OPTEN: nem a cégalapítás állt meg, hanem a kockázatvállalás

2026. 02. 03., 21:15

2025-ben nem egyszerűen kevesebb új vállalkozás alakult, hanem látványosan visszaesett azoknak a száma is, akik először vágtak bele a cégalapításba. Az OPTEN adatai szerint az új belépők száma gyorsabban csökkent, mint maga a cégalapítás.

2025-ben 22,4 ezer új vállalkozás alakult Magyarországon, ami 7,5 százalékos csökkenést jelent 2024-hez képest. A mérséklődéshez a megszűnések is érzékelhetően hozzájárultak 33 ezret meghaladó számmal, így az aktív cégállomány szűkült.

A csökkenés nem egyenletes, különösen azok a cégalapítások estek vissza, ahol a tulajdonosi és vezetői kör teljes egészében új szereplőkből állt. Míg három évvel korábban még több mint 7100 ilyen vállalkozás indult, addig 2025-re számuk 5356-ra csökkent.

Ez közel 25 százalékos visszaesést jelent, vagyis az új belépők száma jóval gyorsabban apadt, mint maga a cégalapítás, és a vállalkozásindítás egyre inkább a már jelen lévő szereplők terepévé vált.

Ezt jól mutatja, hogy 2022 és 2025 között minden olyan kategóriában csökkent az új vállalkozások száma, ahol új szereplők jelentek meg, miközben azok a cégek, ahol legalább egy tapasztalt tulajdonos vagy ügyvezető is jelen volt, tartósan nagyobb arányt képviseltek az új alapítások között.

A kockázatvállalás visszafogása átrendezi a cégterepet

Amikor kevesebb új szereplő lép be a piacra, óhatatlanul felértékelődik a kérdés: hogyan alakul a vállalkozások tulajdonosi koncentrációja, és mekkora súly jut a már jelen lévő szereplőknek?

Az OPTEN adatai alapján 2025-ben az újonnan alapított vállalkozások több mint felében legalább egy olyan tulajdonos vagy ügyvezető jelent meg, aki már korábban is jelen volt a cégvilágban. A vállalkozói aktivitás tehát nem tűnt el, hanem egyre inkább a meglévő üzleti körökön belül zajlik.

A céghalmozás oldalán ezzel párhuzamosan nem a koncentráció erősödése, hanem a kivárás vált meghatározóvá. A végső tulajdonosi hálózatokat vizsgálva 2025-ben csökkent a sok vállalkozáshoz köthető magánszemélyek száma: a 6–10, a 11–50, valamint az 50-nél több céget irányító végső tulajdonosok köre egyaránt szűkült, összesen közel 350 fővel a 2024-es mintegy 10,5 ezres bázishoz képest.

A tapasztalt szereplők stratégiáját 2025-ben már nem a növekedési expanzió, hanem a pozíciótartás határozta meg.

Az új vállalkozások ugyanakkor továbbra is elsősorban a fiatalabb generációkhoz kötődnek, az Y generáció és az azt követő korosztályok együttesen közel 60 százalékban vesznek részt az új alapításokban. Visszafogottabb aktivitásuk így nem generációs kérdés, hanem egyértelmű gazdasági jelzés, a jelenlegi környezetben a vállalkozásindítás kockázatait sokan túl magasnak érzik.

„A 2025-ös adatok alapján a vállalkozói környezetet nem a növekedési expanzió, hanem a kockázatok tudatosabb mérlegelése határozta meg” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS