Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
Az OPTEN májusi adatai szerint még közel félmillió társas vállalkozás működött Magyarországon, de a trendek alapján ez a szám már nem sokáig marad így. A társas vállalkozások száma immár húsz hónapja folyamatosan csökken, ez nem hirtelen törés, sokkal inkább egy évek óta zajló szerkezeti átalakulás természetes, bár korántsem fájdalommentes következménye – olvasható az OPTEN havi cégtrend-összefoglalójában.
Újrarendeződés a felszín alatt
Bár májusban nőtt az új cégek száma havi összevetésben, éves távlatban továbbra is visszaesés látható. Az alapítási hullám így inkább pillanatnyi – sok esetben szezonális – jelenség, semmint fenntartható növekedés. A turizmushoz, vendéglátáshoz és ingatlanügyletekhez kapcsolódó vállalkozások élénkülése nem tudja ellensúlyozni a bizalomhiányt, amely például a tudományos vagy szakmai szolgáltatások területén mutatkozik, ott nemcsak kevesebb új cég indul, de a megszűnési arány is mérsékeltebb.
Eközben a vállalkozói környezet egyre szűkül. A cégbírósági eljárások növekvő száma azt jelzi, hogy a vállalkozások közel háromnegyede nem önként zárja be a kapuit, hanem pénzügyi, szabályozási vagy működési nehézségek miatt. A kereskedelem és az építőipar különösen érintett, itt az eljárási arány és a működési anomáliák is kiugróak. A „túlélés” nem csak gazdasági, hanem jogi értelemben is komoly kihívássá vált.
Hosszú lejtmenet
A 2000-es évek eleje valóban a cégalapítás aranykorának tekinthető, a 600 ezres cégszámot 2012 körül érte el az ország. A 2010-es évek második felében azonban már fokozatos visszaesés indult, a szabályozói környezet szigorítása, a gazdaság kifehéredése és a piaci konszolidáció nyomán. A járvány csak felfüggesztette ezt a folyamatot, moratóriumokkal, adminisztratív korlátozásokkal átmenetileg visszafogta a természetes cégfluktuációt, ám a pandémia utáni időszakban ezek a hatások egyszerre jelentkeztek. Az infláció, az energiaár-robbanás és az adórendszer változásai (például a kata átalakítása) együttes hatása van amögött, hogy 2025 közepére tartósan 500 ezer alá csökkenhet a társas vállalkozások száma.
A legkisebbek viselik a legnagyobb terhet
A visszaesés legnagyobb vesztesei – a KSH adatai alapján – a mikrovállalkozások, az 1–9 főt foglalkoztató cégek száma két év alatt több mint 16 ezerrel csökkent. Ők alkotják a hazai vállalkozói szféra gerincét, így a leépülésnek strukturális súlya van. Ugyanakkor egy másik trend is kirajzolódik, a 10 főnél nagyobb vállalkozások száma mérsékelt, de stabil növekedést mutat, közel ezerrel az elmúlt két évben. Ez arra utal, hogy a magyar gazdaság szerkezete lassan ugyan, de egy koncentráltabb, nagyobb szereplőkből álló modell felé mozdul el.
„A vállalkozói környezet ma már nem elsősorban a mennyiségi növekedésről, hanem a működés minőségéről szól. A csökkenő cégszám mögött egy koncentráltabb, felelősebben működő gazdaság képe rajzolódik ki, de ez az átmenet természetes veszteségekkel is jár. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a megmaradó vállalkozások képesek lesznek-e alkalmazkodni, innoválni és hosszú távon is fenntartható működést kialakítani” — mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) májusi értéke országosan 15,02 százalék volt. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Bács-Kiskun, Tolna és Komárom-Esztergom vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.