Nagyberuházások erősítik Csongrád-Csanád gazdaságát

Nagyberuházások erősítik Csongrád-Csanád gazdaságát
2026. 03. 16., 06:30

Eppel János, a VOSZ elnöke a 2022-ben megújított stratégiájuk eredményeiről és a 2031-ig szóló tervekről is beszámolt a szegedi vállalkozói fórumon. A vármegye a nagyberuházásoknak köszönhetően nagy fejlődés előtt állhat a következő években, ehhez még több szakképzett munkaerőre lesz szükség.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ügyvezető elnöksége 2026-ban is országjárásra indult, hogy személyesen is találkozzon a vármegyei szervezetek tagjaival, vezetőivel és az önkormányzatok, valamint a közélet szereplőivel. Az Elnökség döntése értelmében az idén esedékes országos küldöttválasztásra a vármegyei rendezvényeken kerül sor. A közgyűléseken vármegyei elnököt, vármegyei vezetőséget és területi küldötteket is választanak. A Csongrád-Csanád Szervezet rendezvényét Szegeden tartották 2026. március 11-én – olvasható a vosz.hu-n.

Dr. Kovács Tamás, Szeged alpolgármestere köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Szeged fejlődése töretlen a vállalkozók munkájának, szakértelmének és bátorságának is köszönhetően. Az utóbbi öt évben sok probléma nehezítette az ország és a város gazdasági fejlődését (magas infláció és energiaárak, stagnáló GDP), ráadásul az önkormányzatokat sújtó kormányzati elvonások szintén nehezítették a helyzetet. Mindezek ellenére Szeged erős lábakon áll, maradtak tartalékai, fejlesztési forrásai. A városvezetés azon dolgozik, hogy új vállalkozások idevonzásával segítse a gazdasági fellendülést. Ilyen például az új ipari parkban a kínai BYD autógyár. Az építkezés elképesztő tempóban halad, várhatóan legkésőbb az idei év harmadik negyedévében már elkezdődik a termelés a 10 ezer főt foglalkoztató üzemben. Remények szerint helyi vállalkozások is a beszállítói lánc részesei lehetnek. Az alpolgármester arra bíztatta a vállalkozókat, hogy ötleteikkel, fejlesztési terveikkel keressék a szegedi önkormányzatot, mert nyitottak a partnerségre.

Janovics Péter, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály, főosztályvezetője szerint nagyon kedvező a vármegye és Szeged munkaerőpiaci helyzete, a 2010-es 22 ezer főről 5 ezerre csökkent az álláskeresők száma, ez az országban a 3.-4. legkedvezőbb adat. Tisztában vannak vele, hogy a nagyon feszes munkaerőpiacon a munkáltatók számára komoly kihívást jelent szakképzett dolgozókat találni. A nagyberuházások erősítik a vármegye gazdaságát, de nagyon fontos a kkv szektor szerepe is, ezért a kormányhivatal fokozottan kívánja segíteni a munkájukat, például a különböző GINOP programok megismertetésével. A Szegedi Tudományegyetem és a szakképzési központok már reagáltak a nagyberuházásokra, a jövőben még fontosabb lesz a képzés, amivel reményeik szerint a fiataloknak is helyben tudnak biztos munkát és megélhetést nyújtani.

Kozák Ákos, a VOSZtárselnöke, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatójaaz ország és a vármegye gazdasági helyzetét elemezte prezentációjában. Rámutatott, hogy az elmúlt három éves gazdasági stagnálás mögött a potenciális növekedési képesség csökkenése húzódik, ez egyben egy ciklikus átmeneti hatás eredménye. A vállalkozások eredményességének csökkenését erősen befolyásolja a stagnáló lakossági fogyasztás, amely csak lassan lép növekvő pályára – pedig a fogyasztás a teljes GDP 60-70 százalékát adja. Az Intézet 2026-ra legfeljebb 2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, igaz, már ez is elmozdulást jelent. Mint mondta: Csongrád-Csanád vármegyében a vállalkozóknak a nagyberuházások (például a BYD) nem csak lehetőséget, hanem terhet is jelentenek, hiszen a feszített munkaerőpiacon egyre nagyobb a bérharc a szakképzett munkaerőért.

Eppel János, a VOSZ elnöke a 2022-2026. közötti stratégia eddig elért eredményeiről és a 2031-ig szóló tervekről tájékoztatott. Hangsúlyozta, hogy a szövetség lezárta azt a négyéves ciklust, amely során a hagyományos működési modellt dinamikus, több lábon álló szervezeti struktúra váltotta fel. „Erős csapatmunkával új stratégiát indítottunk el 2022 januárjában, amelynek az utolsó évét éljük, idén vármegyei és országos szinten is tisztújításra kerül sor” – kezdte beszédét a Vállalkozói Fórumon. Fontosnak tartotta, hogy több szó essen a múltról. Emlékeztetett, hogy a VOSZ 1988-ban alakult, akkor azt hirdették meg, hogy egy politikától mentes, független érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet lesznek, és ez ma is így van, a küldetés változatlan. Ennél kicsit tovább mentek az alapítók a vállalkozói környezet fejlesztését, a szakmai párbeszéd erősítését és a vállalkozások támogatását jelölték ki célul – ebben sincs változás. 1998-ban külön korszak köszöntött be Demján Sándor elnökségével, aki 20 évig volt a VOSZ elnöke. Ez az időszak meghatározó volt a fejlődésben. 2003-ban az Örökös Elnök részletesen kidolgozott terve alapján elindult a Széchenyi Kártya Program: ezzel az alultőkésített, alulfinanszírozott magyar gazdaságban, főleg a kis középvállalkozói körben könnyen hozzáférhető, az állam által kamattámogatott hitelprogram indult, ami nemcsak a VOSZ, hanem a magyar gazdaságpolitika egyik meghatározó sikertörténete, mondta Eppel János.

A VOSZ a kezdetektől a szakmaiságra koncentrál, szakmai tagozatok és szekciók alakultak és alakulnak ma is. Fontos a közösségépítés, az általános képviselet, szakmánként vagy szakmákon belül is szakmai csoportonként lehet legjobban meghatározni azt, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak. „Ennek kellett egy keretrendszer, ez a keretrendszer akkor alakult, és azóta is működik, fejlődik.”

Eppel János szerint a hagyományok megőrzése mellett a VOSZ elnöksége 2022-ben erős evolúciós programot fogadott el, szintet lépett, a jövőképet úgy fogalmazták meg, hogy „legyünk mi a legerősebb, legnagyobb, legaktívabb hiteles szakmai érdekképviselet, amely erőteljes, együttműködő, támogató partneri szerepet tölt be”. Folyamatosan bővültek a grémiumok, amelyekben a VOSZ részt vesz, ilyen a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács, az ESG Tanács, a Gazdasági Kamarák Együttműködési Fóruma, a VKF – a VOSZ gyakorlatilag minden lényeges fórumon képviseli a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt években 30 kiemelt érdekképviseleti területen több, mint 100 deregulációs javaslattal élt a Szövetség. Legutóbb például az e-kereskedelem szabályozásáért hoztak létre klasztert az NGM-mel együttműködve.

Nagy eredménynek nevezte az elnök, hogy már minden vármegyében dolgoznak a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodái, erős szimbiózisban a Széchenyi Kártya irodákkal. A VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft.-ben pedig kifejezetten piaci alapú tevékenységet folytatnak. Fontos mérföldkő volt a VOSZPort digitális vállalatirányítási platform létrehozása, a MultiMentor beszállítói program és az Energetikai Program elindítása energiaszövetkezetek alakításával. Várhatóan idén a VOSZ átadja Budapesten a saját tulajdonú Vállalkozók Házát, amely igazi találkozó pont lesz.

A VOSZ aktív tagja több kulcsfontosságú nemzetközi érdekképviseleti szervezetnek: Európai Kereskedelmi Szövetség, IOE, Munkáltatók Nemzetközi Szövetsége, az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Business at OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Üzleti Tanácsadó Testülete.

Az elnök szerint a VOSZ a korábbi erős alapokon, erős értékeire építve, egy teljesen megújult, több lábon álló, modern, aktív és a támogató partner együttműködő feladatát jól betöltő Szövetségként működik. Eppel János kitért a társadalmi szerepvállalásra is. A Prima Primissima díjrendszer és a vármegyei Prima díjak továbbra is a szervezet presztízsprogramjai közé tartoznak, erősítve a vállalkozói és kulturális közösséget, emellé csatlakozott a VOSZ Páholy, valamint a VOSZFeszt is. A Magyar Vállalkozók Napja, minden év decemberének első péntekén, immár jeles napnak számít.

„A körülmények soha nem voltak olyan nehezek, mint most. Új világrend van kialakulóban, amelyben a kisebb országoknak sokkal nehezebb lesz megtalálniuk a helyüket. Egy kis országnak, mint amilyen Magyarország is, az érdekei mentén kell megkeresnie az összes lehetséges értelmes kapcsolódási pontot. Ebből a helyzetből úgy lehet jól kijönni, hogy mindenki kihozza magából a legjobbat. Összefogással és együttműködéssel pedig együtt hozzuk ki a legtöbbet. A VOSZ ezekhez a közös feladatokhoz partnerséget kínál és partnerséget kér. A VOSZ ma sokkal erősebb lábakon áll a kihívások előtt, mint négy évvel ezelőtt” – összegezte Eppel János.

A VOSZ-nak mindenre van válasza, így az energetikai kérdésekre is. A nagyvállalati energetikai gyakorlatok megfelelő struktúrával és mérnöki támogatással kkv méretben is működőképesek, sőt, jelentős profitnövelő potenciált hordoznak. A csoportos energiabeszerzés technikai folyamatában ezekre figyelnek: hogyan zajlik a tendereztetés, milyen adatszolgáltatás szükséges a vállalkozások részéről, miként történik az ajánlatok összehasonlítása, valamint hogyan biztosítható az egyedi szerződéskötés mellett a közösségi alkuerő. Strukturált módon árversenyre kell kényszeríteni az energiakereskedőket, miközben a szerződéses feltételek – árképzés, kockázatkezelés, lekötési struktúra – is optimalizálásra kerülnek. A csoportos energiabeszerzéssel a közös piaci fellépés olyan alkuerőt biztosíthat, amely akár 10-45 százalékkal kedvezőbb áram- és gázárakat eredményezhet, jelentősen csökkentve a vállalkozások közvetlen energiaköltségeit. Április végéig minden vármegyében szakmai fórumokon tájékoztatják a vállalkozásokat. Arra kívánják ösztönözni őket, hogy alakítsanak energiaszövetkezetet, amihez a VOSZ megad minden segítséget. A mintaprogram Debrecenben már elindult 2026. március 11-én.

Szatmáriné Pósa Beatrix, a VOSZ Csongrád-Csanád Vármegyei Vállalkozásfejlesztési tanácsadója prezentációjában emlékeztetett rá, hogy az új vállalkozásfejlesztési irodahálózat országossá bővült, annak köszönhetően, hogy a digitalizáció mellett kiemelten fontosnak tartják a személyes kapcsolatokat. Szegeden 2024. augusztus 5-én adták át a minden igényt kielégítő modern irodát. A Multimentor beszállítói-fejlesztési program már elindult három vármegyében (Hajdú-Bihar, Zala és Pest) a PwC Magyarország és az Egyensúly Intézet közreműködésével. A VOSZ a személyes konzultációkat követően igyekszik összekötni a kkv-kat nagyvállalatokkal, a „Legkivállóbbakat a legnagyobbakkal” szemléletet követve. Szegeden nagy lehetőséget látnak a BYD-val való együttműködésben. A Széchenyi Kártya Program folytatása mellett a működés fő pillérei a tanácsadás, a képzés és a közösségépítés. Több mint 70 partneri megállapodást kötöttek már (34 országos, 28 helyi és 10 kiajánlható partner) különböző adótanácsadó-, utóképző cégekkel, elektronikus szolgáltatást végző társaságokkal, egyetemekkel. A VOSZPort digitális platform fejlesztése folyamatos, idén további új elemekkel bővül majd. A szegedi irodában is nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a segítsenek a különböző pályázatok megismerésében. Legutóbb néhány napja tartották meg a Pályázati Aranykapu című vállalkozói fórumot. Ugyanilyen fontos a jogi tanácsadás és a pénzügyi szolgálatás biztosítása, például a gépkocsik lízingelésében is sikeresen segítenek. Az egyik legfontosabb feladat a következő időben az lesz, hogy a VOSZ kezdeményezésére energiaközösséget szervezzenek a vármegyében, ami a 2026. március 11-én Debrecenben indult mintaprogramot követi – mondta Szatmáriné Pósa Beatrix.

A vállalkozói fórum után megtartották a VOSZ Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezetének beszámoló taggyűlését, amelyen elfogadták a szervezet 2025. évi beszámolóját és a 2026. évi terveket. Sipos Tamás elnöki beszámolójában elmondta, hogy előadóként is rendszeresen részt vesznek szakmai fórumokon, amelyeken a gazdasági kihívásokat elemzik, és célzottan támogatják a vállalkozókat. Gazdaságfejlesztési témákban folyamatos kapcsolatot tartanak szerb és a román vállalkozói szervezetekkel, valamint hazai munkaerő-kölcsönző céggel és a Szegedi Szakképzési Centrummal. A Széchenyi Kártya Program a vármegyében is nagy siker, a szegedi Irodában 2025-ben 1129 hitelkérelmet fogadtak be, összesen 53,1 milliárd forint értékben. Kiemelkedően szoros együttműködést alakítottak ki az önkormányzatokkal, a vármegyei és regionális kormányzati szervekkel, valamint más érdekképviseleti szervezetekkel. Nagy hangsúlyt fektetnek új tagok beléptetésére, egy év alatt 408-ról 629-re bővült a taglétszám. 2026-ban is nagy odaadással készülnek a vármegyei Prima Díj gálára, amely Szegeden az egyik legnagyobb presztízsű esemény.

A rendezvény végén zártkörű tisztújító közgyűlésen 5 évre újra választották Sipos Tamást a vármegyei szervezet elnök-küldöttének. Megválasztották a vármegyei szervezet elnökségét, valamint a küldötteket és pótküldötteket is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.
2026-04-09 05:50:00
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS