Rákaptak a 30 év alattiak a magánegészségügyre

Rákaptak a 30 év alattiak a magánegészségügyre
2022. 12. 28., 18:17

A magyarok több mint 80 százaléka igénybe vette már a magánegészségügyi rendszert, 10-ből 6-an az elmúlt egy évben fordultak meg a magánellátásban, a 30 év alattiak között pedig ennél jóval többen választották ezt az utat. Ennek ellenére a betegek szerint fontosnak tartott tényezők alapján már nem teljesített túl jól a szektor – derült ki az Ipsos felméréséből.

A magyarok döntő többsége, 83 százaléka vett már igénybe magánegészségügyi szoltátatást, ez a Közép-Magyarországon és Budapesten élők, illetve a magasabb státuszúak között jellemzőbb. A fiatalok pedig különösen nyitottak a magánellátás iránt, a 30 év alattiak körében már 96 százalékos az arányuk – derült ki az Ipsos közvélemény-kutató reprezentatív felméréséből, amelyet a betegbarát projekt számára készített. A betegbarát projekt célja egy olyan minősítési rendszer kialakítása, amellyel a betegek számára fontos paraméterek mentén lehet értékeli a magánegészségügyi szolgáltatókat.

A kutatásból kiderült, hogy a koronavírus-járvány felerősítette a magánegészségügyi szolgáltatások iránti, évek óta fokozódó keresletet. A megkérdezettek közel kétharmada, 63 százaléka az elmúlt 1 évben, és ezen belül 49 százalék az elmúlt 6 hónapban fordult meg a magánegészségügyben. Azok között, akik az elmúlt 1 évben jártak magánellátásban már 83 százalékos a 30 év alattiak aránya.

Udvariasság, gyorsaság, alaposság – ezeket várja a többség

„A magánegészségügy szárnyal, ennek ellenére eddig nem készült olyan átfogó felmérés, ami azzal foglalkozott volna, mire van szüksége leginkább a betegeknek, mi alapján választanak szolgáltatót és mit tartanak az ellátás során fontosnak. Azaz mitől lesz egy szolgáltatás betegbarát. A betegbarát projekt célja kettős: egyrészt a magánegészségügyi ügyfelek számára fontos tényezők alapján kialakítunk egy értékelési rendszert, amely visszajelzést ad a szolgáltatóknak a teljesítményükről. Ezek alapján pontosan látják majd, mit várnak el tőlük a páciensek és milyen szolgáltatásokat érdemes még fejleszteni. Másrészt az értékelési rendszer alapján, a betegbarátnak ítélt szolgáltatóknál a betegek is pontosan tudják, mire számíthatnak. A szolgáltatóválasztás így jóval átláthatóbb és könnyebb lehet” – mondta Vaszary Ádám, a betegbarát projekt tulajdonosa.

Vaszary Ádám hozzátette: „A kutatásból jól látszik, mikor mondanák a magyarok egy magánegészségügyi szolgáltatásra vagy szolgáltatóra, hogy betegbarát, betegközpontúan működik. Azaz, hogy a betegek mit tartanak fontosnak, milyen körülményekre vágynak. Fontos még hangsúlyozni, hogy itt a nem az ellátás orvosszakmai színvonalát mérjük. A betegbarát jelzőt ezek alapján a többség elsősorban a beteghez való hozzáálláshoz köti, amiben a beteg az első, és a személyzet kedvesen, udvariasan, empatikusan bánik vele. A megkérdezettek 38 százaléka a gyorsaságot, a várakozás hiányát, 20 százalék pedig a betegre szánt időt, az alapos, teljeskörű kivizsgálást jelölte meg.”

Az ár és a szabad időpontok alapján választanak

A kutatásból kiderült az is, hogy a magánellátásban korábban részt vevők elsősorban az ár-érték arányt nézik, amikor szolgáltatót választanak, 28 százalékuknak ez a fő döntési szempont, míg 68 százaléknak ugyan nem ez a legfontosabb, de figyelembe veszi. Az elérhető időpontok a második helyre kerültek, lényegesen elmaradva a szolgáltatás árától: az elérhetőség a megkérdezettek 7 százalékánál volt a legfőbb döntési szempont, és 55 százalék vette figyelembe. A szolgáltató megközelíthetősége 49 százaléknak számít és mindössze 6 százaléknak ez a legfontosabb.

Minden tizedik válaszadónál a személyzet hozzáállásán, illetve az alkalmazott orvosok személyén múlik leginkább, hogy melyik intézményt választja. Az interneten elérhető információkra pedig nagyjából 3-ból 1 válaszadó hagyatkozik, ők jellemzően a szolgáltató honlapját keresik fel. A létesítmény felszereltsége és az elérhető fizetési módok viszont az utolsó helyekre szorultak.

Fogászat az élen, az MR és a röntgen hátul kullog

Azok, akik vettek már részt magánellátásban utoljára leginkább vérvizsgálatokért vagy fogászati kezelésért mentek, ezeknek az aránya 39 és 38 százalékos. A top 10 ellátástípus közül a harmadik helyre a nőgyógyászat került, a megkérdezettek negyede, 25 százaléka utoljára ezt a vizsgálatot vette igénybe magánúton. Utána következik az ultrahangvizsgálat 15 százalékkal, majd a bőrgyógyászat és vizeletvizsgálat 14-14 százalékkal. Viszonylag kevesen választották a magánellátást a képalkotó vizsgálatokért, a röntgen és az MR aránya mindössze 8 és 6 százalékos volt.

A nőknél egyértelműen a nőgyógyászat vezeti a toplistát: 46 százalékuk utoljára ilyen szakrendelésen járt magánegészségügyi ellátás keretében. 40 százalékuk pedig vérvizsgálatra, míg 35 százalék fogászati kezelésre ment. A férfiaknál a fogászat került az első helyre 41 százalékkal, utána pedig a vérvizsgálat és a bőrgyógyászat következik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS