A globális szórakoztató- és médiaipar (E&M) bevételei 2030-ra elérhetik a 4200 milliárd dollárt, az iparág éves átlagos növekedési üteme pedig 3,4 százalék lehet. A bővülést elsősorban a digitális ökoszisztémák, az AI által támogatott reklámozás, valamint az élő és immerzív élmények – például a sportesemények, koncertek és szakkiállítások – iránti erős fogyasztói kereslet táplálja.
A PwC Global Entertainment & Media Outlook 2026–30 előrejelzése szerint a reklámbevételek 2030-ra meghaladhatják az 1400 milliárd dollárt, mivel a márkák egyre célzottabban próbálják elérni a fogyasztókat a tartalomfogyasztás és a vásárlói döntések digitális felületein.
Az AI tovább pörgeti a reklámköltéseket
A jelentésben vizsgált 12 E&M-szegmens közül a reklám várhatóan továbbra is a legdinamikusabban bővül, és az iparág legfontosabb növekedési motorja marad. A három fő E&M kategória – konnektivitás, reklám és fogyasztói költés – közül a reklám teljesít a legerősebben, várhatóan 5,6 százalékos CAGR-t ér el, és már 2026-ban meghaladja a fogyasztói költések 2,5 százalékos növekedését.
A konnektivitás – vagyis az internetelérésért fizetett szolgáltatások, amelyek jelenleg a legnagyobb bevételt termelő E&M-kategóriát képviselik – ezzel szemben lassabb pályára állhat. A bevételek a 2025-ös 1300 milliárd dollárról 2030-ra 1500 milliárd dollárra nőhetnek, ami 2,3 százalékos évesített ütemnek (CGAR) felel meg.
A reklámköltések 2025-ben átlépték az 1000 milliárd dollárt, és az előrejelzések szerint 2030-ra elérik az 1400 milliárd dollárt. A bővülés egyik kulcsa az AI-alapú, valós idejű hiperperszonalizáció, amely célzottabb, nagyobb értékű és hatékonyabb hirdetési megoldásokat tesz lehetővé.
A perszonalizált, adatalapú internetes reklámok két éllovasa továbbra is a retail média és a CTV (connected TV). Mindkét terület nagy növekedési potenciált hordoz a magyar médiapiacon. A globális internetes reklámpiac – benne a retail média, CTV, közösségi média, videó és egyéb digitális formátumok – 12,2 százalékkal nőtt 2025-ben.
„2026-ban a magyar médiapiac számára már nem az a legfontosabb kérdés, hogy nőnek-e a digitális reklámköltések, hanem az, hogy ki tud részesedni ebből a növekedésből. A hirdetési pénzek jelentős része továbbra is a globális platformoknál landol. Ugyanakkor a connected TV, a videó és az adatalapú vásárlás térnyerése azt jelzi, hogy a magyar prémium média csak akkor tud ezekkel versenyezni, ha az adatokra és a minőségi tartalmakra helyezi a hangsúlyt. A következő növekedési ciklus nyertesei nem a legnagyobb eléréssel rendelkezők lesznek, hanem azok, akik a legjobban ismerik és tudják megszólítani a közönségüket” – mondta Madar Norbert, a PwC Magyarország retail és médiaipari szakértője
Ázsia ad új lendületet a moziknak
A globális mozibevételek a pandémiát követő helyreállás eredményeként tovább emelkednek, és 2030-ra évi 3,5 százalékos összetett növekedési ütem mellett elérhetik a 39,5 milliárd dollárt.
A bővülés régiónként eltérő ütemű: az ázsiai-csendes-óceáni térség teljesít a legjobban, évi 4,3 százalékos CAGR-ral, míg az EMEA-régió és Észak-Amerika mérsékeltebb tempót mutat. A bevételnövekedés elsősorban az áremelkedéseknek köszönhető, azonban a mozijegy-eladások világszinten mindössze 1 százalékos CAGR-ral nőnek.
A magyar mozipiac bővülése mögött egyértelműen árvezérelt dinamika áll: a bevételek nőnek, de a látogatószám stagnál vagy enyhén csökken. Ez a modell rövid távon fenntartható, azonban a csökkenő látogatási gyakoriság idővel korlátot jelenthet.
A streamingben is egyre nagyobb szerepet kap a reklám
Az OTT (Over-The-Top) videós szolgáltatások bevételei várhatóan 6,1 százalékos CAGR-ral emelkednek, míg a fejlett piacokon az előfizetői fáradtság lassíthatja a bővülést. Ennek következtében felgyorsulhat a konszolidáció, az összekapcsolt szolgáltatáscsomagok kialakítása és a partnerségekre épülő stratégia. A platformok egyre több reklámalapú szolgáltatást és új monetizációs modellt vezetnek be, így a reklám szerepe az OTT-piacon is tovább nő. Az OTT-hirdetések jelenleg a szegmens bevételeinek 19,4 százalékát adják, és 2030-ra várhatóan 22,6 százalékra emelkednek.
A fogyasztók egyre inkább mobil- és digitális platformokon, valós időben fogyasztanak tartalmakat, ezért a hagyományos televíziós bevételek 2025-ben 2,7 százalékkal, 360,5 milliárd dollárra csökkentek.
Az élő élmények reneszánsza folytatódik
A kereslet az élő, közösen átélt tartalomélmények – mint a mozi, élőzene, közterületi reklám (OOH) és szakkiállítások – iránt tovább erősödik. Ezek a szegmensek együttesen 294 milliárd dolláros piacot képviselnek, 5,2 százalékos éves növekedéssel 2030-ig.
A globális zenei, rádiós és podcastpiac bevételei a 2025-ös 125,5 milliárd dollárról 145,1 milliárd dollárra emelkedhetnek 2030-ra. A legnagyobb szegmens továbbra is a streaming marad 56,6 milliárd dolláros bevétellel, míg az élőzene 41,5 milliárd dollár fölé nőhet.
A szakkiállítások és az élményközpontú üzleti fesztiválok ma már közel azonos méretű piacot jelentenek, mint a globális élőzenei szektor, ráadásul annál gyorsabban is növekednek. A kiállítói költések 2025-ben 38 milliárd dollárt értek el, és 2030-ra várhatóan 44,6 milliárd dollárra emelkednek.
Ez a trend a magyar piacon is egyértelműen látszik. „A nagy fesztiválok, nemzetközi koncertek és kiemelt sportesemények köré szerveződő figyelem egyre értékesebb médiatermékké válik. A magyar élménypiac növekedése 2026-ra már kevésbé volumen-, sokkal inkább ár- és koncentrációvezérelt történet. Csakúgy, mint a moziknál, a bevétel emelkedését már a drágább jegyek húzzák a csökkenő látogatószám mellett, a fesztiváloknál pedig a devizában árazott headlinerek és a forintban fizető közönség közötti olló szűkíti a mozgásteret” – magyarázza Kerekes Antal, a PwC Magyarország cégtársa.
Miközben az élőzene és a DOOH (Digital Out-of-Home) tovább erősödik, a médiaérték egyre inkább azokban az élményekben koncentrálódik, amelyek mérhetők, szponzorációs lehetőségeket kínálnak, és több bevételi forrást is képesek aktiválni. A versenyelőnyt így már nem a puszta elérés, hanem a figyelem üzleti értékké alakításának képessége jelenti.
Az online fogadás lehagyta a mozit
Az egyik legerősebb szórakoztatóipari trend az online fogadási és szerencsejáték-piac térnyerése, amely már most nagyobb szegmensnek számít, mint a mozi. A jelentés új területként vizsgálja ezt a piacot: a tíz elemzett országban a szabályozott online szerencsejátékok bruttó bevétele (GGR) 2021 és 2025 között több mint kétszeresére nőtt, és az előrejelzések szerint 2030-ra eléri a 119,7 milliárd dollárt.
A 2023 utáni magyar online fogadási piac nem egyszerűen liberalizáltabb lett, hanem médiapiaci értelemben valós idejű monetizációs platformmá vált a sporttartalom körül – mutatnak rá a PwC szakértői. A monopol logikából engedélyalapú ökoszisztéma felé mozduló piacon a mobil és az élő fogadás már nem csupán disztribúciós csatorna, hanem a bevételtermelés helye: a mérkőzés, az odds, a push értesítések, a stream és az app egyetlen folyamatos digitális élménnyé áll össze.
„Az online sportfogadás és a digitális média összefonódásával olyan piac jött létre, ahol a figyelem és az üzleti értékteremtés egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz. Hosszú távon azok lehetnek a nyertesek, akik ezt nem két külön területként, hanem egyetlen integrált ökoszisztémaként kezelik” – hangsúlyozta Madar Norbert.
Kiemelt illusztráció: Global Entertainment & Media Outlook 2026–30
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.