Bár a megszűnések és a cégbírósági eljárások száma mérséklődik, a cégtrendben továbbra sem látszik fordulat. A gazdasági és geopolitikai bizonytalanság közepette a vállalkozók inkább kivárnak, mintsem új céget alapítanának – írják az OPTEN szakértői.
Újra erősödik a bizonytalanság
A vállalkozói döntések környezete ismét feszültebbé vált. Az energiapiac körüli bizonytalanság újra erősödik, a közel-keleti konfliktusok az olajárakon keresztül az inflációs kockázatokat növelik, miközben a világgazdasági kereslet kilátásai sem egyértelműek. A geopolitikai feszültségek, az árfolyamkockázat és a választási évhez kapcsolódó gazdaságpolitikai bizonytalanság együtt olyan környezetet teremtenek, amelyben a vállalkozói döntések természetes reakciója a kivárás. A kormány már az üzemanyagárak alakulására is reagált, amikor döntés született az árstop újbóli bevezetéséről és a jövedéki adó csökkentéséről a benzin és a dízel esetében, ami jól jelzi, hogy az energiaárak kérdése ismét gazdaságpolitikai súlyú tényezővé vált.
A megszűnések nem emelkednek, a cégtrend stabilizálódik
Ebben a helyzetben akár a cégtrend stabilizálódásáról is beszélhetnénk, legalábbis, ha a megszűnések és a cégbírósági eljárások száma alapján ítélünk. Az OPTEN adatai szerint 2026 első két hónapjában több mint 5,6 ezer vállalkozás szűnt meg, valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban, és az új cégbírósági eljárások száma is közel 10 százalékkal csökkent éves összevetésben. A vállalati szektor tehát nem omlik össze, sőt a korábbi évek tisztulási hulláma után a megszűnések száma inkább mérséklődik. A cégszám ugyanakkor tovább csökkent: február végére a társas vállalkozások száma mintegy 2,1 ezerrel lett alacsonyabb az év eleji szinthez képest, így továbbra is félmillió alatt maradt.
A valódi fék: az új vállalkozások hiánya
A felszín alatti folyamat azonban egészen mást mutat. A vállalkozói aktivitás motorja, az új alapítások száma látványosan gyenge. Az év első két hónapjában nagyjából 3,5 ezer új társas vállalkozás indult, ami az elmúlt évek egyik legalacsonyabb értéke. A cégtrend alakulását így nem a kilépések gyorsulása, hanem az új belépők hiánya határozza meg.
Az ágazati adatok is egyértelműen mutatják a folyamatot. Például az építőiparban és az ingatlanügyletek területén az új vállalkozások száma érdemben elmarad a tavalyi szinttől. A cégbírósági eljárások továbbra is a kereskedelemben és az építőiparban koncentrálódnak a legnagyobb számban. A februári számok így nem válságot mutatnak, hanem óvatosságot. A vállalkozások nem tűnnek el tömegesen a piacról, de új cégek sem születnek.
Mi várható?
A 2022-es energiaválság idején a mintázat hasonló volt: a bizonytalanság nem azonnal a megszűnések számában jelent meg, hanem elsősorban az új alapítások visszaesésében. A megszűnések 2023-ban látott magas számai inkább a korábbi covid-időszakból felhalmozódott hatásokat tükrözték. Az energiaárak emelkedését a vállalkozások részben be tudták építeni áraikba, a moratóriumok megszűnését viszont már nem lehetett kezelni. A vállalkozók ilyenkor nem tömegesen zárnak be, hanem kivárnak, és ez a kivárás jelenik meg először a cégtrend számaiban.
„A cégtrendben a megszűnések mindig a korábbi gazdasági döntések következményei, az alapítások viszont már a jövőbe vetett bizalmat tükrözik. A mostani adatok azt mutatják, hogy a vállalati szektor stabilizálódik, de az új vállalkozások megjelenése továbbra is visszafogott. Amíg a gazdasági környezetben erős a bizonytalanság, addig az alapítási kedv sem fog érdemben élénkülni” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Elkezdődött a 6. blokki munkagödör tervezési szintig történő kiemelése, a munkakezdésre harminc egységből álló géppark vonult fel.