Nem tervez létszámcsökkentést a magyar cégvezetők többsége

Nem tervez létszámcsökkentést a magyar cégvezetők többsége
2023. 02. 08., 12:47

Áremeléssel és a működési költségek mérséklésével enyhítenék a válság hatásait a vezérigazgatók a PwC felmérése szerint.

A magyarországi cégvezetők többsége a világ- és a magyar gazdaság növekedésének egyértelmű lassulására számít 2023-ban, azonban a hazai gazdaság helyzetét törékenyebbnek érzik a globálisnál. 85 százalékuk a GDP-növekedés lassulásával számol itthon – derül ki a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felméréséből. A gazdasági növekedésre leselkedő legnagyobb veszélynek az energiaválságot tartják, melyet az infláció és a makrogazdasági volatilitás követ. A félelmekkel összhangban 15 százalékos inflációs rátát és 421 forintos euróárfolyamot jósolnak az idei évre. A pesszimista kilátások ellenére az első számú vezetők nem terveznek létszámleépítést és a javadalmazások mérséklését sem, ehelyett a működési költségek csökkentését és az árak emelését látják lehetséges megoldásnak a kihívások kezelésére.

A PwC Magyarország tizenkettedik alkalommal kérdezte meg személyes interjúk keretében a hazai vállalatvezetőket arról, hogyan látják az elkövetkező időszakot, a gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen kockázatoktól tartanak és ezekre milyen stratégiai, szervezeti válaszokat formálnak. A felmérésben 267 magyarországi vezérigazgató vett részt 2022 októbere és decembere között.

A globálisnál erőteljesebb gazdasági visszaesésre készülnek a helyi vezetők

A PwC elemzése szerint a magyarországi vezetők zöme a globális (76 százalék) és a magyar (85 százalék) gazdaság növekedésének lassulására számít 2023-ban – ez az előrejelzés az eddigi évek legpesszimistább jövőképe. A tavalyi és tavalyelőtti várakozásokhoz képest (32 százalék, illetve 24 százalék várt lassulást itthon) tapasztalható visszaesés nem meglepő a rendkívül volatilis gazdasági és geopolitikai környezetben. A korábbi évektől eltérően azonban a hazai vezérigazgatók – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország vezetői mellett – azok közé tartoznak, akik országuk helyzetét a világgazdaságénál még törékenyebbnek gondolják. A 2023-as kilátásokat nézve, átlagosan 0,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak Magyarországon az előző évhez képest.

A hazai vezetők saját cégük anyagi helyzetével kapcsolatban kevésbé borúlátóak: bár a vállalatuk eredményességébe vetett hit a tavalyi 75 százalékról a 2013-as szintre esett vissza, a többségük (60 százalék) még így is bizakodó cége bevételeinek növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra, hároméves távlatban pedig 78 százalék ez az arány.

A recessziós félelmekre való válaszként a magyar vezetők nagy része a működési költségek csökkentését, valamint a termékek és szolgáltatások árának növelését tartja megoldásnak. A létszámleépítést és a javadalmazás mérséklését döntő többségük (78 százalék, illetve 97 százalék) nem tervezi, ami még a világszerte a vezérigazgatók körében mért aránynál is magasabb. Létszámcsökkentéssel mindössze a cégek egyötöde kalkulál – 9 százalékuk már meglépte és további 11 százalék készül rá. Mindeközben a felmondási hullám jövőbeni alakulását leginkább változatlannak látják a vezetők, 20 százalékuk számít további növekedésre e téren.

Az energiaválság és az infláció okozzák a legnagyobb gondot a cégvezetők számára

A hazai vezérigazgatók válaszai alapján az előző évi adatfelvételhez képest enyhült a vállalatok egészségügyi és kiberkockázatoknak való kitettsége, miközben helyükbe újak léptek: Magyarországon ma a cégvezetők 69 százaléka tart rövid távon az energiaválság kockázataitól és 61 százalékuk az inflációtól. A legjelentősebb kockázatok listáján ezeket a makrogazdasági volatilitás (54 százalék), valamint a geopolitikai konfliktusok (53 százalék) követik. Ötéves távlatban pedig a kiberkockázatok (39 százalék) is felzárkóznak a fő fenyegetettségek közé. Mindezeket mérlegelve a hazai vezetők 15 százalékos inflációs rátát és 421 forintos euróárfolyamot várnak az idei évre.

Az ukrajnai háború, amely a megkérdezettek 86 százaléka szerint 2024-ben érhet véget, és a világ más részein tapasztalható geopolitikai konfliktusok miatti növekvő aggodalom hatására a vezérigazgatók rákényszerültek, hogy átgondolják üzleti modelljeik egyes aspektusait. A geopolitikai kockázatok hatásának enyhítésére a vezetők elsősorban új piacokra való belépésre, kiberbiztonsági és/vagy adatvédelmi beruházásokra és az ellátási láncok módosítására szánják el magukat.

A technológiai újítások és a munkaerőhiány befolyásolják leginkább a nyereségességet

„A magyarországi vállalatvezetők több mint harmada felismerte, hogy szükség lesz transzformációra a jövőbeli sikerhez: 43 százalékuk szerint, ha a vállalatuk a jelenlegi pályán halad tovább, legfeljebb tíz évig lesz még életképes. Globális szinten is hasonló ez az arány, világszerte a vezetők 39 százaléka gondolja így. Magyarországon elsősorban a technológiai újításokról és a munkaerőhiányról gondolják a vezérigazgatók azt, hogy leginkább befolyásolják a nyereségességüket a következő években, ezeket követi a szabályozás és az ügyféligények változása. Világszinten az ügyfélelvárások átalakulása áll az élen a vállalatok piaci helyzetét potenciálisan felkavaró tényezők között” – emelte ki Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a vezérigazgatók több mint harmada már felismerte az alternatív energiaforrásokra való átállás meghatározó jövőbeni szerepét. A megkérdezett vezetők közül többen gondolják úgy, hogy tízéves távlatban a megújuló energiaforrások alkalmazása befolyásolhatja vállalatuk eredményét, mint azt, hogy a potenciálisan megjelenő új iparági szereplők hatással lesznek rá. Mindeközben a vezérigazgatók döntő többsége (80 százalék) csak 2048-ra teszi Magyarország zöld energiára való átállását.

A bizalom a transzformáció kulcsa

A jövőre való felkészülés jegyében 2023-ban a vállalatok 82 százaléka fektet be a munkatársak fejlesztésébe, 79 százalékuk fordít forrásokat a folyamatok és rendszerek automatizálására, 66 százalék új technológiák bevezetésére, 56 százalék pedig alternatív energiaforrásokba is invesztál. A vezetők többsége a felsorolt befektetési lehetőségek szinte mindegyikéről azt gondolja, hogy megvalósításuk a vállalat jövőállóságát szolgálja.

Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója szerint az idei felmérés eredményei is megmutatták, hogy a transzformáció alapja egy olyan vállalati kultúra kialakítása, ami egyformán előtérbe helyezi a vállalkozó szellemet és a felelősségvállalást. Azok a cégek képesek gyorsan reagálni és innovatív módon működni, amelyeket elkötelezett, felelősséggel felruházott munkatársak alkotnak. Mindezek eredője a bizalom, mely tetten érhető már abban, hogy a megkérdezett vállalatvezetők többsége szerint náluk a munkavállalók szinte mindig a cég értékrendje szerint cselekszenek. Továbbá a CEO-k háromnegyede úgy érzi, a menedzsment tagjai ösztönzik az eltérő álláspontok találkoztatását és a vitakultúra kialakulását.

Az együttműködéseket nem a társadalmi felelősségvállalás mozgatja

Az ökoszisztémában, amelyben a vállalatok és a piac további szereplői együttműködnek, a vezérigazgatók szerint az összefogás célja elsősorban új értékforrások teremtése (például új termékek kifejlesztése), mintsem a társadalmi problémák megoldása. A válaszadók egynegyede senkivel nem működik együtt társadalmi kérdések kezelése érdekében.

A piaci célú együttműködések a kormányzattal és önkormányzatokkal, a felsőoktatással és más vállalatokkal valósulnak meg leggyakrabban, a társadalmi kérdések megoldása érdekében pedig legtöbben a civilekkel kapcsolódnak. A szociális problémák kezelésére törekvő együttműködések valójában szintén a cégek jövőállóságát szolgálják, hiszen a legfőbb területük az oktatás (72 százalék), ettől elmaradva következik csak a fenntartható fejlődés (50 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-22 18:10:00
A mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16 százalékkal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28 százalékkal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12 százalékkal nőtt. A ráfordítási árak 1,1 százalékos mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5 százalékos csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS