OPTEN: A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban

2025. 06. 17., 15:10

Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.

Az OPTEN májusi adatai szerint még közel félmillió társas vállalkozás működött Magyarországon, de a trendek alapján ez a szám már nem sokáig marad így. A társas vállalkozások száma immár húsz hónapja folyamatosan csökken, ez nem hirtelen törés, sokkal inkább egy évek óta zajló szerkezeti átalakulás természetes, bár korántsem fájdalommentes következménye – olvasható az OPTEN havi cégtrend-összefoglalójában.

Újrarendeződés a felszín alatt

Bár májusban nőtt az új cégek száma havi összevetésben, éves távlatban továbbra is visszaesés látható. Az alapítási hullám így inkább pillanatnyi – sok esetben szezonális – jelenség, semmint fenntartható növekedés. A turizmushoz, vendéglátáshoz és ingatlanügyletekhez kapcsolódó vállalkozások élénkülése nem tudja ellensúlyozni a bizalomhiányt, amely például a tudományos vagy szakmai szolgáltatások területén mutatkozik, ott nemcsak kevesebb új cég indul, de a megszűnési arány is mérsékeltebb.

Eközben a vállalkozói környezet egyre szűkül. A cégbírósági eljárások növekvő száma azt jelzi, hogy a vállalkozások közel háromnegyede nem önként zárja be a kapuit, hanem pénzügyi, szabályozási vagy működési nehézségek miatt. A kereskedelem és az építőipar különösen érintett, itt az eljárási arány és a működési anomáliák is kiugróak. A „túlélés” nem csak gazdasági, hanem jogi értelemben is komoly kihívássá vált.

Hosszú lejtmenet

A 2000-es évek eleje valóban a cégalapítás aranykorának tekinthető, a 600 ezres cégszámot 2012 körül érte el az ország. A 2010-es évek második felében azonban már fokozatos visszaesés indult, a szabályozói környezet szigorítása, a gazdaság kifehéredése és a piaci konszolidáció nyomán. A járvány csak felfüggesztette ezt a folyamatot, moratóriumokkal, adminisztratív korlátozásokkal átmenetileg visszafogta a természetes cégfluktuációt, ám a pandémia utáni időszakban ezek a hatások egyszerre jelentkeztek. Az infláció, az energiaár-robbanás és az adórendszer változásai (például a kata átalakítása) együttes hatása van amögött, hogy 2025 közepére tartósan 500 ezer alá csökkenhet a társas vállalkozások száma.

A legkisebbek viselik a legnagyobb terhet

A visszaesés legnagyobb vesztesei – a KSH adatai alapján – a mikrovállalkozások, az 1–9 főt foglalkoztató cégek száma két év alatt több mint 16 ezerrel csökkent. Ők alkotják a hazai vállalkozói szféra gerincét, így a leépülésnek strukturális súlya van. Ugyanakkor egy másik trend is kirajzolódik, a 10 főnél nagyobb vállalkozások száma mérsékelt, de stabil növekedést mutat, közel ezerrel az elmúlt két évben. Ez arra utal, hogy a magyar gazdaság szerkezete lassan ugyan, de egy koncentráltabb, nagyobb szereplőkből álló modell felé mozdul el.

„A vállalkozói környezet ma már nem elsősorban a mennyiségi növekedésről, hanem a működés minőségéről szól. A csökkenő cégszám mögött egy koncentráltabb, felelősebben működő gazdaság képe rajzolódik ki, de ez az átmenet természetes veszteségekkel is jár. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a megmaradó vállalkozások képesek lesznek-e alkalmazkodni, innoválni és hosszú távon is fenntartható működést kialakítani” — mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) májusi értéke országosan 15,02 százalék volt. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Bács-Kiskun, Tolna és Komárom-Esztergom vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-07-14 18:40:00
A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.
2025-07-14 18:25:00
Már akadt vállalkozás, amely élt a július elején megnyílt lehetőséggel és sikeresen lekerült az alkalmazottjukat bejelentés nélkül foglalkoztatók listájáról, így mentesülve a listával járó súlyos szankciók alól.
2025-07-14 17:05:00
Július 14-től pályázhatnak az 5000 lakos alatti települések a helyi közvilágítás korszerűsítésére; a Magyar Falu Program keretében, a Jedlik Ányos Energetikai Program forrásaiból összesen 18 milliárd forint áll rendelkezésre – tájékoztatott Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
2025-07-14 15:10:00
150 millió forintra emeli a kormány a szeptemberben induló Otthon Start lakáshitellel megvásárolható családi házak maximális értékét, míg a lakások esetében marad a 100 millió forintos plafon. Ezzel azokat kívánják támogatni, akik gyereket vállalnának, így kombinálni tudják a CSOK Plussszal, ami összességében akár 100 millió forint finanszírozást is jelenthet.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS