OPTEN: 2024-ben nőhet a cégvezetéstől eltiltottak száma

2024. 06. 28., 14:10

Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutatott az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben – írja az OPTEN.

A cégvezetéstől eltiltott személyek száma az OPTEN adatai alapján jelentősen csökkent 2023-ban. Felmerül a kérdés, hogy vajon ez a cégvezetők felelősségteljesebb hozzáállását tükrözi, vagy más tényezők állnak a háttérben. Úgy tűnik, mindkettő szerepet játszik. A cégvezetők vagyoni felelőssége jelentős, amit senki sem szeretne kockáztatni, emellett az utóbbi időszak jogszabályi változásai is komoly hatást gyakoroltak rá. Jelentős változások történtek a felszámolási és kényszertörlési eljárások szabályaiban, és ezek azok az eljárások, amelyek révén a cég tulajdonosai és vezetői a megszűnés folyamán eltiltásra kerülhetnek.

A cégmegszűnések száma az idén is folyamatosan nő, és a kényszertörlések tudatos felszámolásba terelése időben hosszabb lefutást eredményez, melynek hatása idén már „termőre” fordulhat. A 2022-es jogszabályi változások jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy tavaly a felszámolási eljárások száma meghaladta a 20 ezret, és ezek több mint 85 százaléka kényszertörlési eljárásból származott. „Már látszik, hogy az új eltiltott vezetők száma idén várhatóan magasabb lehet a tavalyinál. Ez év májusáig közel 11 ezer cég szűnt meg felszámolási vagy kényszertörlési eljárás keretében, ami tavaly májusig ennek mindössze a fele volt” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Miközben 2021-ben 4 076 eltiltás került közzétételre, addig 2022-ben ez az érték már 6 655 főre emelkedett, majd tavaly kissé csökkent. Az új eltiltások száma még mindig messze elmarad a 12-13 ezres csúcsoktól, ami kedvező hír lehet a cégvilág számára.

Ugyanakkor az eltiltások száma továbbra is magasnak számít, és a jelenlegi összes eltiltásra vetített csökkenés részben technikai hatásoknak köszönhető. 2010 második felében több éven keresztül 12-13 ezer fő között mozgott az évente újként regisztrált eltiltott cégvezetői státusz, amihez képest az elmúlt évek adatai a normalizálódás irányába mutattak Magyarországon. Az OPTEN adatai alapján két év alatt felére csökkent 2023-ban az eltiltott személyek száma, megközelítve a 20 ezres szintet.

Az eltiltottak számának visszaesésében három tényező biztosan megfigyelhető. Elsődleges és legfőbb hatás a 2017-2018-ban kiszabott 5 éves eltiltások tömeges lejárata, amelynek eredménye, hogy sok, korábban eltiltott személy mára újra teljes jogú cégvezető és tulajdonos lehet. Fontos változás volt az eltiltás szabályainak 2019. január 1-től érvénybe lépett módosítása is, amely megmutatkozott abban, hogy ezt követően kevesebb lett az újonnan eltiltott. A változásnak köszönhetően az eltiltással potenciálisan érintett személyeknek már van lehetőségük felelősségük tisztázására és a tényleges eltiltás elkerülésére. A harmadik tényező a 2022 második felétől hatályos jogszabályváltozás, amely szigorította az egyszerűsített kényszertörlési eljárásokat, és jelentős részüket átterelte a felszámolási eljárásokba, ami időben eltolódást eredményezett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.
2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS