Rákaptak a 30 év alattiak a magánegészségügyre

Rákaptak a 30 év alattiak a magánegészségügyre
2022. 12. 28., 18:17

A magyarok több mint 80 százaléka igénybe vette már a magánegészségügyi rendszert, 10-ből 6-an az elmúlt egy évben fordultak meg a magánellátásban, a 30 év alattiak között pedig ennél jóval többen választották ezt az utat. Ennek ellenére a betegek szerint fontosnak tartott tényezők alapján már nem teljesített túl jól a szektor – derült ki az Ipsos felméréséből.

A magyarok döntő többsége, 83 százaléka vett már igénybe magánegészségügyi szoltátatást, ez a Közép-Magyarországon és Budapesten élők, illetve a magasabb státuszúak között jellemzőbb. A fiatalok pedig különösen nyitottak a magánellátás iránt, a 30 év alattiak körében már 96 százalékos az arányuk – derült ki az Ipsos közvélemény-kutató reprezentatív felméréséből, amelyet a betegbarát projekt számára készített. A betegbarát projekt célja egy olyan minősítési rendszer kialakítása, amellyel a betegek számára fontos paraméterek mentén lehet értékeli a magánegészségügyi szolgáltatókat.

A kutatásból kiderült, hogy a koronavírus-járvány felerősítette a magánegészségügyi szolgáltatások iránti, évek óta fokozódó keresletet. A megkérdezettek közel kétharmada, 63 százaléka az elmúlt 1 évben, és ezen belül 49 százalék az elmúlt 6 hónapban fordult meg a magánegészségügyben. Azok között, akik az elmúlt 1 évben jártak magánellátásban már 83 százalékos a 30 év alattiak aránya.

Udvariasság, gyorsaság, alaposság – ezeket várja a többség

„A magánegészségügy szárnyal, ennek ellenére eddig nem készült olyan átfogó felmérés, ami azzal foglalkozott volna, mire van szüksége leginkább a betegeknek, mi alapján választanak szolgáltatót és mit tartanak az ellátás során fontosnak. Azaz mitől lesz egy szolgáltatás betegbarát. A betegbarát projekt célja kettős: egyrészt a magánegészségügyi ügyfelek számára fontos tényezők alapján kialakítunk egy értékelési rendszert, amely visszajelzést ad a szolgáltatóknak a teljesítményükről. Ezek alapján pontosan látják majd, mit várnak el tőlük a páciensek és milyen szolgáltatásokat érdemes még fejleszteni. Másrészt az értékelési rendszer alapján, a betegbarátnak ítélt szolgáltatóknál a betegek is pontosan tudják, mire számíthatnak. A szolgáltatóválasztás így jóval átláthatóbb és könnyebb lehet” – mondta Vaszary Ádám, a betegbarát projekt tulajdonosa.

Vaszary Ádám hozzátette: „A kutatásból jól látszik, mikor mondanák a magyarok egy magánegészségügyi szolgáltatásra vagy szolgáltatóra, hogy betegbarát, betegközpontúan működik. Azaz, hogy a betegek mit tartanak fontosnak, milyen körülményekre vágynak. Fontos még hangsúlyozni, hogy itt a nem az ellátás orvosszakmai színvonalát mérjük. A betegbarát jelzőt ezek alapján a többség elsősorban a beteghez való hozzáálláshoz köti, amiben a beteg az első, és a személyzet kedvesen, udvariasan, empatikusan bánik vele. A megkérdezettek 38 százaléka a gyorsaságot, a várakozás hiányát, 20 százalék pedig a betegre szánt időt, az alapos, teljeskörű kivizsgálást jelölte meg.”

Az ár és a szabad időpontok alapján választanak

A kutatásból kiderült az is, hogy a magánellátásban korábban részt vevők elsősorban az ár-érték arányt nézik, amikor szolgáltatót választanak, 28 százalékuknak ez a fő döntési szempont, míg 68 százaléknak ugyan nem ez a legfontosabb, de figyelembe veszi. Az elérhető időpontok a második helyre kerültek, lényegesen elmaradva a szolgáltatás árától: az elérhetőség a megkérdezettek 7 százalékánál volt a legfőbb döntési szempont, és 55 százalék vette figyelembe. A szolgáltató megközelíthetősége 49 százaléknak számít és mindössze 6 százaléknak ez a legfontosabb.

Minden tizedik válaszadónál a személyzet hozzáállásán, illetve az alkalmazott orvosok személyén múlik leginkább, hogy melyik intézményt választja. Az interneten elérhető információkra pedig nagyjából 3-ból 1 válaszadó hagyatkozik, ők jellemzően a szolgáltató honlapját keresik fel. A létesítmény felszereltsége és az elérhető fizetési módok viszont az utolsó helyekre szorultak.

Fogászat az élen, az MR és a röntgen hátul kullog

Azok, akik vettek már részt magánellátásban utoljára leginkább vérvizsgálatokért vagy fogászati kezelésért mentek, ezeknek az aránya 39 és 38 százalékos. A top 10 ellátástípus közül a harmadik helyre a nőgyógyászat került, a megkérdezettek negyede, 25 százaléka utoljára ezt a vizsgálatot vette igénybe magánúton. Utána következik az ultrahangvizsgálat 15 százalékkal, majd a bőrgyógyászat és vizeletvizsgálat 14-14 százalékkal. Viszonylag kevesen választották a magánellátást a képalkotó vizsgálatokért, a röntgen és az MR aránya mindössze 8 és 6 százalékos volt.

A nőknél egyértelműen a nőgyógyászat vezeti a toplistát: 46 százalékuk utoljára ilyen szakrendelésen járt magánegészségügyi ellátás keretében. 40 százalékuk pedig vérvizsgálatra, míg 35 százalék fogászati kezelésre ment. A férfiaknál a fogászat került az első helyre 41 százalékkal, utána pedig a vérvizsgálat és a bőrgyógyászat következik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS