Roland Berger: Kelet felé fordul a világ, teljesen átalakulhat a világgazdaság 2050-re

Roland Berger: Kelet felé fordul a világ, teljesen átalakulhat a világgazdaság 2050-re
2022. 12. 13., 19:17

Egy kutatás szerint az évszázad közepét a lassuló globalizáció, a világpiaci hatalmi eltolódások és a jelentős globális eladósodottság határozza majd meg: a Roland Berger nagyszabású” Trend Compendium” tanulmánysorozatában azt vizsgálta, hogy a társadalmi, gazdasági, környezeti, technológiai és politikai tényezők hogyan fogják átalakítani világunkat 2050-ig.

A globalizáció új, lassabb szakasza áll előttünk

A szakértők a lassuló globalizáció fő katalizátoraként a 2008-as világgazdasági válságot és a pandémiát azonosították. A lassulás által a nemzetközi kereskedelem átmeneti, alkalmazkodási szakaszba fog lépni. Ezt „slowbalization”-nek nevezik.

„Az áruk és szolgáltatások nemzetközi kereskedelme az 1980-as évek közepétől kezdve jelentős lendületet szerzett, de ez a lendület a világgazdasági válság óta egyre lassul. Emellett a protekcionizmus és a kereskedelmi beavatkozások is hatással vannak a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra: gyengülnek az ellátási láncok, különösen a fejlett gazdaságokban. Megfigyelhető a regionális értékláncok erősödésének tendenciája is” – fogalmazott Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

„Az FDI-k, azaz a közvetlen külföldi befektetések beáramlását tekintve a következő évtizedben várhatóan Indiában lesz a legerősebb a növekedés, amelyet más ázsiai országok is követnek” – tette hozzá Schannen Frigyes.

Ennek oka a szakember szerint az, hogy egy új szabadkereskedelmi megállapodás, a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) lép hatályba, amely India mellett kiterjed az ázsiai-csendes-óceáni térség legtöbb gazdaságára.

Hatalmi eltolódások

A tanulmány szerint a feltörekvő országok egyre erősebb gazdasági súllyal fognak rendelkezni. A hagyományos gazdasági erőközpontok veszítenek jelentőségükből, GDP-jük növekedése mérséklődni fog, míg a feltörekvő országok a munkaerő dinamikájából és az előnyös népesedési tendenciákból profitálnak: 2050-re a globális GDP felét várhatóan Ázsia egymagában termelheti majd ki.

2050-ben az öt legnagyobb globális gazdasági szereplő közül három a mai feltörekvő piacokról fog származni

Ezt jól mutatja az is, hogy éppen egy új, nagyrészt Ázsiából származó globális középosztály van születőben, ami 2030-ra már a milliárdos nagyságrendet is elérheti. Tovább erősíti a térséget az, hogy Kína nemrég új növekedési stratégiát jelentett be: az ország ahelyett, hogy az alacsony költségű termékek iparosodott országokba történő exportjára összpontosítana, a hangsúlyt a belföldi piac megerősítésére és a kiváló minőségű végtermékek globális exportjára helyezi.

A digitalizáció, a fenntarthatóság és a demográfiai tényezők miatt átalakulnak az iparágak

A jövő a tudományos és technológiai előrelépések miatt komoly iparági változásokat tartogat. A szakértők három fő mozgatórugót azonosítottak: ezek a technológiai fejlődés és a digitalizáció, a fenntarthatósági törekvések, valamint a társadalmi-demográfiai változások.

Mindhárom mozgatórugó kölcsönösen függ egymástól. A fogyasztói preferenciák például a fenntarthatóbb termékek irányába mozdulnak, ami arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a lehető leghatékonyabb értékláncot hozzák létre, miközben megfelelnek a legújabb környezetvédelmi szabályoknak.

Tovább erősödnek az olyan feltörekvő iparágak, mint a nanotechnológia, a 3D nyomtatás, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a robotika, a genetika és a biotechnológia.

A villamos energia, az ipar és az energiatermelés területén nagy kihívásokkal kell szembenéznünk

Miközben a fejlett gazdaságok igyekeznek csökkenteni elsődleges energiaigényüket, ezeket a megtakarításokat a fejlődő országok növekvő energiaigénye háttérbe szorítja. A fejlődő országoknak megbízható, megfizethető energiaforrásokra van szükségük fejlődésük fenntartásához. A feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok jelenleg a globális CO2-kibocsátás több mint 2/3-áért felelősek, és a jövőben valószínűleg ők felelnek majd az összes kibocsátás-növekedésért is.

Az állami- és magánadósság szintjének növekedése sok kérdést vet fel

Az adósság globális probléma, az államadósság számos országban emelkedő tendenciát mutat. Egyes országokat már évek óta széles körben emlegetnek példaként, például Japánt és Görögországot, de korántsem ők az egyetlenek, ahol jelentős az államháztartás, vagy a gazdaság más ágazatainak eladósodottsága.

Jelentős a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a világgazdaság hogyan tudja leépíteni a hitelállományát anélkül, hogy ez jelentősebb negatív hatással lenne a gazdaságra. A következő évtizedben deflációs fiskális megoldásokkal találkozhatunk, amelyek éles ellentétben állnak a 2010-es években alkalmazott megszorító intézkedésekkel. Ha a globális adóssághegy továbbra is az elmúlt 15 év átlagos ütemében növekszik, a szakértők becslése szerint 2030-ra a globális adósságállomány meghaladhatja a 360 billió USD-t.

Mit tehetnek most a cégek a siker biztosítása érdekében?

1. Mivel a protekcionizmus megnehezítheti a munkavállalók határokon átnyúló alkalmazását, a vállalatoknak egyre inkább a helyi tehetségek felkutatására és támogatására kell összpontosítaniuk.

2. A vállalatoknak meg kell különböztetniük az alacsonyabb növekedési ütemű piacokat és az újonnan feltörekvő országokban lévő, bővülő és a vállalatok számára gyors növekedést ígérő piacokat. Mivel utóbbiakban új középosztály alakul ki, a vállalatoknak mindig a piaci fejleményekhez kell alkalmazkodniuk, és ennek megfelelően kell diverzifikálniuk termék- és szolgáltatáskínálatukat.

3. A nemzetközi ellátási láncok sebezhetősége – ahogyan azt a legutóbbi globális válság során láthattuk – rávilágított arra, hogy a vállalatoknak nagyobb rugalmasságot kell beépíteniük működési stratégiájukba azáltal, hogy növelik nyersanyag- és partner-függetlenségüket.

4. A fenntarthatóság folyamatoson napirenden van, és ott is marad. Különösen azt kell megvizsgálni, hogy az értékláncban hol lehet CO2-t megtakarítani, mert a CO2-kibocsátások ára tovább fog emelkedni. A vállalatoknak fel kell készülniük a szabályozási változásokra – érdemes a szabályozást lehetőségként felfogni és azonosítani a fenntarthatósági átalakulás támogatására kínált pénzügyi ösztönzéseket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 03. 20., 16:40
Nem jellemezte magas cégfluktuáció a faipari szektort 2022-ben, alapvetően stagnált az itt működő cégek száma. Az egyéni vállalkozók köre tavaly közel 100 fővel tovább csökkent. A jövő rövidtávon várhatóan nem hoz jelentős kiugrást, 2023-ban csökkenő cégszámmal érdemes számolni – írja elemzésében az Opten.
2023. 03. 14., 13:43
Tíz év alatt sikerült egy marginális szereplőnek számító magyar kisvállalatból Magyarország elsőszámú fejvadász cégét felépíteni – mondta az Üzletemnek dr. Molontay Patrik, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. ügyvezető igazgatója és Executive-üzletágvezetője.
2023-03-21 19:13:00
Ha Önnek van a feltételeknek megfelelő, eladó kutyája és részt kíván venni a NAV április hónapban tervezett kutyavásárán, akkor 2023. április 12-ig küldjön előzetes ajánlatot!

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miért és hogyan érdemes különbséget tenni vállalkozás és női vállalkozás között? Hogyan segítheti ez a szekció a VOSZ-on belül a hazai társas vállalkozások női vezetőit és dolgozóit? Mi az, amit egy női vállalkozás csípőből tud, de a cégeknek – még a nagyobbaknak is – még mindig tanulni kell? A szövetség legújabb szervezetét, a Női Vállalkozói Szekciót az elnök, Lakatosné Lukács Zsuzsanna mutatja be.
Mire számíthatnak a hazai vendéglátók és a szálláshely-szolgáltatók 2023-ban? Melyek az ágazat legfőbb problémái és kiugrási lehetőségei, mely régiók reménykedhetnek leginkább jó eredményekben? Hogyan támogatja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az ágazat szereplőit? A kérdésekre Duska Sándor, az Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekció elnöke válaszol.
2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.

  Rovathírek: GUSTO

Nekem nagyon tetszik, annyira, hogy kiálltam mellette főszerkesztőnkkel szemben is, aki szerint csak szokványos ipari képlettel van dolgunk.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS