Palkovics: minden autópályának el kell érnie a határig

2018. 12. 20., 18:15

Útfejlesztésre 2500 milliárd forintot fordít a kormány 2025-ig, a fejlesztések két legfontosabb célja, hogy minden megyeszékhely elérhető legyen gyorsforgalmi úton, illetve minden autópálya elérje az országhatárt – közölte Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter csütörtökön Berettyóújfaluban, az M35-ös autópálya befejező, és az M4-es autópálya első szakaszának átadásán.

A gyorsforgalmi szakaszok hatalmas lökést adnak a helyi gazdaság fejlesztésének, az iparfejlesztésnek, támogatják az idegenforgalom fejlesztését, és javítják az ott élő lakosság életminőségét. Palkovics László Debrecent említette példaként, amely 2006, az M35-ös autópálya átadása óta „hatalmasat fejlődött”. A BMW döntését, miszerint első európai, Németországon kívüli gyárát Debrecenben építi fel, jelentős részben a hajdú-bihari megyeszékhely elérhetőségével, az autópálya-összeköttetéssel, a vasútfejlesztéssel és a repülőtér fejlesztésével magyarázta a miniszter.

Emlékezetett a várossal kötött közelmúltbeli megállapodásra, amelynek értelmében a kormány 130 milliárd forinttal támogatja az észak-nyugati ipari parkhoz kapcsolódó infrastruktúra-beruházásokat, amelynek keretében autópálya-lehajtót is építenek a fejlesztési területekhez.

Palkovics László felidézte azt is, hogy egy éve adták át az M35-ös autópálya Mikepércsig tartó szakaszát, most pedig elkészült az M35-ös teljes hossza Berettyóújfaluig, illetve az M4-es autópálya Berettyóújfalu-Nagykereki (országhatár) közötti szakaszának első üteme. Közlése szerint 2020-ra az országhatárig ér az M4-es nyomvonala.

Az M35-M4-es a Balti tengert a Fekete tengerrel összekötő Via Kárpátia útvonal része lesz: a 2021-re befejeződő beruházással Magyarország elsőként építi meg a Via Kárpátia útvonal rá eső szakaszát, amire büszkék lehetünk – emelte ki a tárcavezető.

A magyar kormány célja, hogy a szomszédos országokkal összefogva, 2030-ig a Kárpát-medence legyen Európa legversenyképesebb, legjobban fejlődő gazdasági övezete, amelyhez a most átadott autópálya is hozzájárul - mondta Palkovics László.

Vitányi István (Fidesz), a térség országgyűlés képviselője elmondta, az itt élők évtizedek óta várták az autópályát, amely lehetőséget teremt a hátrányos helyzetű régió felemelkedésére, gazdasági növekedésére, a biztonságosabb közlekedésre és az élhetőbb környezetre. Berettyóújfalu felkerült Magyarország térképére – érzékeltette a beruházás jelentőségét a képviselő.

Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora a beruházás fontos üzeneteként értékelte, hogy ezzel is közelebb kerültek egymáshoz az erdélyi és az anyaállamban élő magyarok, Románia és Magyarország.

Nagy Róbert, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgatója elmondta: az összesen 23 kilométer hosszú két pályaszakasz 62 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg. Ilyen hosszúságú új autópálya-szakaszt 2013-ban adtak át utoljára – jelezte a vezérigazgató.

Az új pályaszakaszokat csütörtökön a kora délutáni órákban adják át a forgalomnak. (MTI)

A képen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (j3), mellette Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere (j2) és Muraközi István (Fidesz-KDNP), Berettyóújfalu polgármestere (j), valamint Nagy Róbert, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgatója (b), Varga Antal, a Duna Aszfalt Kft. ügyvezető igazgatója (b2), Vitányi István, a térség fideszes országgyűlési képviselője (b3), Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátusi frakcióvezetője (b4) az M35-ös autópálya befejező, és az M4-es autópálya első szakaszának átadásán Berettyóújfalunál, az M4-es autópálya és a 47-es számú főút csomópontjánál 2018. december 20-án. Az összesen 23 kilométer hosszú két pályaszakasz 62 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg. MTI/Czeglédi Zsolt

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS