Nagy István: Helyre kell állítani a magyar méhészet jövedelmezőségét!

Nagy István: Helyre kell állítani a magyar méhészet jövedelmezőségét!
2022. 02. 10., 20:16

Az Agrárminisztérium mindig nagy hangsúlyt fektetett a magyar méhészek segítésére, hiszen erős méhészeti ágazat nélkül, nincs erős mezőgazdaság – mondta csütörtökön Nagy István agrárminiszter budapesti sajtótájékoztatóján.

A rendezvényen mutatták be a Szövetségben a magyar mézért című kiadványt, amely a kormány és a magyar méhészek által közösen elért eredményeket foglalja össze.

„A méhészettel, a mézzel és egyáltalán a méhekkel foglalkozni, az agrárium és tágabb értelmében a teremtett világunk védelmének egyik legfontosabb feladata” – fogalmazott a miniszter.

Nagy István a méhészeti ágazatot támogató intézkedések közül példaként említette egyebek mellett, hogy fenntartják a méhészek egyedülálló személyi jövedelemadó menteségét és támogatják a magyar mézfogyasztás közösségi marketingjét.

A cél, hogy helyreállítsák a méhészet jövedelmezőségét, és emeljék a termés mennyiséget, miközben mérséklik a méz termelés kockázatait – emelte ki a tárcavezető.

Nagy István hozzátette, a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által biztosított támogatási keret folyamatosan nő, 2010 óta már 19 milliárd forinttal támogatták a termelőket, akik így egyre kedvezőbb feltételekkel valósíthatják meg eszköz és gépvásárlásaikat.

A magyar méhész társadalmat az elmúlt évek nehézségei, a koronavírus okozta járványok és az időjárási körülmények ellenére tanúsított helytállásért elismerés, erkölcsi és anyagi támogatás illeti, hiszen a méhészek felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek a magyar mezőgazdaságnak. Azon voltak eddig is és a következő időszakban is azon dolgoznak majd, hogy ezt az anyagi támogatást minél nagyobb formában tegyék elérhetővé – jelentette ki a miniszter.

Nagy István szerint nem lehet kérdés, hogy Magyarország méltó házigazdája lenne a 2025-ben megrendezendő nemzetközi méhészeti kongresszusnak, amelyre a kormány mintegy 100 millió forintot különített el.

A miniszter arra is kitért, hogy az Európai Unióban mintegy 17 millió méh kaptár van, 600 ezer méhész dolgozik, a méhek pedig körülbelül 250 ezer tonna mézet termelnek évente. Ezzel a mennyiséggel az EU a világ második legnagyobb méztermelője Kína után.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke elmondta, uniós szinten jelentős méhészeti állam Magyarország, ahol egy átlagos évben 25 ezer tonna méz terem. Hozzátette, az országban körülbelül 20 ezren foglalkoznak méhészkedéssel, akik 1 millió 200 ezer méhcsaládot tartanak. (MTI)

(Fotó: MTI/Soós Lajos)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS