Sok munkáltató fontolgatja, hogy plusz juttatásokkal segíti dolgozóit az év végéig

2022. 10. 03., 14:18

A hazai vállalatok 90 százaléka egyetért azzal, hogy jelentősen csökkent a munkavállalók reáljövedelme 2022-ben. Hasonló az aránya azoknak is, akik úgy gondolják, hogy minden munkavállaló megérzi az emelkedő élelmiszerárak hatását, miközben a válaszadók 85 százaléka szerint a dolgozók jelentős részét a rezsinövekedés is sújtja – derül ki az Edenred Magyarország szeptember elején végzett kutatásából.

A felmérés eredménye szerint a magyarországi cégek döntő része igyekezett tompítani az emelkedő infláció hatásait: a válaszadók 91 százalékánál történt valamilyen mértékű béremelés január és augusztus között.

Az emelések érintetti körében ugyanakkor mutatkoznak eltérések: miközben az 500 dolgozónál többet foglalkoztató cégek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden alkalmazottjánál végrehajtott idén valamilyen mértékű kompenzációt, a 100 és 500 fő közötti alkalmazotti létszámmal működő vállalkozásoknál ez az arány a 90 százalékot is elérte.

Miközben a zömmel fizikai dolgozókat alkalmazó cégek 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden munkavállaló kapott emelést, az inkább szellemi munkát végzőket foglalkoztatóknál 57 százalékot ért el az arány.

Ami a béremelések mértékét illeti, a válaszadók 67 százaléka 5 és 10 százalék közötti emelést nyújtott a dolgozóinak, miközben a 11-15 százalékos emelést alkalmazók aránya 11,3, a 15 százalék felettit nyújtóké pedig 13,9 százalékot ért el. A megkérdezett vállalkozások 22,6 százaléka legalább két alkalommal módosított a munkavállalók javadalmazásán. Ennél is érdekesebb adat, hogy az év közben bért emelők több mint fele nyilatkozott úgy, hogy a gazdasági körülmények negatív változásaira reagálva lépett és döntött az újabb korrekció mellett.

A megkérdezettek 72,4 százaléka ad valamilyen béren kívüli juttatást dolgozóinak: 54 százalékuk mindenkinek, 18 százalékuk pedig a többségnek. A béren kívüli juttatások összegét augusztus végéig a vállalatok 31,5 százaléka emelte meg: ez az arány hasonló azokéhoz a vállalatokéhoz, akik évközi béremeléseket is végrehajtottak.

A vállalatok 93 százaléka úgy érzi, hogy még ebben az évben szükség lenne további bérfejlesztésre. A többség – a válaszadók közel kétharmada – viszont attól tart, hogy erre már nem lesz lehetősége, és csupán 27 százalékuk tud – vagy tervez – ilyen lépést tenni. Azonban abban az esetben, ha a bérnél kedvezőbb adózás mellett nyújthatnának valamilyen plusz juttatást az alkalmazottaiknak, a megkérdezettek 42 százaléka megfontolná ezt a megoldást.

„Munkáltatóként érdemes odafigyelni arra, hogy az idei őszi-téli időszak az infláció, valamint a rezsiköltségek alakulása miatt nagy tehertételt jelenthet a munkavállalók számára. A dolgozóknak talán még sosem volt ennyire nagy szükségük a segítségre, mint napjainkban, bármit kapjanak is, biztosan értékelik majd” – nyilatkozta a kutatás kapcsán Szendrő Tamás, az Edenred Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

Hozzátette: a vállalatoknak mindenképpen érdemes megfontolniuk a juttatások emelését, illetve bevezetését, hiszen a kedvező adózásnak köszönhetően a munkáltató ugyanakkora költség mellett többet adhat a dolgozójának vagy akár a dolgozója családjának, illetve ugyanannyit kevesebb céges költséggel tud kifizetni.

„Erre többféle, kedvező és költséghatékony megoldása létezik az Edenrednek – legyen szó például akár a csekély értékű ajándékról, vagy a dolgozó családjának közvetlen, rendszeres támogatásáról. A jóidőben adott támogatás nagy segítséget jelenthet, és egyúttal növelheti a munkavállalók lojalitását is. Mostanra szinte minden ágazat szakemberhiánnyal küzd, így a már meglévő munkatársak megtartása, illetve az újak bevonzása kulcsfontosságú tényezővé vált” – hívta fel a figyelmet az ügyvezető igazgató.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS