A hároméves bérmegállapodás megkötésére a munkaadók és a szakszervezetek is törekszenek, de eltérően látják a béremelések éves mértékét.
A hároméves bérmegállapodás megkötésére törekszenek a munkaadók és a szakszervezetek is, de míg előbbiek a következő három év átlagában 10 százalékos, utóbbiak 12 százalékos minimálbér emelést tartanak elfogadhatónak – mondta el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) hétfői monitoring bizottsági ülését követően a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára közölte, hogy 2025-ben 8 százalékos, a következő évben 10, míg 2027-re 12 százalékos minimálbér emelést tudnak elképzelni. Számításaiknál figyelembe vették, hogy 2023-ban recesszió volt, az idén pedig az éves gazdasági növekedés várható mértéke 1 százalék alatt marad - mondta.
Kiemelte, hogy hároméves béremelési javaslatukba nem kalkulálták bele az adó- és járulékcsökkentést, ahhoz ugyanis jelentős gazdasági növekedés szükséges. Ezért a VKF-en jelezték, hogy a jövő évi első negyedéves GDP-adatok megérkezése után újra kellene tárgyalni a lehetséges állami oldalról érkező könnyítéseket.
Úgy vélte a munkaadóknak nem csupán a terheik – például szocho – csökkentése adhat nagyobb mozgásteret, hanem akár a kkv-kat célzó vagy a foglalkoztatást támogató programok is. Mindezek tükrében a munkaadói oldal nyitott arra, hogy növelje a következő három évre felvázolt béremelés mértékét, mert az ugyan egy óvatos és visszafogott modell, de „nincs kőbe vésve” – jegyezte meg. A megbeszéléseket továbbra is moderáló kormányzati oldal a munkaadók javaslatairól nem jelezte, hogy azok elfogadhatatlanok – mondta Perlusz László, hozzátéve, hogy elképzeléseiket a szakszervezetek nem támogatták.
Hozzátette, hogy a minimálbér mellett tárgyaltak a garantált bérminimumról is, amelynél a munkaadók azt az álláspontot képviselték, hogy egyelőre csak a jövő évre állapodjanak meg, az általuk elképzelt emelés mértékét pedig a – minimálbérhez képest – visszafogottnak nevezte, de konkrét értéket nem közölt.
Bár az álláspontok még nem egyeznek Perlusz László bizakodásának adott hangot, hogy november végére megszülethet a megállapodás, ennek előmozdítása érdekében pedig a VKF-en belül a felek jövő héten folytatják a megbeszélést.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy míg a munkaadók a pillanatnyi gazdasági helyzetből indultak ki, addig a szakszervezeti oldal szélesebb körben vizsgálta a gazdaság lehetőségeit, és megvizsgálták visszatekintve azt is, milyen arányban osztozott a tőke és a munka a megtermelt jövedelmekből.
Mindezek alapján a szakszervezeti vezető úgy látja, közgazdaságilag és a társadalmi igény oldaláról is alátámasztott a korábban már megfogalmazott hároméves minimálbér emelés üteme: 2025-ben 10 százalékos, 2026-ban 12, 2027-ben pedig 14 százalékos növelés.
Egyúttal hangsúlyozta, hogy az 1000 eurós minimálbért és az 1 millió forintos bruttó átlagkeresetet továbbra is elérendő célnak tekintik, hiszen a minimálbér tárgyalásoknak és a VKF-nek is az a funkciója, hogy a magyarok jövedelmi viszonyai belátható időtávon belül pozitív irányba változzanak. (MTI)
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyta a paksi atomerőmű-beruházás során „az első beton öntéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentést”, ami a projekt újabb fontos lépése – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.