Idén immár 27. alkalommal adták át a Jedlik Ányos-díjat az innovációval és szellemitulajdon-védelemmel foglalkozó kiváló magyar szakembereknek.
Az idei díjazottak:
Fésüs László Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem volt rektora, akinek fő kutatási területe a sejtbiokémia, a természetes sejthalál különböző formái és a transzglutaminázok. A természetes sejthalál egyik alapköve a sejtbiológiai ismereteinknek, az élettudományoknak, az orvosbiológiai gondolkodásnak. Nevéhez fűződik az egyik legpontosabb mikroanalitikai módszer kidolgozása, amely alkalmas a transzglutamináz nevű enzim által létrehozott keresztkötés mérésére. A vezető fotón Fésüs Balázs (balra) Hankó Balázstól veszi át a díjat, a jobb oldalon Pomázi Gyula.
Kovári Zoltán magyar és európai szabadalmi ügyvivő, a Kovári Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft. ügyvezetője munkájában leggyakrabban az élő természettudományok, ezen belül is a biotechnológia és a gyógyszeripar területére eső találmányokkal foglalkozik, mind jogszerzési, mind jogérvényesítési aspektusokból. Folyamatosan részt vesz a hazai szakmai szervezetek munkájában, így az AIPPI Magyar Csoportja, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, a Magyar Védjegy Egyesület és az Iparjogvédelmi Szakértői Testület elnökségi tagja, az Európai Szabadalmi Ügyvivők testületében a fegyelmi bizottság magyar delegáltja és tagja a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek.
Ondi Levente vegyészmérnök, a Ximo Hungary Kft. ügyvezetője csapatával megteremtette a molibdén és volfrám alapú, úgynevezett Schrock-típusú olefin metatézis katalizátorok ipari léptékű gazdaságos szintézisét, és ezzel lehetővé tette alkalmazásukat az aroma- és illatszer-, bioenergia-, a polimeripar, és egy olyan, környezetbarát növényvédelem számára, melyben a kártétemény megelőzése a kártevők populációjának természetes módon (fajspecifikus feromonok felhasználásával) történő kontrollján keresztül történik.
Stépán Gábor Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja az analitikus mechanika, a stabilitáselmélet, a nemlineáris rezgések és a mechanikai rendszerek mozgásegyenletei terén ért el kiemelkedő eredményeket. Stabilitáselméleti kísérleteiben különböző szerszámgéprezgéseket figyelt meg: hasonló rezgések meghatározóak az emberi egyensúlyozás, a robotok stabilitása, az erőszabályozás, valamint az instabil egyensúlyi helyzetek és mozgások stabilizálása esetében.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek során 26 százalékkal nőtt a magyar tudományos publikációk száma nemzetközi szaklapokban, és megduplázódott a Magyarországon tanuló nemzetközi hallgatók létszáma is. Hangsúlyozta, hogy a kormány azonnali ötmilliárd forintos támogatást is nyújt a magyar kutatóknak, biztosítva ezzel a Horizont nemzetközi kutatási együttműködésben való részvételüket.
Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke szerint az innováció legfontosabb szereplője az ember, akiben megszületik az ötlet, majd másokkal együttműködve megvalósítja azt, és így teremt értéket. Mint mondta: Jedlik Ányos első műve, amelyben találmányait rögzítette, 1850-ben jelent meg saját kiadásban Súlyos testek természettana címmel. Jedlik eljutott odáig, hogy amit kitalált azt dokumentálja, hogy azok egyszer majd a szellemi tulajdon részévé válhassanak. (MTI)
(Fotók: MTI/Kovács Tamás)
A fehér proseccóhoz hasonlóan a rozék is csak akkor nevezhetők proseccónak, ha a régió kilenc jól meghatározott tartományában termesztett szőlőből készülnek, illetve legalább 60 napig kell érlelődniük.
Miután a nemzetközi és a magyar sajtóban is megjelentek olyan hírek, amelyek szerint a magyar kormány már tárgyal a Roszatom esetleges „kiváltásáról”, az orosz cég újra megerősítette: továbbra is készen áll a Paks II projekt megvalósítására.
