A digitális technológia soha nem látott növekedési lehetőségeket nyit meg a sportiparban, és lehetőséget kínál arra, hogy innovatív és személyre szabott élményeken keresztül hozza közelebb a rajongókat. Ennek teljes körű kihasználásához azonban a digitális technológiának az üzlet minden aspektusába be kell épülnie, átalakítva az emberek szokásait, a folyamatokat és a technológiát – állapítja meg a Deloitte kutatása.
Nem kérdés, hogy a technológia minden iparágban átalakította és tovább fogja átalakítani a vállalkozásokat, gyökeresen megváltoztatva mind az ügyfélélményt, mind a szervezetek belső működését. Különösen a sportiparban zajlik gyors felfordulás, és a digitális technológia soha nem látott növekedési lehetőségeket nyit meg.
„Ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen aknázni, a sporttal foglalkozó szervezeteknek holisztikus digitális átalakításra lesz szükségük: a technológiát az üzlet minden aspektusába be kell építeniük, de az ilyen szervezeti átalakulást nem szabad félvállról venni, meg kell határozni a pontos célokat és skálázni kell a folyamatot” – mondta Hosszu Gábor, a Deloitte sporttanácsadási csapatának igazgatója.
A technológia nyújtotta lehetőségek négy kategóriába sorolhatók: a tartalom elérésének kiszélesítése, a rajongói élmény fokozása, a szponzorok bevonása és az új bevételi források csatornázása.
Az okostelefonok és a táblagépek térhódítása hozzájárulhatott az élő meccsek látogatottságának csökkenéséhez, mivel egyre többen térnek át az élő közvetítésre. A National Football League (NFL) és a Major League Baseball (MLB) nézőszáma a 2007-es szint alatt van, míg a National Hockey League (NHL) és a National Basketball Association (NBA) nézőszáma a 2012-2013-as szezon óta csökkent. Ugyanakkor az over-the-top (OTT) platformok a növekedés új motorjaként jelennek meg: miközben az NFL televíziós nézettsége csökkent, az NFL-meccseket streamelő rajongók száma 2017-ben 25 százalékkal nőtt.
A sportszervezeteknek stratégiailag kell használniuk a digitális médiát, hogy közvetlen kapcsolatot építsenek ki a rajongókkal. Ennek egyik módja a műsorszolgáltatókkal való partnerség, hogy több csatornán keresztül tudják irányítani a tartalmat, ami rengeteg valós idejű marketinglehetőséget is lehetővé tesz. Végső soron a tartalom digitális optimalizálása a különböző platformokon segít kiszélesíteni a sporttal foglalkozó szervezetek tartalmi elérését.
Sok sportrajongót már nem csak a játék érdekel – olyan exkluzív és megosztható élményre vágynak, amit a technológia felerősíthet. A sporttal foglalkozó szervezetek növelhetnék a stadionok látogatottságát olyan immerzív technológiák használatával, mint a kiterjesztett és virtuális valóság, ami rendkívül izgalmas nézői élményt nyújt. A hűség és az ügyfélkapcsolat-kezelési adatok felhasználásával növelhető azelkötelezettség, és az élmények a szurkolók egyéni preferenciáihoz igazíthatók.
„A szurkolók minden eddiginél több interakcióban vannak a médiával – 2014 és 2016 között az audioanyagok hallgatása, a tévénézés és az alkalmazások használata mindenhol nőtt. Ha ezt összevetjük azzal a ténnyel, hogy a sportrajongók egyre fogékonyabbak a személyre szabott elköteleződésre, akkor számtalan lehetőség nyílik meg. A célzott hirdetések átlagosan kétszer olyan hatékonyak, mint a nem célzott hirdetések: az Y generációsok 60 százaléka szívesen megosztaná adatait kuponokért vagy promóciókért cserébe, és a fogyasztók 71 százaléka szívesebben látna az érdeklődési körének megfelelő hirdetéseket. A digitális analitika lehetővé teszi annak jobb megértését, hogy mi izgatja a rajongókat, így a szponzorok betekintést nyerhetnek abba, hogy milyen típusú hirdetések és együttműködési modellek működnek az egyes célcsoportoknál. A digitális eszközök a szponzorok számára is több információt nyújthatnak a rajongókról, így a nagyobb hatékonyság érdekében testre szabhatják az üzenetek időzítését, tartalmát és eljuttatását” – tette hozzá Hosszu Gábor.
A big data által dominált világban a szurkolók adatainak bányászásával jobban megérthetők szokásaik, preferenciáik és demográfiai jellemzőik. Új bevételi források nyerhetők a szurkolók innovatív módon történő elérésével, de az adatok felhasználhatók az alapvető üzleti műveletek javítására, a partnerkapcsolatok kiépítésére és megszilárdítására, és teljesen új üzleti modellek kidolgozására is. Komoly potenciál van az anonimizált adatok közvetlen pénzzé tételében is külső termékeken és megoldásokon keresztül: a vállalatok harmada már ma is kereskedelmi forgalomba hozza vagy megosztja adatait, hogy új bevételi forrásokhoz jusson, például nyers adatok értékesítésével, információ kereskedelmével, ill. az adatok megosztott eszközökkel történő egyesítésével, személy- és eszközazonosító adatok értékesítésével a hirdetési tőzsdéken, és médiaaktiválással az ügyfelek kontextuális adatai alapján.
„A tényleges digitalizációhoz fontos, hogy a vállalat egészének már a kezdetektől fogva meg kell állapodnia a célokról és célkitűzésekről. Ezeknek már a digitális stratégia kidolgozása előtt rendelkezésre kell állni, mivel a digitális stratégiának az egész vállalkozást kell támogatnia – nem csak az egyes részeket. A siker kulcsa, hogy felismerjük, mekkora digitális befektetést szeretnénk eszközölni, és megérteni, hogy adott pénzügyi kerettel mit lehet elérni” – mondta Gercsák Csilla, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
A digitális átalakuláson áteső sportvállalkozásoknak át kell gondolniuk, hogy milyen digitális képességekre van szükségük, és hogyan használhatják azokat hatékonyan a szervezet három sarokköve – az emberek, a folyamatok és a technológia – megváltoztatására. Nem elég digitális tehetségeket integrálni, hanem folyamatos képzéssel el kell látni az alkalmazottakat digitális készségekkel.
A digitális átalakulás magában foglalja a hagyományos üzleti folyamatok újragondolását és újraszabályozását is, a vállalati technológiának lehetővé kell tennie a működési hatékonyságot, és segítenie kell a szervezetet a rajongókkal és az ügyfelekkel való szorosabb együttműködésben. Az átalakulást hozó technológiák a fogyasztói trendeket jelző prediktív modellezéstől kezdve az új bevételi forrásokat megnyitó e-kereskedelmi platformokig terjednek.
A sikeres digitális átalakulás több olyan tervezési alapelvre támaszkodik, amelyek a döntéshozatalban irányadók lehetnek. A mai fogyasztók állandó összeköttetésben vannak, erre válaszul a szervezeteknek ki kell találniuk, hogyan használhatják ki ezt a kapcsolódási lehetőséget a zökkenőmentes márkaélmény biztosítása érdekében.
Mivel az ügyfelek egyre inkább az elköteleződés online formáit választják, egyre inkább a digitális marketing válik a marketing, mint olyan kontextusává. A digitális vállalkozássá válás azt is jelenti, hogy a technológiát a műveletek egyszerűsítésére, a folyamatok szűk keresztmetszeteinek azonosítására és a manuális munka minimalizálására használják. A szoftverek használata a manuális folyamatok helyettesítésére lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy automatikusan gyűjtsenek adatokat, amelyek segítségével jobban megérthetik a teljesítményt, a költségtényezőket és a kockázati forrásokat is.
„A jól tervezett haladás nagyon fontos: meg kell engedni, hogy az ügyfelek maguk határozzák meg digitális élményeiket, kerülni kell a robbanásszerű bevezetést, kicsiben kell kezdeni, majd skálázni. A digitális vállalkozás középpontjában az ügyfél áll: ha a digitális technológia segítségével az ő kezébe adjuk a gyeplőt, az elősegíti a hosszú távú hűség kialakulását és az ismertség szájról szájra történő elterjedését. A digitális átalakulás iteratív folyamat, amely folyamatosan fejlődik: a fokozatos bevezetés lehetővé teszi az alkalmazottak, a vállalati partnerek és a rajongók számára, hogy fokozatosan fogadják el az ajánlatokat, ahogy a vállalat digitálisan érettebbé válik. Érdemes egy-egy minimálisan életképes termékkel (MVP) vagy kisebb léptékű digitális kezdeményezékkel kezdeni a koncepció bizonyítása és a szervezeten belüli támogatás biztosítása érdekében. Ahogy ezek a kezdeményezések sikeresek, könnyebb lesz mindenkit rávenni a következő, nagyobb lépésekre” – mondta Fazekas István, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.
Günzer Tamás idén harmadik alkalommal került a jelöltek közé, így 24 év után ismét villányi borász nyerte a díjat.
Lezárultak a Paks II. Atomerőmű résfalazási munkálatai. A terület előkészítése folytatódik, jelenleg a talajszilárdítást végzik az építési területen.
