Ötezer háztartást szolgál majd ki a környezetbarát Oroszlányi Erőmű

Ötezer háztartást szolgál majd ki a környezetbarát Oroszlányi Erőmű
2023. 03. 02., 19:07

Az Oroszlányi Erőmű 2024 első félévében biomassza alapú erőműként csatlakozik az országos áramszolgáltatók köréhez – közölte a hét éve bezárt létesítményt újraindító Veolia csoport kedden.

Az Oroszlányi Erőmű lesz a cég ötödik olyan korszerűsítése, amelyben a korábban szén vagy vegyestüzelésű kazánokat biomassza üzemelésűre állítják át.

A létesítmény fűtőanyaga ellenőrzött minőségű biomassza lesz, amelyet a város 100 kilométeres körzetében erdészetekben, faipari üzemekben képződő melléktermékből, valamint fa és lágyszárú mezőgazdasági alapanyagból elégítenek ki.

Az erőmű üzemeltetéséhez 350 képzett munkatársra számítanak, akiknek a felvétele idén tavasztól kezdődik, míg a tüzelőanyag ellátási láncban várhatóan további 6-700 munkavállaló dolgozik majd.

A Veolia csoport 2022 szeptemberében jelentette be, hogy az MVM Zrt.-től megvásárolta a Vértesi Erőművet, és az ország ötödik legnagyobb szén- és biomasszatüzelésű létesítményét faapríték és előkészített szelektált hulladék (SRF) elégetésével indítanák újra.

A társaság érdekeltségébe tartozó CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft. 10 milliárd forint értékű szerződést kötött a finn Valmet céggel a Oroszlányi Erőmű kazánjainak felújítására.

A kazánok kiszolgálják Oroszlány és Bokod ötezer háztartásának távhőigényét, valamint több mint 600 GWh villamos energiát termelhetnek, ami a magyar villamosenergia felhasználás mintegy 1,5 százalékát teszi ki.

Az oroszlányi erőműben 2015. december 31. óta üzemszünet van. A létesítmény a környezetvédelmi normák szigorodása miatt azóta nem működhetett.

Az erőmű 2015-ös bezárásával egyidőben szűnt meg Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányája, a közeli Márkushegy. A két létesítményben csaknem ezer ember dolgozott.

A Veolia tíz erőművében – Pécsett, Dorogon, Kőbányán, Debrecenben, Nyíregyházán, Szakolyban, Ajkán, valamint a Budapesti Erőmű Zrt., kispesti, újpalotai, és kelenföldi erőműveiben – magas hatásfokú földgáztüzelésű és megújuló energiát (biomasszát) felhasználó blokkok működnek, virtuális erőművének köszönhetően pedig a szabályozói piacon is jelentős részesedéssel bír.

A cégcsoport energetikai üzletága több mint 60 állami és önkormányzati intézményt, 66 egészségügyi és szociális intézményt és 57 ipari telepet lát el energiával, távhőszolgáltatóként 14 városban több mint 270 000 távfűtött lakás és közintézmény fűtéséről gondoskodik.

A Veolia Energia Magyarország Zrt. Magyarország egyik vezető közművállalata, munkavállalóinak létszáma megközelíti a 3000 főt. Az általa évente értékesített villamosenergia közel 623 ezer lakos éves fogyasztását képes biztosítani. A társaság 2021-es árbevétele 226,2 milliárd forint volt, a 2022-es árbevétel megközelítette az 570 milliárd forintot. (MTI)

(Fotó: Németh András Péter)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.
2025-03-17 18:10:00
Az építőanyagok és kivitelezői kapacitások elérhetősége, a kiaknázható támogatási források, a kedvezményes finanszírozási lehetőségek és a várható ártrendek alapján a piacon most van a legjobb pillanat az építkezésre, felújításra az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint.
2025-03-17 11:35:00
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS