A gyorsan változó gazdasági környezet, a költségnyomás és a technológiai átállás egyszerre teszi próbára a pénzügyi vezetőket. A PwC 8. Magyarországi Pénzügyi Vezetői Felmérésében megkérdezett CFO-k 51 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben AI-hoz, automatizációhoz vagy digitalizációhoz kapcsolódó átfogó projekt zajlott vállalata pénzügyi területén. A következő 1–3 évre vonatkozó kihívások között a költségcsökkentési nyomás kapta a legmagasabb, 4,09 pontos értéket az ötfokú skálán. A pénzügyi vezetőknek a stabil működés mellett a tervezést, a technológiai megoldásokat és csapatuk képességeit is fejleszteniük kell.
Kevesebb a külső bizonytalanság
A PwC 2026 nyarán több mint 100 magyarországi pénzügyi vezetőt kérdezett meg 14 iparágból. Válaszaik alapján jelentősen javultak a külső üzleti környezettel szembeni várakozások, a vállalatokon belüli feladatok azonban összetettek maradtak. A kedvezőtlen gazdasági környezetet kockázatként értékelők aránya 83 százalékról 56 százalékra, a túlszabályozottságtól tartóké 72 százalékról 45 százalékra csökkent. A geopolitikai kockázatok és a protekcionizmus a válaszadók 76 százalékát, a képzett szakemberek hiánya 67 százalékát aggasztja. A megkérdezettek 70 százaléka a szervezet változásokra adott reakcióját, 58 százalékuk pedig az informatikai rendszerek állapotát és a folyamatok csökkenő átláthatóságát látja akadálynak. Az ötfokú skálán a szabályozási változások közül a digitális adatszolgáltatási és e-számlázási kötelezettségek gyakorolják a legnagyobb hatást a pénzügyi területre, 3,44 ponttal. A napi működésben jelenleg a tervezés és előrejelzés okozza a legtöbb kihívást (3,94); ezt a költségcsökkentési nyomás követi (3,90), majd az automatizációval elérhető hatékonyságnövelés (3,83). A válaszadók úgy vélik, hogy a következő 1–3 évben a költségcsökkentési nyomás lesz az elsőszámú kihívás 4,09 ponttal, a felmérés történetében először került ez a téma az első helyre.
A belső működés modernizációja is előtérbe került
A megkérdezett CFO-k 42 százaléka számolt be a saját területét érintő jelentős változásról. A válaszadók 51 százaléka AI-hoz, automatizációhoz vagy digitalizációhoz kapcsolódó átfogó projektben vett részt az elmúlt egy évben, 24 százalékuk pedig ERP-bevezetési vagy -átállási folyamat részese is volt. A cégfelvásárlási vagy értékesítési tranzakcióhoz kapcsolódó változást említők aránya 37 százalékról 10 százalékra csökkent. A növekvő belső fókusznak is köszönhetően a pénzügyi folyamatok megítélése minden vizsgált területen javult: a legnagyobb előrelépés a tervezés és előrejelzés terén történt, amely 5,85-ről 6,63 pontra emelkedett a tízfokú skálán, bár még mindig a gyengébben értékelt folyamatok közé tartozik. A legjobb értékelést a pénzeszköz- és likviditásmenedzsment, valamint a számviteli zárás és beszámolókészítés kapta, egyaránt 7,55 ponttal.
„A pénzügyi területek fókusza látványosan elmozdult az egyszeri transzformációs projektektől az átfogó belső működésfejlesztési, illetve átalakítási programok felé. Amellett, hogy a CFO-k egyik feladata továbbra is a költségek kontrollja, új működési modellt építenek, amelyben a technológia, az adatok és az emberek képességei egyszerre válnak meghatározóvá” – mondta a felmérést bemutató szakmai konferencián Balogh Roland, a PwC Magyarország igazgatója, a kutatás vezetője.
Az AI használata gyorsan terjed, de még nem hozott nagy áttörést
A generatív AI-t már használó pénzügyi csapatok aránya egy év alatt 50 százalékról 89 százalékra emelkedett. A technológia alkalmazása a menedzsmentriportingban 34 százalékról 51 százalékra, az előrejelzésben és költségvetés-készítésben 24 százalékról 30 százalékra nőtt. A fejlesztési szándék is erős: a válaszadók 63 százaléka generatív AI-alapú megoldás, 62 százaléka elemzési vagy tervezési folyamatot támogató AI-megoldás fejlesztését tervezi. Az üzleti hatást azonban egyelőre inkább konzervatívan látják: 45 százalék 5–15 százalék közötti, 30 százalék pedig 5 százalék alatti hatékonyságjavulást vagy költségcsökkenést vár a következő három évben.
„Az AI már jelen van a pénzügyi csapatok munkájában, a kézzelfogható üzleti eredményhez azonban több kell a technológia kipróbálásánál. Jó minőségű adatokra, átgondolt folyamatokra és olyan munkatársakra van szükség, akik a megfelelő feladatokra tudják használni az új eszközöket. A következő időszakban ezen múlik, hogy a növekvő használatból mérhető hatékonyságjavulás lesz-e” – mondta Lőrincz Barbara, a PwC szakértője.
A projekteknél jelentkezik kapacitáshiány
A kapacitáshiány főként a fejlesztési és projektszerű feladatokat érinti. A CFO-k 69 százaléka az informatikai projektek gazdasági támogatásánál, 60 százaléka az ad hoc projektekben, 54 százaléka az üzleti területek rendszeres támogatásánál, 52 százaléka pedig a tervezés, előrejelzés és elemzés során tapasztal erőforráshiányt. A számviteli zárásnál ez az arány 34 százalék, a tranzakciós pénzügyi és számviteli feladatoknál 25 százalék. A fejlesztési tervek ezt a helyzetet jól illusztrálják: ha 100 egységnyi szabadon felhasználható fejlesztési kerettel rendelkeznének, a pénzügyi vezetők 26 egységet AI-, BI-, adat- és automatizációs megoldásokra, 24-et a hagyományos számviteli tudáson túlmutató képességek fejlesztésére fordítanának. A konkrét tervek között a csapat képességeinek erősítése vezet 72 százalékkal, ezt a generatív AI-alapú megoldások 63 százalékkal, az elemzési és tervezési folyamatot támogató AI-megoldások pedig 62 százalékkal követik.
A számviteli tudás mellé más képességek is kellenek
A pénzügyi csapatok erőssége a számviteli szakmai tudás, amely 8,03 pontot kapott a tízfokú skálán. A legalacsonyabb értékelést a projektmenedzsment (5,52 pont), az innováció és alkalmazkodóképesség (5,55 pont), valamint a treasury és kockázatkezelés (6,22 pont) kapta. Ugyanakkor a képzési kínálat sok esetben nem követi ezeket az igényeket. A kapacitáshiány és az új kompetenciák iránti elvárások ezért rugalmasabb működés - például külső szakértők bevonása - felé tereli a pénzügyi szervezeteket. Az egyszerű automatizációk kialakításához külső segítséget kérők aránya 18 százalékról 35 százalékra, az automatizálási lehetőségek azonosításához támogatást igénylőké 12 százalékról 27 százalékra emelkedett. A válaszadók 37 százaléka arra számít, hogy a jövőben nő az SSC-k szerepe, és több feladat kerül hozzájuk.
„Az SSC-k az AI és az automatizáció révén a rutinfeladatok helyett nagyobb hozzáadott értékű tevékenységeket végezhetnek. Ehhez megfelelő technológiai háttérre, egységes minőségi követelményekre, valamint erős adatkezelési, és elemzési kompetenciákra van szükség” – mutatott rá Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területét vezető cégtársa.
„A pénzügyi csapatoknak továbbra is stabil szakmai alapokra van szükségük, a hagyományos pénzügyi tudást azonban technológiai és adatkezelési ismeretekkel, üzleti partneri szemlélettel, alkalmazkodóképességgel és projektmenedzsment-tudással kell kiegészíteniük. Ma már nem elegendő pontos beszámolókat készíteni és biztosítani a megfelelést: a pénzügyi területtől egyre inkább azt várják a szervezetek, hogy aktívan támogassa az üzleti döntéseket, vezesse a változásokat és segítsen kiaknázni az új technológiákban rejlő lehetőségeket. A jövő pénzügyi szervezetei ezért nemcsak tudásukban, hanem működésükben és szemléletükben is átalakulnak” – összegezte a felmérés tanulságait Halmosi Gábor, a PwC Magyarország cégtársa.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”