OPTEN: nem a cégalapítás állt meg, hanem a kockázatvállalás

2026. 02. 03., 21:15

2025-ben nem egyszerűen kevesebb új vállalkozás alakult, hanem látványosan visszaesett azoknak a száma is, akik először vágtak bele a cégalapításba. Az OPTEN adatai szerint az új belépők száma gyorsabban csökkent, mint maga a cégalapítás.

2025-ben 22,4 ezer új vállalkozás alakult Magyarországon, ami 7,5 százalékos csökkenést jelent 2024-hez képest. A mérséklődéshez a megszűnések is érzékelhetően hozzájárultak 33 ezret meghaladó számmal, így az aktív cégállomány szűkült.

A csökkenés nem egyenletes, különösen azok a cégalapítások estek vissza, ahol a tulajdonosi és vezetői kör teljes egészében új szereplőkből állt. Míg három évvel korábban még több mint 7100 ilyen vállalkozás indult, addig 2025-re számuk 5356-ra csökkent.

Ez közel 25 százalékos visszaesést jelent, vagyis az új belépők száma jóval gyorsabban apadt, mint maga a cégalapítás, és a vállalkozásindítás egyre inkább a már jelen lévő szereplők terepévé vált.

Ezt jól mutatja, hogy 2022 és 2025 között minden olyan kategóriában csökkent az új vállalkozások száma, ahol új szereplők jelentek meg, miközben azok a cégek, ahol legalább egy tapasztalt tulajdonos vagy ügyvezető is jelen volt, tartósan nagyobb arányt képviseltek az új alapítások között.

A kockázatvállalás visszafogása átrendezi a cégterepet

Amikor kevesebb új szereplő lép be a piacra, óhatatlanul felértékelődik a kérdés: hogyan alakul a vállalkozások tulajdonosi koncentrációja, és mekkora súly jut a már jelen lévő szereplőknek?

Az OPTEN adatai alapján 2025-ben az újonnan alapított vállalkozások több mint felében legalább egy olyan tulajdonos vagy ügyvezető jelent meg, aki már korábban is jelen volt a cégvilágban. A vállalkozói aktivitás tehát nem tűnt el, hanem egyre inkább a meglévő üzleti körökön belül zajlik.

A céghalmozás oldalán ezzel párhuzamosan nem a koncentráció erősödése, hanem a kivárás vált meghatározóvá. A végső tulajdonosi hálózatokat vizsgálva 2025-ben csökkent a sok vállalkozáshoz köthető magánszemélyek száma: a 6–10, a 11–50, valamint az 50-nél több céget irányító végső tulajdonosok köre egyaránt szűkült, összesen közel 350 fővel a 2024-es mintegy 10,5 ezres bázishoz képest.

A tapasztalt szereplők stratégiáját 2025-ben már nem a növekedési expanzió, hanem a pozíciótartás határozta meg.

Az új vállalkozások ugyanakkor továbbra is elsősorban a fiatalabb generációkhoz kötődnek, az Y generáció és az azt követő korosztályok együttesen közel 60 százalékban vesznek részt az új alapításokban. Visszafogottabb aktivitásuk így nem generációs kérdés, hanem egyértelmű gazdasági jelzés, a jelenlegi környezetben a vállalkozásindítás kockázatait sokan túl magasnak érzik.

„A 2025-ös adatok alapján a vállalkozói környezetet nem a növekedési expanzió, hanem a kockázatok tudatosabb mérlegelése határozta meg” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 06., 10:20
A februári időszak farsangi összejöveteleinek elmaradhatatlan és népszerű eseménye a tombolasorsolás. A tombolajáték azonban egyben szerencsejáték is, amelyet a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó előírások szerint előzetesen be kell jelenteni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.
2026-02-05 14:15:00
A fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország „Fizetési és foglalkoztatási trendek” című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.
2026-02-05 09:40:00
2025. decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,0, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit; az előző hónaphoz képest – a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 0,2 százalékkal nőtt a forgalom – tájékoztatott a statisztikai hivatal. 2025-ben több mint 20 000 milliárd forintot hagytunk a boltokban.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS