Miközben egyes vállalatok – összhangban az EU Omnibus csomagjával – két évvel elhalasztják a kötelező fenntarthatósági jelentéstételt, a PwC Global Sustainability Reporting Survey felmérésében megkérdezettek 40 százaléka az eredeti ütemterv szerint fog jelenteni, akkor is, ha erre jogszabály nem kötelezi. A vállalatok 38 százaléka ugyanis a gyűjtött fenntarthatósági adatokat közvetlenül az üzleti stratégia kialakításához használja, illetve az érdekelt felek (befektetők, ügyfelek, hatóságok) is megbízható információkat várnak a kockázatok és lehetőségek kezeléséről.
A jelentéskészítés az üzletmenet részévé vált
A fenntarthatósági jelentéstétel 2025-ben vált kötelezővé az EU vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelve (CSRD) alapján, de az EU időközben csökkentette a CSRD hatálya alá tartozó entitások számát és egyszerűsítette a követelményeket. A szabályozói irányváltások lassították ugyan a kötelező riportolás lendületét, de a trend változatlan: a jelentéstétel egyre fontosabbá válik. Számos vállalat növelte a ráfordított időt és erőforrást, valamint fejlesztette technológiai eszköztárát, hogy a riportolást hatékony, ismételhető és auditálható folyamattá tegye.
A CSRD vagy ISSB (International Sustainability Standards Board) szerint már jelentő vállalatok több mint kétharmada számolt be arról, hogy a megfelelésen túl is jelentős vagy mérsékelt értéket nyert a gyűjtött adatokból, illetve a szervezeti működésbe való mélyebb betekintésből, és ezeket széles körben be is építik az üzleti döntésekbe. A jelentős értéket látók körében:
– 38 százalék használja az információkat az üzleti stratégia alakítására (szemben a nem jelentős értéket látók 11 százalékával),
– 48 százalék az egyéb szabályozásoknak való megfelelés támogatására (vs. 15 százalék),
– 38 százalék kockázatkezelésre (vs. 13 százalék),
– 28 százalék az ellátási lánc átalakítására (vs. 7 százalék),
– 22 százalék a vállalati pénzügyekre és befektetésekre (vs. 5 százalék), valamint
– 20 százalék a munkaerő átalakítására (vs. 5 százalék) használja.
Ahol az adatok a stratégiai döntések részévé váltak, ott a riportolás kézzelfogható üzleti értéket teremt.
Az értékteremtés erőforrás-befektetéssel párosul
A jelentős értéket szerző vállalatok 56 százaléka növelte érdemben a riportolásra fordított erőforrásokat az elmúlt évben, míg az összes válaszadó körében ez 26 százalék. A már jelentő cégeknél erősödött a technológia szerepe: több mint felük központilag tárolja az adatokat, és használ szén-dioxid-kalkulációs, valamint fenntarthatósági jelentéskészítést támogató szoftvereket.
„A PwC Global Sustainability Reporting Survey egyértelműen rámutat arra, hogy a fenntarthatósági jelentéstétel nem csupán egy szabályozási kötelezettség, hanem egy olyan eszköz, amely jelentős üzleti értéket teremthet. A vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy folyamatosan fejlesszék jelentéstételi folyamataikat, és integrálják a fenntarthatósági adatokat az üzleti döntéshozatalba” – mutatott rá Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-riportingért felelős cégtársa.
A befektetőknek sem mindegy
A nyomás az érdekelt felek részéről érezhetően nőtt: a válaszadók több mint fele fokozódó belső és külső igényt érzékel a fenntarthatósági adatok szolgáltatására, és kevesebb mint 10 százalék lát csökkenést. A PwC 2024-es globális befektetői felmérése szerint a befektetők több mint 70 százaléka úgy véli, a fenntarthatóságot közvetlenül be kell építeni az üzleti stratégiába, 75 százalék pedig növelné befektetéseit azokba a vállalatokba, amelyek konkrét lépéseket tesznek az éghajlatvédelem érdekében.
Minőségi adatokhoz kell a technológia is
A hatékony, ismételhető jelentéstétel érdekében számos vállalat vásárol vagy fejleszt technológiai eszközöket és infrastruktúrát. Az AI használata a fenntarthatósági riportolásban az előző évhez képest csaknem megháromszorozódott. A mesterséges intelligenciát jellemzően közzétételek megírására és összegzésére, a kockázatok és lehetőségek azonosítására, valamint adatok gyűjtésére, aggregálására és integrálására alkalmazzák, adott esetben akár több különböző rendszerből. A befektetők is a minőségi adatokra helyezik a hangsúlyt: közel kétharmaduk (62 százalék) szerint az AI javította elemzői képességeiket.
Gyakorlat teszi a mestert
A gyakorlatban a vállalatok több mint egyharmada már tett közzé fenntarthatósági jelentést – többségük a CSRD szerint –, és utólag úgy látja, hogy a jobb technológiahasználat, az adathozzáférhetőség és -teljesség korábbi megerősítése, több munkatárs bevonása, valamint a funkciók közötti együttműködés tovább javította volna a folyamatot.
„Évtizedekbe telt, mire a szabályozók, befektetők és vállalatok világszerte összehangolták a pénzügyi jelentéstétel alapjait. Nem meglepő tehát, hogy a fenntarthatósági jelentéstétel történetének korai szakaszában változnak a prioritások, az ütemtervek és a közzétételi követelmények. A vezetők feladata, hogy e változások tudatában a nagyobb célra összpontosítsanak: az értékmegőrzésre és értékteremtésre egy olyan környezetben, ahol a fenntarthatóság egyre inkább meghatározza a vállalati teljesítményt” – emelte ki Sávoly-Hatta Anita.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Orbán Viktor washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette: az amerikai szankciós akadályokat átadtuk a múltnak.