Útfejlesztésre 2500 milliárd forintot fordít a kormány 2025-ig, a fejlesztések két legfontosabb célja, hogy minden megyeszékhely elérhető legyen gyorsforgalmi úton, illetve minden autópálya elérje az országhatárt – közölte Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter csütörtökön Berettyóújfaluban, az M35-ös autópálya befejező, és az M4-es autópálya első szakaszának átadásán.
A gyorsforgalmi szakaszok hatalmas lökést adnak a helyi gazdaság fejlesztésének, az iparfejlesztésnek, támogatják az idegenforgalom fejlesztését, és javítják az ott élő lakosság életminőségét. Palkovics László Debrecent említette példaként, amely 2006, az M35-ös autópálya átadása óta „hatalmasat fejlődött”. A BMW döntését, miszerint első európai, Németországon kívüli gyárát Debrecenben építi fel, jelentős részben a hajdú-bihari megyeszékhely elérhetőségével, az autópálya-összeköttetéssel, a vasútfejlesztéssel és a repülőtér fejlesztésével magyarázta a miniszter.
Emlékezetett a várossal kötött közelmúltbeli megállapodásra, amelynek értelmében a kormány 130 milliárd forinttal támogatja az észak-nyugati ipari parkhoz kapcsolódó infrastruktúra-beruházásokat, amelynek keretében autópálya-lehajtót is építenek a fejlesztési területekhez.
Palkovics László felidézte azt is, hogy egy éve adták át az M35-ös autópálya Mikepércsig tartó szakaszát, most pedig elkészült az M35-ös teljes hossza Berettyóújfaluig, illetve az M4-es autópálya Berettyóújfalu-Nagykereki (országhatár) közötti szakaszának első üteme. Közlése szerint 2020-ra az országhatárig ér az M4-es nyomvonala.
Az M35-M4-es a Balti tengert a Fekete tengerrel összekötő Via Kárpátia útvonal része lesz: a 2021-re befejeződő beruházással Magyarország elsőként építi meg a Via Kárpátia útvonal rá eső szakaszát, amire büszkék lehetünk – emelte ki a tárcavezető.
A magyar kormány célja, hogy a szomszédos országokkal összefogva, 2030-ig a Kárpát-medence legyen Európa legversenyképesebb, legjobban fejlődő gazdasági övezete, amelyhez a most átadott autópálya is hozzájárul - mondta Palkovics László.
Vitányi István (Fidesz), a térség országgyűlés képviselője elmondta, az itt élők évtizedek óta várták az autópályát, amely lehetőséget teremt a hátrányos helyzetű régió felemelkedésére, gazdasági növekedésére, a biztonságosabb közlekedésre és az élhetőbb környezetre. Berettyóújfalu felkerült Magyarország térképére – érzékeltette a beruházás jelentőségét a képviselő.
Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora a beruházás fontos üzeneteként értékelte, hogy ezzel is közelebb kerültek egymáshoz az erdélyi és az anyaállamban élő magyarok, Románia és Magyarország.
Nagy Róbert, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgatója elmondta: az összesen 23 kilométer hosszú két pályaszakasz 62 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg. Ilyen hosszúságú új autópálya-szakaszt 2013-ban adtak át utoljára – jelezte a vezérigazgató.
Az új pályaszakaszokat csütörtökön a kora délutáni órákban adják át a forgalomnak. (MTI)
A képen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (j3), mellette Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere (j2) és Muraközi István (Fidesz-KDNP), Berettyóújfalu polgármestere (j), valamint Nagy Róbert, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgatója (b), Varga Antal, a Duna Aszfalt Kft. ügyvezető igazgatója (b2), Vitányi István, a térség fideszes országgyűlési képviselője (b3), Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátusi frakcióvezetője (b4) az M35-ös autópálya befejező, és az M4-es autópálya első szakaszának átadásán Berettyóújfalunál, az M4-es autópálya és a 47-es számú főút csomópontjánál 2018. december 20-án. Az összesen 23 kilométer hosszú két pályaszakasz 62 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg. MTI/Czeglédi Zsolt
A gyártás után a kutatás-fejlesztésben és az üzleti szolgáltatások területén is számít Magyarországra az indiai Motherson, amely csaknem százmillió euró értékű beruházássorozattal bővíti tevékenységét.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.