A magyarok több mint 80 százaléka igénybe vette már a magánegészségügyi rendszert, 10-ből 6-an az elmúlt egy évben fordultak meg a magánellátásban, a 30 év alattiak között pedig ennél jóval többen választották ezt az utat. Ennek ellenére a betegek szerint fontosnak tartott tényezők alapján már nem teljesített túl jól a szektor – derült ki az Ipsos felméréséből.
A magyarok döntő többsége, 83 százaléka vett már igénybe magánegészségügyi szoltátatást, ez a Közép-Magyarországon és Budapesten élők, illetve a magasabb státuszúak között jellemzőbb. A fiatalok pedig különösen nyitottak a magánellátás iránt, a 30 év alattiak körében már 96 százalékos az arányuk – derült ki az Ipsos közvélemény-kutató reprezentatív felméréséből, amelyet a betegbarát projekt számára készített. A betegbarát projekt célja egy olyan minősítési rendszer kialakítása, amellyel a betegek számára fontos paraméterek mentén lehet értékeli a magánegészségügyi szolgáltatókat.
A kutatásból kiderült, hogy a koronavírus-járvány felerősítette a magánegészségügyi szolgáltatások iránti, évek óta fokozódó keresletet. A megkérdezettek közel kétharmada, 63 százaléka az elmúlt 1 évben, és ezen belül 49 százalék az elmúlt 6 hónapban fordult meg a magánegészségügyben. Azok között, akik az elmúlt 1 évben jártak magánellátásban már 83 százalékos a 30 év alattiak aránya.
„A magánegészségügy szárnyal, ennek ellenére eddig nem készült olyan átfogó felmérés, ami azzal foglalkozott volna, mire van szüksége leginkább a betegeknek, mi alapján választanak szolgáltatót és mit tartanak az ellátás során fontosnak. Azaz mitől lesz egy szolgáltatás betegbarát. A betegbarát projekt célja kettős: egyrészt a magánegészségügyi ügyfelek számára fontos tényezők alapján kialakítunk egy értékelési rendszert, amely visszajelzést ad a szolgáltatóknak a teljesítményükről. Ezek alapján pontosan látják majd, mit várnak el tőlük a páciensek és milyen szolgáltatásokat érdemes még fejleszteni. Másrészt az értékelési rendszer alapján, a betegbarátnak ítélt szolgáltatóknál a betegek is pontosan tudják, mire számíthatnak. A szolgáltatóválasztás így jóval átláthatóbb és könnyebb lehet” – mondta Vaszary Ádám, a betegbarát projekt tulajdonosa.
Vaszary Ádám hozzátette: „A kutatásból jól látszik, mikor mondanák a magyarok egy magánegészségügyi szolgáltatásra vagy szolgáltatóra, hogy betegbarát, betegközpontúan működik. Azaz, hogy a betegek mit tartanak fontosnak, milyen körülményekre vágynak. Fontos még hangsúlyozni, hogy itt a nem az ellátás orvosszakmai színvonalát mérjük. A betegbarát jelzőt ezek alapján a többség elsősorban a beteghez való hozzáálláshoz köti, amiben a beteg az első, és a személyzet kedvesen, udvariasan, empatikusan bánik vele. A megkérdezettek 38 százaléka a gyorsaságot, a várakozás hiányát, 20 százalék pedig a betegre szánt időt, az alapos, teljeskörű kivizsgálást jelölte meg.”
A kutatásból kiderült az is, hogy a magánellátásban korábban részt vevők elsősorban az ár-érték arányt nézik, amikor szolgáltatót választanak, 28 százalékuknak ez a fő döntési szempont, míg 68 százaléknak ugyan nem ez a legfontosabb, de figyelembe veszi. Az elérhető időpontok a második helyre kerültek, lényegesen elmaradva a szolgáltatás árától: az elérhetőség a megkérdezettek 7 százalékánál volt a legfőbb döntési szempont, és 55 százalék vette figyelembe. A szolgáltató megközelíthetősége 49 százaléknak számít és mindössze 6 százaléknak ez a legfontosabb.
Minden tizedik válaszadónál a személyzet hozzáállásán, illetve az alkalmazott orvosok személyén múlik leginkább, hogy melyik intézményt választja. Az interneten elérhető információkra pedig nagyjából 3-ból 1 válaszadó hagyatkozik, ők jellemzően a szolgáltató honlapját keresik fel. A létesítmény felszereltsége és az elérhető fizetési módok viszont az utolsó helyekre szorultak.
Azok, akik vettek már részt magánellátásban utoljára leginkább vérvizsgálatokért vagy fogászati kezelésért mentek, ezeknek az aránya 39 és 38 százalékos. A top 10 ellátástípus közül a harmadik helyre a nőgyógyászat került, a megkérdezettek negyede, 25 százaléka utoljára ezt a vizsgálatot vette igénybe magánúton. Utána következik az ultrahangvizsgálat 15 százalékkal, majd a bőrgyógyászat és vizeletvizsgálat 14-14 százalékkal. Viszonylag kevesen választották a magánellátást a képalkotó vizsgálatokért, a röntgen és az MR aránya mindössze 8 és 6 százalékos volt.
A nőknél egyértelműen a nőgyógyászat vezeti a toplistát: 46 százalékuk utoljára ilyen szakrendelésen járt magánegészségügyi ellátás keretében. 40 százalékuk pedig vérvizsgálatra, míg 35 százalék fogászati kezelésre ment. A férfiaknál a fogászat került az első helyre 41 százalékkal, utána pedig a vérvizsgálat és a bőrgyógyászat következik.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.
