Orbán Viktor: „Nem kell félnetek, jó lesz”

Orbán Viktor: „Nem kell félnetek, jó lesz”
2023. 03. 09., 16:43

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök mellett előadást tartott Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Parragh László, az MKIK elnöke is.

„Préselni fognak bennünket, de elég erősek vagyunk”

A gazdaságon van a kormány fókusza – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: bár nem szoktak menet közben kormányt átalakítani, a 2022-es májusi kormányalakítás után nagyon rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kabinet szerkezetéhez. Erre azért volt szükség, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat, és az energia kérdése a gazdasági sikeresség kulcskérdésévé, sőt az ország finanszírozhatóságának is kulcskérdésévé vált. Ilyen körülmények között szükség volt egy önálló energiaminisztériumra – mondta, hozzátéve: jól látható az azóta meghozott kormányzati döntések minőségének javulásában az, hogy Lantos Csaba miniszter ezt a tárcát nemcsak hogy megkapta, hanem kézben is tartja.

A miniszterelnök elmondta: Magyarországon a 2022-es, a 2018-as és a 2014-es választás évében is – szembe menve az általános európai tendenciával – csökkent az államadósság és a költségvetési hiány. Ezért alapvetően a pénzügyminisztert illeti elismerés – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ezért „balgaság, butaság, politikai rosszindulat” azt állítani, hogy a 2022-es évet a kormány a választási szempontok alá rendelte volna.

Ez egy válságkezelés és nem irányváltás

A kormány nem kíván változtatni az erőteljes piaci és magántőke iránti elkötelezettségén – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: bár meg kell indítani időnként finanszírozási formákat, de nem azért, mert ezzel a kormány ki akarja váltani vagy ki akarja szorítani a piaci finanszírozást, mert ez nem lehetséges. Orbán Viktor hangsúlyozta: piaci finanszírozás nélkül Magyarország nem fogja tudni elérni a kitűzött célokat. Piaci finanszírozás akkor van, ha a vállalkozók számára kitermelhető mértékű kamat mellett lehet hitelhez jutni, de ez ma nem áll rendelkezésre – hívta fel a figyelmet. Csak azért avatkozik be a kormány és csak addig, amíg a piaci finanszírozás nem áll teljesen helyre, és megpróbálja a hiányzó összegeket, valamint az elérhető kamatszinteket állami beavatkozás segítségével pótolni. De ez egy válságkezelés és nem irányváltás a kormány részéről.

Orosz kapcsolatok újraépítése

A miniszterelnök az orosz-európai gazdasági kapcsolatok újraépítését Parragh Lászlóhoz hasonlóan kívánatosnak látja, abban azonban nem osztja az álláspontját, hogy ez be is fog következni. Látni ugyanis, hogy Európa hatalomszerkezetének újraszerkesztése zajlik, ezért nem egyszerűen gazdaságpolitikai megfontolások döntik majd el, hogy lesz-e újjáépülés az orosz-európai kapcsolatokban, hanem az, hogy ez az átszerkesztési kísérlet milyen mértékben lesz sikeres – jelentette ki Orbán Viktor.

Rámutatott: korábban Európa hatalmi szerkezete úgy nézett ki, hogy Oroszország olcsó energiát és nyersanyagot biztosított, Európa pedig fejlett modern technológiát. Most az első lépéssel leválasztották az európai gazdaságot az oroszról, és energiaoldalon az egyik függést „lassacskán, de biztosan” felváltja egy másik irányú. És ha az az amerikai kísérlet, hogy az európai gazdaságot még a kínairól is „levágják”, akkor az Németországnak is gazdasági megpróbáltatást jelent – tette hozzá. Ezért a magyar külpolitikának és gazdaságpolitikának el kell gondolkodni azon, hogy milyen kapcsolatrendszert tud létrehozni és fenntartani Oroszországgal a következő 10–15 évben.

„Fölkészül Békés vármegye”

Orbán Viktor kifejtette: Magyarországnak a következő 1–2 évben szüksége lesz 500 ezer új munkavállalóra, és e tekintetben a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt. A közmunkások nem tartalék, ott arról van szó, hogy segély helyett munkát adnak az embereknek, akik így kellő megbecsülés mellett képesek magukat és a családjukat eltartani. Van azonban földrajzi tartalék, nem véletlen, hogy a nagy iparfejlesztési beruházásokat illetően Kelet-Magyarországra összpontosítanak. „Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza egy év múlva, Miskolc nehezebb eset” – sorolta, hozzátéve: „fölkészül Békés vármegye”, ott még vannak tartalékok. Másrészt, ha kihasználják a mostani együttműködésre épülő európai uniós politikai hangulatot, amely előnyben részesíti a regionális együttműködést és segít a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartásban, különösen a gazdasági kapcsolatok kiépítésében, mozgósíthatják az ottani munkaerő-tartalékokat – tette hozzá.

„Ezek után jöhetnek a vendégmunkások”, de azt nem tudják megengedni, hogy azért, mert bizonyos vendégmunkások egyes gazdasági munkaadók szerint jobb munkaerőt képviselnek, mint a magyarországi tartalék, inkább őket hozzák be. „Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyarokéi”, és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia, „csak utána jöhet mindenki más”. El kell kerülni azt a nyugat-európai csapdát, hogy vendégmunkások azért jönnek, mert a helyiek bizonyos fajta munkákat már nem hajlandók elvégezni – hangsúlyozta a miniszterelnök. „Ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak”, hogy csak „kényelmi okokból hozunk be idegen munkaerőt, akikből aztán ki tudja, hogy mennyi ragad itt”. Ha egy munka kényelmetlen, nehéz, akkor többet kell érte fizetni, de „nem adhatunk a külföldieknek előnyt a magyarokkal szemben”.

A vendégmunkások pedig határozott ideig maradhatnak csak, és szükség esetén megszakítható jogviszonnyal.

Marad az alacsony adószint

A kormány az adószintet alacsonyan fogja tartani – mondta a miniszterelnök, aki Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját idézte, miszerint nem új adókat kell kivetni, hanem a már kivetetteket kell beszedni. Megjegyezte: ez csak részben ért célt, hiszen a bankadót kivetették, de összességében ez az irány mégiscsak igaz.

A globális minimumadó ügyében Orbán Viktor azt ígérte: ennek a többletterhe mind „a külföldiek nyakán lesz, és nem a magyarokén”. Arra hivatkozott: Magyarországnak „papírja van arról” az Európai Uniótól, hogy a helyi iparűzési adót beszámíthatja. Ez a nagy magyar cégeket szinte kivétel nélkül meg is védi, így számukra a globális minimumadó bevezetése nem jelent többlet adóterhet – mondta.

Mindegy, hogy az Európai Unió hogyan „piszkoskodik”

A felsőoktatással kapcsolatban arról beszélt, hogy az egyetemek összekötése a tényleges gazdasági működéssel továbbra is kulcskérdés, mindegy, hogy az Európai Unió hogyan „piszkoskodik” például az Erasmus vagy a Horizont programmal.

Az EU nem a kormánytól, hanem a magyar egyetemektől veszi most el a versenyelőnyt, amely abból fakad, hogy az átszervezett módon működtetett egyetemek közvetlenül be vannak kötve az államtitkárokon és a minisztereken keresztül a kormányzati döntéshozatalba – fejtette ki.

 „Ez nem a kormánynak fontos vagy azoknak a személyeknek, akik ott ülnek, hanem az egyetemeknek. Ilyen közvetlen bekötés a legnagyobb versenyelőny, amivel a nyugatiakhoz képest rendelkeztünk” – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy ez a magyar gazdaság és a magyar egyetemek versenyképességével szembeni döntés, amelybe nem szabad beletörődni.

Jelezte: lehet, hogy a kuratóriumokat meg kellett változtatni, de azt az előnyt, hogy a magyar egyetemek a gazdaságfejlesztés szerves részét alkotják, nem szabad feladni.

Elmondta: bár úgy hiszi, meg tudnak állapodni az EU-val, ha ez mégsem sikerül, akkor ezeket az oktatási programokat legfeljebb magyar költségvetésből fogják finanszírozni. Hozzátette: ha az EU nem adja oda az egyetemeknek a pénzt, akkor kutatási pénzeknél az uniós szint fölött fognak kapni a magyar költségvetésből, hogy a saját nemzetközi kutatási kapcsolatrendszerüket ki tudják építeni.

Gázerőműveket fogunk építeni

A következő két év Lantos Csaba energiaügyi miniszter által vezérelt politikája az lesz, hogy az energiakapacitásokat létre kell hozni – mondta. Orbán Viktor kijelentette: Magyarországon olyan iparpolitika van, amely a befektetésekre beruházásokra és az iparra helyezi a hangsúlyt, ezek pedig energiaintenzívek.

Gázerőműveket fogunk építeni azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat – emelte ki a kormányfő. Hozzátette: erről a döntések meg is születtek már, és az EU ezeket nem tiltja, mert a kialakult helyzetben a gáz nem minősül „ellenségnek”.

Energiát importálni vagy termelni lehet, és Magyarország nem tud máshonnan energiát termelni, mint gázból. Az alternatívak közül „csináljuk” a napot, talán szél is lesz, meg van valamennyi geotermia, amit talán eljuttatunk arra a szintre, hogy az nemzetgazdaságilag is értelmezhető mennyiségű energiát adjon le, de itt még nem tartunk – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor kiemelte: a következő időszakban azt a képességet kell kihasználni, hogy aránylag gyorsan tudunk építeni gázerőműveket. Hogy az állam építi majd, vagy magántőke bevonásával történik, majd eldől, de meg kell építeni két-három nagy teljesítményű erőművet, hogy el tudják látni az ipari fejlesztéseket energiával.

Ha az unió erre ad pénzt – kéne, hogy adjon – akkor az uniós pénzt használja fel Magyarország, ha nem ad, akkor másfajta pénzeket, mert erre a célra a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők – emelte ki.

Államadósság: közvetlen veszély egyelőre nincs

A másik problémának a megnövekedő államadósság kamatterhét nevezte a kormányfő. Azt mondta: 2010 után Matolcsy György stratégiájának köszönhetően finanszírozási forrásokhoz jutott a magyar gazdaság egy kamatteher-könnyítésnek köszönhetően, most azonban ellenkező a helyzet, mert a magas európai infláció miatt mindenhol magasak a kamatok. Ezért a korábbi, olcsóbb kamatú hiteleket most magasabb kamatúakkal kell megújítani.

Orbán Viktor hozzátette: közvetlen veszély egyelőre nincsen, mert a korábban felvett hitelek, amelyek lejárnak, csak kis arányban vannak jelen 2023-ban és 2024-ben, majd csak később jelentenek jelentősebb terhet, amikor reményei szerint a kamatok normalizálódnak.

Gazdaságpolitika: újra viták vannak

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az elmúlt években nem voltak nagy gazdaságpolitikai dilemmák, lényegében a magyar gazdaság a gazdaságpolitika irányairól szóló viták nélkül fejlődött. Ez jól mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika milyen stabil volt – tette hozzá.

Azt mondta: most egy új helyzet van, „most van gazdaságpolitikai vita például a jegybank és a kormány között”. De ez nem abnormális, ez csak ahhoz képest váratlan, hogy az elmúlt 7–8 évben ilyen nem volt – vélekedett.

Úgy látja, az elmúlt négy évben a gazdaság bizonyos elemei hirtelen megváltoztak, és ilyenkor mindig előjönnek a viták, de „ettől nem megijedni kell, hanem intellektuálisan jól kell földolgozni, keretek között kell tartani”.

Kifejtette: a jegybank elképzelése szerint az inflációt úgy kell kezelni, hogy a gazdaságban lévő pénz mennyiségét jelentősen szűkíteni kell. Azonban ha az infláció alapvetően a nemzetközi energiaárak megnövekedésének és a szankciós politikának a következménye, akkor nem biztos, hogy ilyen mennyiségben és ilyen ütemben kell szűkíteni a gazdaság rendelkezésére álló pénzmennyiséget – mondta.

Hangsúlyozta: az az összehangoltsága a magyar gazdaságpolitikának, amely az eddigi sikereknek fontos eleme volt, megmarad a következő időszakban is.

A kormányfő kiemelte: ha az inflációval szembeni kormányzati politika sikeres lesz – és ennek az első jeleit már a februári számokban látni -, és a következő hónapokban csökkenni fog az infláció, mert a kormányzati intézkedések meghozzák az eredményüket, akkor könnyebb lesz összehangolni az infláció kezelésére kigondolt jegybanki eszközöket a kormányzati eszközökkel.

Elmondta: azt el kell fogadni, hogy a gazdaságpolitikáról szóló viták olyan pódiumot jelentenek, „ahol az egyébként intellektuálisan erős, színes egyéniségek föllépési lehetőséget látnak”. Ez alól „én sem vagyok kivétel” – mondta, hozzátéve: „ez mindannyiunkra jellemző, hiszen emberből vagyunk, és a politika világában mozgunk”.

Meg kell tartani a magyar járműipart Magyarországon

Orbán Viktor a járműipart, az akkumulátorgyárakat illetően kitért rá: minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy élhető környezetben élhesse az életét, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy a lehető legszigorúbb környezetvédelmi szabályok mellett valósuljon meg minden beruházás Magyarországon. Magyarország továbbra is a legszigorúbb biztonsági előírásokat alkalmazza minden ipari beruházás esetén, szigorúbbakat, mint a hasonló német gyárakban – jelentette ki.

Megjegyezte: Magyarországon körülbelül 300 ezer család kenyerét keresik meg a családfenntartók járműiparhoz köthető üzemekben.

Kifejtette: ezen a területen technológiaváltás történik, és ha 2035 után már csak elektromos meghajtású autókat lehet gyártani Európában, és nem Magyarországon gyártják az elektromos meghajtáshoz szükséges járműelemeket, akkor máshol fogják legyártani őket, a hagyományos autógyáraink pedig lassan bezárnak.

Kiemelte: meg kell tartani a magyar járműipart Magyarországon, és a szükséges gyártási technológiákat, gyárakat Magyarországon kell létrehozni.

A kormányfő hangsúlyozta: jelen pillanatban a magyar gazdaságtörténet négy legnagyobb beruházása zajlik egyszerre, közülük kettő a keleti országrészben. Ezek fantasztikus, történelmi léptékű iparfejlesztési eredmények, amelyek néhány éven belül meg fogják hozni az eredményüket Magyarország keleti nagyvárosaiban – fogalmazott.

„Préselni fognak bennünket, de elég erősek vagyunk”

Magyarország ki fog maradni az orosz-ukrán háborúból és az érdekeit sértő szankciókat továbbra is sikeresen meg fogja vétózni – jelentette ki a miniszterelnök.

 „Nagy nyomás lesz, préselni fognak bennünket, de elég erősek vagyunk – miután nem koalíciós kormányunk van – hogy kimaradjunk a háborúból” – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő azt ígérte: az orosz energiaellátást fenn fogják tartani, a rezsicsökkentett árakat képesek lesznek finanszírozni, valamint 4,7 milliónyi munkahelyet is képesek lesznek megvédeni, sőt növelni.

Hozzátette: a kis- és középvállalkozásokat akkor is támogatni tudják majd speciális programokkal, ha a jegybanki alapkamat magasan marad, valamint a beruházások ösztönzését is elvégzik, az ahhoz szükséges energiakapacitásokat pedig kiépítik.

Közölte azt is: a kormány fenntartja az exportorientált növekedést, közben pedig le fogja törni az inflációt.

Van „szufla” a magyar gazdaságban

Van „szufla” a magyar gazdaságban, van magyar vállalkozói kedv – fogalmazott Orbán Viktor, aki bejelentette: szerdán a kormánynak döntenie kellett arról, hogy 30 milliárd forinttal megemelni az Eximbank tőkéjét, hogy ebből a Nagy Márton vezette gazdasági tárca újabb, körülbelül 300 milliárd forintot tudjon „betolni” gazdaságfejlesztési célok érdekében.

Hangsúlyozta, olyan termelési kapacitásnövekedések vannak Magyarországon, amelyek azt mutatják, hogy a fundamentumok erősek.

Ismertette: 2022-ben a magyar autóipar először ütötte át a 10 ezermilliárd forintos plafont, elérve a 12 ezermilliárd forintot, és az elektronikai szektor is először került 10 ezermilliárd forint fölé. Az élelmiszeripar tavaly jutott először 6 ezermilliárd forintnál magasabb termelési érték fölé, a fémipar először érte el a 4 ezermilliárdos értéket, a gyógyszeripar pedig ezermilliárd forintos csúcsot állított be – sorolta.

A beruházások kapcsán arra is kitért: Magyarország a versenytársaihoz képest a legkisebb – 18 százalékos – támogatásintenzitással szerezi meg a beruházásokat. Egy forint beruházási támogatással 22 forint többlet árbevételt értünk el és 5 forint többlet hozzáadott értéket, 1 forint támogatás 2,5 forint adóbevételt generált – sorolta. Arra is felhívta a figyelmet: a támogatás intenzitása a magyar cégek esetében másfélszerese –  24,4 százalék – a külföldiekének (17 százalék).

Megjegyezte: csak a „gazdaságot soha nem látott baloldaliak fejében” van úgy, hogy a „tőke az utcán hever, és alig várja, hogy valahova letegye magát”, mert a valóság az, hogy a tőke oszt, szoroz, számol és versenyezteti az országokat, a telephelyeket, hogy hova menjen.

Arra is a kitért: a világ országainak rangsorában lakosságszám alapján Magyarország a 94. helyen áll, az export világranglistán a 34., amivel mi vagyunk a világ 15. legnyitottabb gazdasága.

Megköszönte az kamarának az együttműködést, mint mondta: a magyar gazdaság szereplőire mindig lehetett számítani az elmúlt nehéz években. A jövőt illetően a Bánk Bánból idézve úgy fogalmazott: „nem kell félnetek, jó lesz”.

Varga Mihály: folytatódhat a magyar gazdaság növekedése

Kisebb adósságállomány és államháztartási hiány melletti gazdasági növekedést vár a kormány a következő egy-másfél évre, a növekedés mértéke a 4 százalékot is meghaladhatja 2024-ben – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

A miniszter kiemelte, hogy komoly források, illetve fejlesztések várhatók az energiahatékonyság területén, ezekben a programokban a vállalkozások beszállítóként is részt tudnak venni.

Varga Mihály a következő egy-másfél év gazdaságpolitikájának legfontosabb elemei között említette a családtámogatásokat, valamint a folytató adminisztrációs tehercsökkentést. A gazdaságfejlesztés új, hangsúlyos elemeként beszélt emellett a területfejlesztési szempontok érvényesítéséről.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy további konszolidáció várható a költségvetésben. Erre az évre 3,9 százalékos államháztartási hiánnyal számolnak, jövőre pedig 2,5 százalékot terveznek, de az ehhez szükséges intézkedéseket még nem hozta meg a kormány – jelezte.

A gazdasági kilátások fokozatosan javulnak, az infláció jelentősen csökken majd a következő hónapokban, 2024 nyarára pedig 3 százalék körül lehet. Jövőre 3,5 százalékos munkanélküliségi rátával és 4 százalék feletti GDP-növekedéssel számol a kormány – fejtette ki.

 A GDP-arányos államadósság 72,9 százalék volt tavaly, a várakozások szerint 2023-24-ben tovább csökken, és 2026-ra már 60 százalék alatt lesz – tette hozzá.

Varga Mihály előadásában felidézte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentését, amely szerint a magyar gazdaság növekedése középtávon fokozatosan felgyorsul, és 2024-től a külső egyensúlyi pozíciója jelentősen javul.

A miniszter ismertette, hogy Magyarország a szükséges energia 54 százalékát külföldről vásárolja, az energiaárak emelkedésének jelentős szerepe volt az inflációs folyamatokban. Felhívta a figyelmet arra, hogy olyan kormányprogramok indultak, illetve indulnak el hamarosan, amelyek növelik az energiahatékonyságot, ezekbe be tudnak kapcsolódni a vállalkozások.

A pénzügyminiszter kitért arra is, hogy a kormány folytatja a családtámogatásokat, ebben a koronavírus-járvány és az energiaválság időszakában sem léptek vissza.

Az adózással kapcsolatos tervekről Varga Mihály elmondta: a személyi jövedelemadó-bevallásokat már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti, ugyanezt szeretnék az általános forgalmi adó esetében elérni 2024-ig. A rendszer kiépítése jelentős adóadminisztrációs csökkenést eredményez a vállalkozásoknál – hangsúlyozta.

A miniszter kiemelte, hogy a tervek szerint 2025-ig az adózási és foglalkoztatási adatok közlése egycsatornássá válik, a vállalkozásoknak egy helyre kell majd beküldeni ezeket az adatokat.

Nagy Márton: gyorsulhat a felzárkózás a következő években

A következő években gyorsulhat a konvergencia, ehhez azonban a gazdaságfinanszírozási struktúra megújítása is szükséges Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint, aki reálisnak nevezte, hogy Magyarország 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát.

A miniszter kiemelte, hogy a beruházási rátát a következő években 30 százalékra lehetne növelni; a mutató 2010 óta 20 százalékról 27-28 százalékra nőtt.

A jelenlegi aránnyal idén 60 milliárd euró értékű beruházás valósulhat meg az országban – fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházásokat mára kétharmad részben belföldi forrásból finanszírozza az ország, a külföldin belül pedig nem az uniós források dominálnak, hanem a közvetlentőke-befektetések (FDI), amelyek egyre dinamikusabbá válnak.

Az FDI áramlásán belül jól láthatók a keleti nyitás eredményei: míg 2014-ben az ázsiai vállalatoktól a tőke 19 százaléka érkezett, 2022-re 30 százalékra nőtt ez az arány – mutatott rá. Azt is hozzátette, hogy a befektetések szerkezete is megváltozott, az utóbbi bő tíz évben megfigyelhető volt egy eltolódás a szolgáltató szektor felől az ipar irányába. 

Úgy fogalmazott, hogy a külföldi tőkét megéri Magyarországon befektetni, hiszen 10 százalékos hozamot lehet elérni vele, a magyarok külföldi befektetéseinél ez az arány 6-7 százalék – húzta alá.

A miniszter arra is kitért, hogy ugyan sikerült tíz év alatt 3,7 millióról 4,7 millióra növelni a foglalkoztatottak számát, további félmillió munkavállaló azonban még hiányzik a gazdaságból, amit az inaktívak bevonásának növelésével, illetve behozatallal lehet megoldani.

Fontosnak nevezte azt, hogy a hazai vállalatok exportképességét javítani tudja az ország, ebben ugyanis – elmondása szerint – még nem sikerült áttörést elérni. Hozzátette, hogy növelni kell a magyar szereplők súlyát a beszállítói láncban, hiszen az elsődleges beszállítói körben – tier 1 – alig találni itthoni céget, és a másodlagos – tier 2 – körben is még csak fele arányban reprezentáltak a hazai társaságok, holott az utóbbi években ez utóbbi területen jelentős javulást tapasztaltak.

Felidézte, hogy a kkv-hitelezésen belül 50 százalékot tesz ki a támogatott termékek aránya, ami a jelenlegi körülmények között szükséges, de „nem ez a normális”, és azt is megemlítette, hogy a vállalati hitelpenetrációban Magyarország lemaradása uniós viszonylatban igen jelentős. 

A beruházásokat és az FDI-beáramlást továbbra is támogatnia kell a kormánynak, idén hozzávetőleg 4000 milliárd forintnyi beruházás megvalósulását segítik valamilyen formában a költségvetésből – ismertette.

Nagy Márton a konferencián összegezte: nem szabad letenni arról, hogy a felzárkózás Magyarországon folytatódjon, ehhez minőségi változásokra van szükség például a beruházások terén, de biztosítani kell a szükséges munkaerőt és az energiát, illetve növelni kell az FDI-t, miközben a hazai vállalkozások kifektetésére is figyelni kell.

Parragh László: az infláció a gazdaság számára is a legnagyobb kihívás

Az inflációt a gazdaság számára is a legnagyobb kihívások közé sorolta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Hangsúlyozta, hogy az áremelkedés ütemét minimális növekedési veszteséggel kellene letörni, és úgy fogalmazott ehhez a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a gazdaság szereplőinek együttműködésére van szükség. Egyben megerősítette, hogy a gazdaság szereplői készek az együttműködésre.

Parragh László jelezte, hogy a kamara már korábban figyelmeztetett az inflációs veszélyre, és az intő jelek között sorolta fel példaként a nyersanyagárak emelkedését, a járvány miatt megbomlott kereslet-kínálat egyensúlyát, az energiaár drasztikus emelkedését az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt, a romló külkereskedelmi mérleget, a dráguló államháztartási finanszírozást és a gyengülő forintárfolyamot.

Arra, hogy sikeresek voltak-e az MNB reakciói kifejtette, hogy egy Magyarország méretű ország folytathat ugyan sikeres unortodox gazdaságpolitikát, de kérdésesnek nevezte, hogy tartósan sikeres lehet-e e az unortodox monetáris politika.

Az MKIK elnöke a vállalkozásokat sújtó kihívások közül megemlítette a 2020-as koronavírus-válságot, az uniós belső feszültséget, a geopolitikai versenyt és az orosz-ukrán háború hatásait. Megjegyezte, hogy a vállalatok pénzügyi terhei nőnek; a jegybanki alapkamat 13 százalék, emelkedik a tartalékráta, 18 százalék az egynapos betéti kamat, ezek pedig szűkülő banki likviditást eredményeznek.

Parragh László úgy fogalmazott, aggódva nézik az európai uniós források visszatartását, és megjegyezte, hogy láthatóan politikai zsarolásról van szó.

Az orosz-ukrán háborúra utalva Parragh László úgy fogalmazott, a magyar gazdaságnak is elemi érdeke, hogy béke legyen, hiszen a háború visszafogja a gazdasági növekedést.

A munkaerőpiac a kamara elnöke szerint rendkívül feszített; kulcskérdésnek nevezte a munkaerőképzést, és úgy vélte, ebben a felnőttképzést kell még inkább erősíteni.

Parragh László a gazdaság és a kormány közötti tartós szövetség fontosságát méltatva kijelentette, hogy több program is jelzi a sikeres együttműködést, például a Széchenyi Kártya Program. A kártya húsz éves története alatt 6 ezermilliárd forint jutott a gazdaságba, és felhasználási lehetőségeivel folyamatosan reagált a vállalati igényekre – tette hozzá. (MTI)

Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 30., 15:10
Hektikusan mozogtak az árak a vidéki ingatlanpiacon 2024 első négy hónapjában; a használt házak átlagos négyzetméterára egy év alatt majdnem negyedével emelkedett, addig a téglalakásoké csökkent – ismertette Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója a piac legfrissebb változásait.
2024-05-30 18:10:34
A Temu megjelenése nagyobb piaci sokkot okozott a hazai e-kereskedelemben, mint a koronavírus-járvány és az ukrán háború. Aki átgondoltan használja a mesterséges intelligenciát, kiemelkedhet a versenytársai közül, ugyanakkor az új technológia olyan eszközt ad a kiberbűnözők kezébe, amellyel manipulált ajánlatokat hozhatnak létre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor az őrségi és somogyi gombászok telespammelik a facebookot vargányás fotókkal, miközben a Börzsönyben kutatóexpedícióval kell keresni. Gyakran hiába.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS