Nincs változás, változatlanul egyre öregebb autókkal járunk

2020. 02. 18., 16:00

Hiába nőtt – több mint 15 százalékkal – évtizedes csúcsára, 158 ezerre az újautó-eladások száma 2019-ben, a forgalomban lévő hazai személygépkocsik átlagéletkora tavaly év végére elérte a 14,4 évet, szemben az egy évvel korábbi 14,2 évvel. Ebben alapvető szerepe van az importált használt autók összetételének: a tavaly behozott 156 ezer használt személygépkocsi közel 60 százaléka elmúlt tízéves.

„Az adatokból egyértelmű, hogy a hazai autóállomány érdemi fiatalításához változnia kell a használtautó-import korösszetételének is – magyarázza Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – Ez a környezetvédelmi szempontból is jelentős pozitív hatásokkal járó állapot azonban csakis a jelenlegi szabályozás módosításával, a kevésbé koros autók behozatalának ösztönzésével érhető el.”

Az elmúlt hónapokban napvilágra került hírek szerint már megkezdődött az előkészítése annak az intézkedéscsomagnak, amely elősegíti a jobb műszaki és környezetvédelmi jellemzőkkel rendelkező használt és új autók térnyerését. Ennek mielőbbi hatályba léptetése csökkentheti annak kockázatát, hogy a nyugat-európai országok folyamatosan szigorodó szabályozása által szankcionált, erősen szennyező járművek a magyar autópiacon bukkanjanak fel.

Minden negyedik autó Opel vagy Suzuki

A hazai személyautópark két leggyakoribb márkája az Opel (13 százalék) és a Suzuki (11 százalék), rajtuk kívül Volkswagent (10 százalék), Fordot (8 százalék) és Renault-t (6 százalék) láthatunk leggyakrabban a hazai utakon.

Érdekesség, hogy az utcaképet egészen az ezredfordulóig uraló szocialista autómárkák közül az 1990-ig legyártott Ladák közül még mindig csaknem 20 ezer fut az utakon. Kevéssel tízezer felett van a forgalomban lévő Trabantok száma. Ezer feletti példányszámban további négy márka képviselőivel találkozhatunk ebből az időszakból: Wartburg (5 ezer), Skoda (5 ezer), Polski Fiat (3 ezer) és UAZ (1250 darab).

Továbbra is dinamikusan nő az autóállomány

A hazai személygépjármű-park az előző évekéhez hasonló mértékben, 4,7 százalékkal bővült tavaly, így a forgalomban lévő autók száma meghaladta a 3,8 milliót. Továbbra is elmondható, hogy a gazdasági fejlettség komoly összefüggésben áll az autók számával.

Miközben a DataHouse adatai szerint Pest megyében 451, Győr-Moson-Sopron megyében 440, Vas megyében pedig 432 autó jut ezer főre, addig Észak- és Kelet-Magyarország egyes megyéi hozzájuk képest igen komolyan le vannak maradva. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindössze 301 az ezer főre jutó autók száma. Nem sokkal magasabb ez a szám Jász-Nagykun-Szolnok (316), Békés (318), Szabolcs-Szatmár-Bereg (323) és Hajdú-Bihar (326) megyében sem.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-07 18:07:00
A szakmai zsűri döntése alapján ezúttal az Audi, az IKEA, a Masterplast, a Richter, a Spar és a Tesco érdemelte ki az Effekt 2030 díjat, az Aldi és a Vodafone különdíjat nyert, a Körber pedig megszerezte a közönségdíjat. A nyertesek az Effekteam október 7-én megrendezett ESG konferenciájának keretében vehették át a szakmai elismeréseket.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS