Rekordmagas kárenyhítő juttatás a termelőknek

2020. 03. 18., 19:45

A Magyar Államkincstár március 31-ig mintegy 14 milliárd forint kárenyhítő juttatást fog kifizetni annak a 6855 károsult termelőnek, akik a 2019-es kárenyhítési évben jelentős mezőgazdasági károkat szenvedtek el – közölte az Agrárminisztérium szerdán.

A szaktárca közleményében ismertette: a gazdálkodóknak a 2019-es kárenyhítési évben is számos elemi káreseménnyel kellett megküzdeniük, amelynek következményeként több mint 16 ezer termelői kárbejelentés érkezett közel 300 ezer hektárra.

A legnagyobb területre Szabolcs-Szatmár-Bereg (86 965 hektár), Jász-Nagykun-Szolnok (32 314 hektár) és Csongrád (31 185 hektár) megyében jelentettek be károkat.

Országosan a legnagyobb területen aszálykárra (160 465 hektár) történt kárbejelentés. Ennek megfelelően a kárenyhítő juttatás teljes kifizetési összegének 49 százalékát (6,87 milliárd forint) aszálykárra, míg tavaszi fagykárra a teljes összeg 21,5 százalékát (3 milliárd forint) fizették ki.

Az Agrárminisztérium által létrehozott agrár-kárenyhítési rendszer mellett a termelői öngondoskodás is rendkívül fontos, ugyanis a termelők aktív közreműködésével, például mezőgazdasági biztosítás megkötésével tovább csökkenthetik a kedvezőtlen időjárási kockázatok hatásait.

Örvendetes, hogy egyre több termelő választja a kockázatkezelés eme formáját, így a 2019-es kárenyhítési évre a kifizetésben részesülő károsultak közül már 1854 termelő kötött megfelelő biztosítást, akik így a kárenyhítő juttatás teljes összegére jogosultságot szereztek. Az öngondoskodás további növelésére is van még lehetőség, hiszen a kifizetésben érintett 5001 termelő még mindig nem rendelkezik a szükséges biztosítással. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS