OPTEN: 2024-ben nőhet a cégvezetéstől eltiltottak száma

2024. 06. 28., 14:10

Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutatott az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben – írja az OPTEN.

A cégvezetéstől eltiltott személyek száma az OPTEN adatai alapján jelentősen csökkent 2023-ban. Felmerül a kérdés, hogy vajon ez a cégvezetők felelősségteljesebb hozzáállását tükrözi, vagy más tényezők állnak a háttérben. Úgy tűnik, mindkettő szerepet játszik. A cégvezetők vagyoni felelőssége jelentős, amit senki sem szeretne kockáztatni, emellett az utóbbi időszak jogszabályi változásai is komoly hatást gyakoroltak rá. Jelentős változások történtek a felszámolási és kényszertörlési eljárások szabályaiban, és ezek azok az eljárások, amelyek révén a cég tulajdonosai és vezetői a megszűnés folyamán eltiltásra kerülhetnek.

A cégmegszűnések száma az idén is folyamatosan nő, és a kényszertörlések tudatos felszámolásba terelése időben hosszabb lefutást eredményez, melynek hatása idén már „termőre” fordulhat. A 2022-es jogszabályi változások jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy tavaly a felszámolási eljárások száma meghaladta a 20 ezret, és ezek több mint 85 százaléka kényszertörlési eljárásból származott. „Már látszik, hogy az új eltiltott vezetők száma idén várhatóan magasabb lehet a tavalyinál. Ez év májusáig közel 11 ezer cég szűnt meg felszámolási vagy kényszertörlési eljárás keretében, ami tavaly májusig ennek mindössze a fele volt” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Miközben 2021-ben 4 076 eltiltás került közzétételre, addig 2022-ben ez az érték már 6 655 főre emelkedett, majd tavaly kissé csökkent. Az új eltiltások száma még mindig messze elmarad a 12-13 ezres csúcsoktól, ami kedvező hír lehet a cégvilág számára.

Ugyanakkor az eltiltások száma továbbra is magasnak számít, és a jelenlegi összes eltiltásra vetített csökkenés részben technikai hatásoknak köszönhető. 2010 második felében több éven keresztül 12-13 ezer fő között mozgott az évente újként regisztrált eltiltott cégvezetői státusz, amihez képest az elmúlt évek adatai a normalizálódás irányába mutattak Magyarországon. Az OPTEN adatai alapján két év alatt felére csökkent 2023-ban az eltiltott személyek száma, megközelítve a 20 ezres szintet.

Az eltiltottak számának visszaesésében három tényező biztosan megfigyelhető. Elsődleges és legfőbb hatás a 2017-2018-ban kiszabott 5 éves eltiltások tömeges lejárata, amelynek eredménye, hogy sok, korábban eltiltott személy mára újra teljes jogú cégvezető és tulajdonos lehet. Fontos változás volt az eltiltás szabályainak 2019. január 1-től érvénybe lépett módosítása is, amely megmutatkozott abban, hogy ezt követően kevesebb lett az újonnan eltiltott. A változásnak köszönhetően az eltiltással potenciálisan érintett személyeknek már van lehetőségük felelősségük tisztázására és a tényleges eltiltás elkerülésére. A harmadik tényező a 2022 második felétől hatályos jogszabályváltozás, amely szigorította az egyszerűsített kényszertörlési eljárásokat, és jelentős részüket átterelte a felszámolási eljárásokba, ami időben eltolódást eredményezett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS