„Őrzök, mosok, takarítok, áfát csalok…” – Leállította a NAV a kamucéghálózatot

2024. 10. 29., 07:59

Mintegy 900 millió forintnyi áfát tüntetett el a személybiztonságra, takarításra és mosásra szakosodott budapesti bűnszervezet. A szövevényes cégláncolatban tevékenykedő bűnözői csoport 22 tagjával szemben folytatott, majd eredményesen lezárt nyomozást befejezve vádemelést javasol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága.

A bűnszervezet többszintű, bonyolult cégláncolatot működtetett, kiterjedt alvállalkozói hálóval: a Pest megyében működő céghálózatba az irányítók Győr-Moson-Sopron és Heves Vármegyében működő vállalkozásokat is beszerveztek. A szlovák állampolgárságú, névleges vezetőkkel működtetett „alsó” szinten, az eleve bukásra szánt cégek valódi tevékenységet nem végeztek, a szükséges technikai és személyi háttérrel sem rendelkeztek. A szervezet más szintjein ténylegesen dolgozó munkavállalókat névleg ide jelentették be, az adót, valamint a járulékokat viszont nem fizették meg utánuk. A valóságban nem őrzött-mosott-takarított a bűnbanda, a kamucégek valótlan szolgáltatásokról állítottak ki számlákat. A fiktív bizonylatok ellenértéke a fővállalkozóknál landolt, akik a nettó munkabérek kifizetése után megmaradó összeget, – az áfa megfizetése nélkül – készpénzben szétosztották maguk között, és a megbízók részesültek az illegális nyereségből, ezzel a módszerrel a résztvevők összesen 900 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek – összegezi a tények állását a NAV a közleménye.

A bűnszervezet felszámolására szervezett akcióban nyomozók, járőrök, revizorok és informatikusok dolgoztak össze, a főgyanúsítottat pedig a MERKUR Speciális Taktikai Osztály kommandósai ébresztették. A nyomozók első körben húsz érintettet állítottak elő és hallgattak ki, azóta a gyanúsítotti kör további két fővel bővült. A két irányítót letartóztatták, a férfiak egy teljes évet rács mögött töltöttek. A költségvetésnek okozott kár megtérülésére a nyomozók több mint 800 millió forint értékű vagyont biztosítottak: ingatlanokat, gépjárműveket, céges tárgyi eszközöket – köztük egy komplett mosoda berendezéseit – vevőköveteléseket és számlapénzeket foglaltak le, vagy vettek zár alá. Az elkövetők általi önkéntes befizetésként további tízmilliók térültek meg.

A napokban záruló nyomozás iratait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntett megalapozott gyanúja miatt, vádemelést javasolva küldik meg a nyomozók a Heves Vármegyei Főügyészségre. A főgyanúsítottak és azok a megbízók, akiknél több százmillió forintos elkövetési érték összpontosul, akár 20 év szabadságvesztés büntetésre is számíthatnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS