látjuk az igazi feladatunkat, hiszen azon dolgozunk minden nap, hogy digitális megoldásokkal időt és energiát takarítsunk meg a vállalkozóknak. Valljuk, hogy legnagyobb értékünk az idő, úgy is fogalmazhatunk, hogy az idő az új luxus.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS