Nincs változás, változatlanul egyre öregebb autókkal járunk

2020. 02. 18., 16:00

Hiába nőtt – több mint 15 százalékkal – évtizedes csúcsára, 158 ezerre az újautó-eladások száma 2019-ben, a forgalomban lévő hazai személygépkocsik átlagéletkora tavaly év végére elérte a 14,4 évet, szemben az egy évvel korábbi 14,2 évvel. Ebben alapvető szerepe van az importált használt autók összetételének: a tavaly behozott 156 ezer használt személygépkocsi közel 60 százaléka elmúlt tízéves.

„Az adatokból egyértelmű, hogy a hazai autóállomány érdemi fiatalításához változnia kell a használtautó-import korösszetételének is – magyarázza Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – Ez a környezetvédelmi szempontból is jelentős pozitív hatásokkal járó állapot azonban csakis a jelenlegi szabályozás módosításával, a kevésbé koros autók behozatalának ösztönzésével érhető el.”

Az elmúlt hónapokban napvilágra került hírek szerint már megkezdődött az előkészítése annak az intézkedéscsomagnak, amely elősegíti a jobb műszaki és környezetvédelmi jellemzőkkel rendelkező használt és új autók térnyerését. Ennek mielőbbi hatályba léptetése csökkentheti annak kockázatát, hogy a nyugat-európai országok folyamatosan szigorodó szabályozása által szankcionált, erősen szennyező járművek a magyar autópiacon bukkanjanak fel.

Minden negyedik autó Opel vagy Suzuki

A hazai személyautópark két leggyakoribb márkája az Opel (13 százalék) és a Suzuki (11 százalék), rajtuk kívül Volkswagent (10 százalék), Fordot (8 százalék) és Renault-t (6 százalék) láthatunk leggyakrabban a hazai utakon.

Érdekesség, hogy az utcaképet egészen az ezredfordulóig uraló szocialista autómárkák közül az 1990-ig legyártott Ladák közül még mindig csaknem 20 ezer fut az utakon. Kevéssel tízezer felett van a forgalomban lévő Trabantok száma. Ezer feletti példányszámban további négy márka képviselőivel találkozhatunk ebből az időszakból: Wartburg (5 ezer), Skoda (5 ezer), Polski Fiat (3 ezer) és UAZ (1250 darab).

Továbbra is dinamikusan nő az autóállomány

A hazai személygépjármű-park az előző évekéhez hasonló mértékben, 4,7 százalékkal bővült tavaly, így a forgalomban lévő autók száma meghaladta a 3,8 milliót. Továbbra is elmondható, hogy a gazdasági fejlettség komoly összefüggésben áll az autók számával.

Miközben a DataHouse adatai szerint Pest megyében 451, Győr-Moson-Sopron megyében 440, Vas megyében pedig 432 autó jut ezer főre, addig Észak- és Kelet-Magyarország egyes megyéi hozzájuk képest igen komolyan le vannak maradva. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindössze 301 az ezer főre jutó autók száma. Nem sokkal magasabb ez a szám Jász-Nagykun-Szolnok (316), Békés (318), Szabolcs-Szatmár-Bereg (323) és Hajdú-Bihar (326) megyében sem.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.