OPTEN: nem a cégalapítás állt meg, hanem a kockázatvállalás

2026. 02. 03., 21:15

2025-ben nem egyszerűen kevesebb új vállalkozás alakult, hanem látványosan visszaesett azoknak a száma is, akik először vágtak bele a cégalapításba. Az OPTEN adatai szerint az új belépők száma gyorsabban csökkent, mint maga a cégalapítás.

2025-ben 22,4 ezer új vállalkozás alakult Magyarországon, ami 7,5 százalékos csökkenést jelent 2024-hez képest. A mérséklődéshez a megszűnések is érzékelhetően hozzájárultak 33 ezret meghaladó számmal, így az aktív cégállomány szűkült.

A csökkenés nem egyenletes, különösen azok a cégalapítások estek vissza, ahol a tulajdonosi és vezetői kör teljes egészében új szereplőkből állt. Míg három évvel korábban még több mint 7100 ilyen vállalkozás indult, addig 2025-re számuk 5356-ra csökkent.

Ez közel 25 százalékos visszaesést jelent, vagyis az új belépők száma jóval gyorsabban apadt, mint maga a cégalapítás, és a vállalkozásindítás egyre inkább a már jelen lévő szereplők terepévé vált.

Ezt jól mutatja, hogy 2022 és 2025 között minden olyan kategóriában csökkent az új vállalkozások száma, ahol új szereplők jelentek meg, miközben azok a cégek, ahol legalább egy tapasztalt tulajdonos vagy ügyvezető is jelen volt, tartósan nagyobb arányt képviseltek az új alapítások között.

A kockázatvállalás visszafogása átrendezi a cégterepet

Amikor kevesebb új szereplő lép be a piacra, óhatatlanul felértékelődik a kérdés: hogyan alakul a vállalkozások tulajdonosi koncentrációja, és mekkora súly jut a már jelen lévő szereplőknek?

Az OPTEN adatai alapján 2025-ben az újonnan alapított vállalkozások több mint felében legalább egy olyan tulajdonos vagy ügyvezető jelent meg, aki már korábban is jelen volt a cégvilágban. A vállalkozói aktivitás tehát nem tűnt el, hanem egyre inkább a meglévő üzleti körökön belül zajlik.

A céghalmozás oldalán ezzel párhuzamosan nem a koncentráció erősödése, hanem a kivárás vált meghatározóvá. A végső tulajdonosi hálózatokat vizsgálva 2025-ben csökkent a sok vállalkozáshoz köthető magánszemélyek száma: a 6–10, a 11–50, valamint az 50-nél több céget irányító végső tulajdonosok köre egyaránt szűkült, összesen közel 350 fővel a 2024-es mintegy 10,5 ezres bázishoz képest.

A tapasztalt szereplők stratégiáját 2025-ben már nem a növekedési expanzió, hanem a pozíciótartás határozta meg.

Az új vállalkozások ugyanakkor továbbra is elsősorban a fiatalabb generációkhoz kötődnek, az Y generáció és az azt követő korosztályok együttesen közel 60 százalékban vesznek részt az új alapításokban. Visszafogottabb aktivitásuk így nem generációs kérdés, hanem egyértelmű gazdasági jelzés, a jelenlegi környezetben a vállalkozásindítás kockázatait sokan túl magasnak érzik.

„A 2025-ös adatok alapján a vállalkozói környezetet nem a növekedési expanzió, hanem a kockázatok tudatosabb mérlegelése határozta meg” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-15 13:25:00
Magyarországon elsősorban Budapest, valamint több egyetemváros lehet érintett, miközben az uniós csomag másik fontos iránya a lakáskínálat bővítése, az engedélyezés gyorsítása és a bérlakásfejlesztések ösztönzése.
2026-09-15 09:25:00
A korlátolt felelősségű társaság tagjának a cégben egy vagy több üzletrésze lehet. Bizonyos esetekben a társaság az üzletrész bevonásáról dönthet. A legfontosabb tudnvalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS