Nagy Elek: válaszúthoz érkezett a magyar gazdaság

2026. 03. 05., 18:10

A további növekedéshez szemléletváltásra van szükség – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján Nagy Elek, a szervezet elnöke. Az eseményen felszólaló Varga Mihály jegybankelnök a stabilitás jelentőségét hangsúlyozta, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a versenyképesség három fő pillérét azonosította, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a „hadigazdaság” elkerülését jelölte meg fő célként.

Nagy Elek: a további növekedéshez szemléletváltásra van szükség

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) hidat kell képeznie a vállalkozók és a döntéshozók között, a magyar gazdaság ugyanis válaszúthoz érkezett – mondta Nagy Elek, az MKIK elnöke a szervezet gazdasági évnyitóján.

A március 5-i, a Puskás Arénában megrendezett eseményen Nagy Elek elmondta: az elmúlt másfél évtized sikertörténet, de a további növekedéshez szemléletváltásra van szükség. Újra kell értelmezni a magyar gazdaság pozícióját a globális rendben, hogy ne csak a belföldi munkaerőre és ipari kapacitásra, hanem technológiai és tudáasalapú rendszerekre is támaszkodhasson a nemzetközi versenyben.

Az MKIK elnöke a legnehezebb kihívások egyikének azt az állapotot tartja, ami a közepes jövedelmű országok csapdájaként ismert. Az ide jutó államoknak csak kisebb része tudott ebből kikerülni, valamennyien a tudás- és technológiaalapú fejlődési pályát választották. A magyar gazdaság a rendelkezésre álló kereteket sikeresen kitöltötte, most ezeket a kereteket kell kitolni „határinnovációt” ösztönző politikával.

A változás kulcsa ugyanakkor mindig az innovatív vállalkozó lesz, aki a kormány és a kamara együttműködésével létrehozott támogató háttérre támaszkodva el tudja hinni, hogy „ami nincs, az majd lesz”, és ezzel a szemlélettel képes társadalmat összetartó értékrendet teremteni – fogalmazott Nagy Elek.

A kamara elnöke szerint a technológiaimport ma már nem elég, lényeges feltétel az erős kutatás-fejlesztési infrastruktúra, és meg kell haladni azt a szemléletet is, hogy az innováció forrásai csak nagyvállalatok lehetnek. Ennek az ellenkezőjét példák sora bizonyítja az Egyesült Államokban vagy a Távol-Keleten, és nagy kár, hogy Európa ebben a versenyben lemaradt.

Rövid távon a stabilitás megőrzésére kell törekedni, hosszabb távon a termelékenységet segítő digitális-okos állam kiépítésére, valamint arra, hogy Magyarország az ide települő világcégekre építve a térség legjelentősebb szolgáltató központja legyen. 5–10 éves távlatban ugyanakkor Finnországhoz és Izraelhez hasonló tudás- és mérnöki államot kell felépíteni. Ebben a folyamatban a vállalkozás a gazdaságnak olyan alapsejtje, amely nem egyszerűen profittermelő, hanem társadalmi értéket létrehozó alkotói közösség.

Varga Mihály: mozgalmas időkben felértékelődik a stabilitás

Mozgalmas időkben felértékelődik a stabilitás, amely a Magyar Nemzeti Bank új vezetésének az egyik legfontosabb célkitűzése kezdetektől fogva – hangsúlyozta a beszédében Varga Mihály. Az MNB elnöke szerint az elmúlt hetek eseményei is bizonyítják, hogy az óvatos és türelmes monetáris politika továbbra is indokolt. A stabilitás a mai világban már nem adottság, és ez az árak alakulására is vonatkozik. Magyarország ugyanakkor eredményesen csökkentette az inflációt, a kedvező év eleji átárazások tartós csökkenést vetítenek előre – prognosztizálta Varga Mihály.

Nagy Márton: a versenyképességet az energiabiztonság, a vállalkozóbarát adórendszer és a gazdaságfejlesztési források hatékony szétosztása határozza meg

Az energiabiztonság, a vállalkozóbarát adórendszer és a gazdaságfejlesztési források hatékony szétosztása határozza meg egy ország versenyképességét, a kormány ebben a háromszögben gondolkodik – mondta a rendezvényen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A miniszter hangsúlyozta: energiabiztonság nélkül nincs gazdasági biztonság, az olcsó orosz gáz- és üzemanyagellátás ennek fontos része, a villamos energia esetében pedig a saját termelést kell célul kitűzni. A vállalkozóbarát adórendszer esetében tovább kell folytatni az adócsökkentést, amennyire a gazdaság teljesítőképessége és a költségvetés megengedi. A gazdaságfejlesztési források elosztásánál pedig fontos, hogy a GDP hat százaléka továbbra is gazdaságfejlesztésre menjen, kétharmada hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokhoz.

A miniszter felidézte: a kormány 11 pontos adócsökkentési csomagja mintegy 100 milliárd forintot jelent a vállalkozóknak, az éttermeket és a cukrászdákat segítő 5+1 akcióterv pedig szintén 100 milliárd forintos csomag 2026-ban. Gazdaságfejlesztésre a hazai GDP 6 százalékát fordítják a költségvetésből, 6170 milliárd forintot, ez több mint háromszorosa a 2010-esnek. Ebből 178 milliárd megy energetikára, 654 milliárd az agráriumba, 2800 milliárd közlekedésre és 2540 milliárd vállalkozásfejlesztése. A gazdaságfejlesztési források 41 százaléka jut 2026-ban vállalkozásfejlesztési kiadásokra, ennek kétharmada a kis- és középvállalkozásoknak, illetve 70 százalék a hazai tulajdonú cégekhez – sorolta a nemzetgazdasági miniszter. „Ha valaki azt állítja, hogy az a kormány nem a gazdaságot segíti, nem a gazdaságra költ, az hazudik!”

Orbán Viktor: „semmilyen paktumot nem kötök, az olajblokádot le fogjuk törni”

Európa a háború szélén egyensúlyoz, vagy békegazdaság lesz vagy hadigazdaság, de ez utóbbi valószínűsége Nyugat-Európában kétszerese a békegazdaságnak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor az előtte felszólaló Varga Mihály jegybankelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek MKIK-elnök beszédére utalva jelezte: zárójelbe kell tenni mindazt, amiről eddig beszéltek, az európai megbeszéléseken ugyanis nem békegazdaságról van szó, nem ezek a tervek és fejlesztések vannak, hanem „ott hadiipar van, katonai létszám, költségvetési kiadás, hiányból finanszírozott hadikészültség, meg Ukrajnának adandó pénz”.

Mi ki fogunk maradni a háborúból, és ki fogunk maradni annak a finanszírozásából is. És egyetlen forintot sem fogunk a magyar nemzetgazdaság által megtermelt jövedelemből elküldeni Ukrajnába – összegezte a miniszterelnök a magyar álláspontot.

A kormányfő köszönetet mondott Nagy Eleknek és jelezte: kormány és a kamara közötti, a rendezvényen aláírandó megállapodás arról szól, hogyan tudnak egyre több olyan feladatot átadni a kamarának a bürokráciától, amelyet a kamara jobban el tud látni. A megállapodás még csütörtök reggel is kiegészült a gépkocsival történő személyszállításra vonatkozó állami jogkörök átadásának ügyével – árulta el a miniszterelnök. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 13., 16:05
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége nevében, ezúton gratulálunk a Tisza Párt választási győzelméhez és – 25 ezer aktív vállalkozásunkkal és több, mint 60 ezer tagot számláló üzleti érdekeltségi körünkkel – felajánljuk szakmai együttműködésünket az új, demokratikus felhatalmazással rendelkező kormánynak – írja közleményében a VOSZ Ügyvezető Elnöksége.
2026. 04. 14., 14:05
A parlamenti választásokat követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetése megköszöni a leköszönő kormánynak az elmúlt másfél éves munkát, gratulál a választáson győztes, kormányt alakító TISZA pártnak és az új kamarai vezetés által meghirdetett szellemben várja az alakuló kormánnyal a közös gondolkodást, dinamikus közös cselekvést a magyar gazdaság új pályára állítása érdekében.
2026. 04. 14., 11:40
Kettős kép rajzolódik ki a hazai ingatlanpiacon a 2026 első negyedévére vonatkozó tranzakciós adatok alapján. A Duna House friss elemzése szerint a kereslet visszafogott maradt, de a tranzakciószámok és az árak újbóli emelkedése már élénkülést jelez. A piac maga mögött hagyta a 2025 végén látott korrekciót, ugyanakkor az új egyensúly még nem alakult ki teljesen.
2026. 04. 14., 10:10
Élénküléssel zárta a márciust a magyarországi albérletpiac. A KSH–ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adatai szerint országosan 1,6 százalékkal nőttek a lakbérek februárhoz képest, Budapesten pedig 1,6 százalékos a havi szintű növekmény. Éves összevetésben országosan 7,3 százalékos, a fővárosban 6,4 százalékos drágulás következett be.
2026-04-13 11:05:00
Számos élethelyzetben előfordulhat, hogy egyes vagyontárgyainkat külföldre szeretnénk mozgatni, legyen szó bútorokról, háztartási ingóságokról vagy komolyabb értékű műtárgyakról. Az ingóságaink amellett, hogy jelentős piaci értéket képviselnek, sok esetben komoly eszmei értékkel is bírnak, ezért nem mindegy, hogyan döntünk a költözködés során – az Insura szakértője összefoglalta, mire kell figyelnünk.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.