Rádiós toplista: Retro, Petőfi, Kossuth

2019. 05. 10., 17:02

Három országos rádiónak, a Retro Rádiónak, a Petőfi Rádiónak és a Kossuth Rádiónak van milliós napi hallgatótábora – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken nyilvánosságra hozott, az első negyedéves hallgatottsági adatokat tartalmazó összefoglalójából.

Az NMHH adatai szerint naponta csaknem 5,8 millióan, hetente több mint 7,2 millióan hallgatnak rádiót, ez azt jelenti, hogy országosan a 15 éves vagy idősebb lakosság 69 százaléka naponta, míg 87 százaléka hetente rádiózik.

Egy átlagos napot alapul véve országosan a legtöbben, 1,5 millióan a Retro Rádiót hallgatják, azt követi a Petőfi Rádió 1,3 milliós, majd a Kossuth Rádió 1,1 milliós hallgatótáborával. A negyedik a Rádió 1, amelynek átlagos napi közönsége 949 ezer.

Az ötödik helyen a Dankó Rádió áll 284 ezres hallgatótáborával, amelyet a Bartók Rádió követ napi 80 ezer hallgatóval. Az InfoRádiónak 55 ezres közönsége van, a Jazzy Rádió 31 ezer, a Duna World 11 ezer hallgatót tudhat magáénak, csakúgy, mint a Tilos Rádió.

A fővárosban a 15 éves vagy idősebb lakosság 62 százaléka naponta, 84 százaléka heti rendszerességgel hallgat valamilyen rádiót. Budapesten a legnagyobb átlagos napi hallgatószám alapján 190 ezres közönségtáborával a Rádió 1, illetve a Retro Rádió vezet, harmadik helyen pedig (173 ezres hallgatószámmal) a Kossuth Rádió áll, a negyedik pedig a Petőfi Rádió, 121 ezer hallgatóval. Az InfoRádió napi elérése 34 ezer, a Dankó Rádióé 28 ezer, a Jazzy Rádióé 20 ezer fő. Napi 15 ezer hallgatóhoz szól a Bartók Rádió, a Tilos Rádió pedig hatezerhez. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS