Optimisták a vállalatok

2021. 11. 22., 14:37

Jelenleg egyetlen vállalati szegmensben sem tapasztalhatóak recessziós várakozások, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások kategóriáiban (10–249 fő közötti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező cégek esetén) áprilishoz képest nem folytatódott a többi szegmensben továbbra is tapasztalható, jelentősen javuló tendencia – derül ki az MKIK GVI legfrissebb vállalati konjunktúravizsgálatából.

Az MKIK GVI októberi vállalati konjunktúravizsgálata 2214 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az adatfelvétel október 1. és 31. között zajlott, ebben az időszakban a koronavírus-járvány első három hulláma folyamán bevezetett, lényegesebb járványügyi korlátozások már nem voltak érvényben. Az MKIK GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra és a vállalkozók szubjektív helyzetértékelésére támaszkodik.

Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke 2021 októberében +38 ponton áll. A mutató a felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb értéket jelentő 2020. áprilisi mínusz 25 pontról tehát másfél év alatt lényegében vissza emelkedett a koronavírus-járvány kitörését megelőző utolsó, 2019. októberi adatfelvétel során tapasztalt értékére (+40 pont).

A bizonytalansági mutató értéke csökkent 2021 áprilisához képest, jelenleg 52 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése kis mértékben egyöntetűbbé vált a korábbiakhoz képest, ugyanakkor továbbra is polarizált, azaz a vállalkozások helyzetértékelésében jelentős különbségek tapasztalhatóak vállalati kategóriák szerint.

Az üzleti klíma javulását leginkább a nagyvállalatok, a kereskedelmi cégek, a nem exportáló vállalatok és a 10 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozások jelzik. A koronavírus-járvány első hulláma által előidézett általános visszaesést követően ezen cégek kilábalása az üzleti várakozások tekintetében 2021 első félévében kezdődött el, majd az év második felében is folytatódott. Az exportorientált, külföldi (rész)tulajdonban lévő, nagyobb méretű vállalatok válságból való kilábalása már 2020 második félévében megkezdődött, majd kisebb mértékben 2021-ben is folytatódott. Jelenleg egyetlen vállalati szegmensben sem tapasztalhatóak recessziós várakozások, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások kategóriáiban (10–249 fő közötti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező cégek esetén) áprilishoz képest nem folytatódott a többi szegmensben továbbra is tapasztalható, jelentősen javuló tendencia.

A koronavírus-járványt megelőző, 2018–2019-es időszak adataihoz képest a Konjunktúramutató értéke a legtöbb kategóriában továbbra is alacsonyabb, de egyre inkább megközelíti a járvány előtt tapasztalható szintet. Kivételt jelentenek a döntően exportáló, az ipari, a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek, illetve a nagyvállalatok, amelyek esetében a Konjunktúramutató 2021. októberi értéke meghaladja a járvány előtti utolsó, 2019. októberi adatfelvétel során mért értéket.

A Konjunktúramutató komponenseinek alakulása

A GVI Konjunktúramutató négy komponensből áll:

– várható üzleti helyzet a következő hat hónapban;

– megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban;

– gépberuházások volumenének alakulása a következő hat hónapban;

– építési beruházások volumenének alakulása a következő hat hónapban.

Októberben a jelenlegi és a várható üzleti helyzetet egyaránt lényegesen pozitívabban ítélik meg a vállalkozások, mint az előző félévben. A jelenlegi üzleti helyzet mutatója 20, a várható üzleti helyzeté pedig 19 ponttal javult 2021 áprilisához képest, a jelenlegi üzleti helyzet mutatója így +37 ponton áll, a várható üzleti helyzeté pedig +30 ponton.

Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató mínusz 100 és +100 közötti értékeket vehet fel. Mínusz 100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.

A jelenlegi üzleti helyzet értékelése arra mutat, hogy a koronavírus-járvány hatására kibontakozó gazdasági válság – a korlátozó intézkedések feloldásával párhuzamosan – jelenleg lényegesen kisebb mértékű hatást gyakorol a Magyarországon működő vállalkozásokra az elmúlt három adatfelvételi időponthoz viszonyítva (2020. április, 2020. október, 2021. április). Látható, hogy továbbra is a kisméretű, a kizárólag hazai értékesítésre termelő, a tisztán hazai tulajdonban álló, valamint az építőipar és az egyéb gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő vállalatok vannak kitéve leginkább a gazdasági válság jelenlegi hatásainak, ugyanakkor az építőipar kivételével az összes többi vállalati szegmens helyzete jelentős javulást mutat.

A gépberuházások várható volumene +5, míg az építési beruházásoké mínusz 17 ponton áll. Áprilishoz viszonyítva az építési beruházások várható volumene esetében 5 pontos emelkedés következett be, míg a gépberuházások esetében nem változott a mutató az előző félévi értékhez képest.

Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. Mínusz 100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. Az ábrához az építési- és gépberuházások négy értékű változóját (mínusz 100: nincs, mínusz 33: csökken, 33: azonos lesz, 100: nő) alkalmaztuk.

A megrendelések várható alakulásával kapcsolatos várakozások szintén kis mértékben javultak: az előző félévhez képest 3 ponttal emelkedett a mutató értéke, így jelenleg +46 ponton áll.

Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató mínusz 100 és +100 közötti értékeket vehet fel. Mínusz 100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. Az ábrához a rendelésállomány négy értékű változóját (mínusz 100: nincs, mínusz 33: csökken, 33: azonos lesz, 100: nő) alkalmaztuk).

Növekvő munkaerő-kereslet

A vállalkozások a következő fél évben ismét jelentős munkaerő-keresletre számítanak: az egyenlegmutató +19,3 ponton áll, vagyis 1 ponttal magasabb 2021 áprilisához viszonyítva. A mutató jelenlegi szintje lényegében megegyezik az eddig mért legmagasabb, 2018 áprilisában tapasztalt értékkel (19,5 pont), ami erősen munkaerőhiányos piaci környezetre utal. Összességében az összes vizsgált vállalati kategóriában többségben vannak a következő félév folyamán létszámbővítést tervező cégek, ugyanakkor jelentős különbség van a kategóriák között ennek mértékét tekintve. Különösen a részben exportra dolgozó, a külföldi (rész)tulajdonban lévő, a kereskedelemben tevékenykedő, illetve az 50 fő feletti létszámkategóriákba tartozó cégek esetén várható jelentős munkaerő-kereslet. Kiemelendő a szolgáltató szektor helyzete is, amely szintén jelentős létszámbővítési tervekről számolt be, összefüggésben a koronavírus-járvány következtében bevezetett korlátozó intézkedések feloldásával, így a szolgáltatások feltételeinek jelentős javulásával.

Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató mínusz 100 és +100 közötti értékeket vehet fel. Mínusz 100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.

A GVI részletes tanulmánya itt olvasható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS