Munkaerőhiány: jöjjenek a tapasztalt idősek?

2023. 05. 26., 11:45

Ami egy évtizede még elképzelhetetlen lett volna, mára valósággá vált: a konjunkturális időszak, a Covid-járvány és az energiaválság árnyékában jelentős munkaerőhiány jelent meg Magyarországon. „Miközben egyre alacsonyabb szinteket üt meg a hazai munkanélküliség, a legfontosabb, hogy a belső, még elérhető erőforrásokra támaszkodjunk” – mondta Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese.

Magyarországnak 2030-ig csaknem félmillió új munkavállalóra van szüksége, nagyságrendileg ennyi a stabil növekedést biztosító beruházások munkaerőigénye – jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) május 9-én.

A szaktárca közleményében hozzáteszik: a kormány a magyar lakosság gazdasági aktivitásának élénkítésében, az inaktívak foglalkoztatásában látja a megoldást. A munkaerőpiaci tartalék meghaladhatja a 300 ezer főt, nekik képzésekre és átképzésekre van szükségük ahhoz, hogy megjelenjenek a munkaerőpiacon.

„Mi is úgy látjuk, hogy főként az 55 év feletti korosztályban, a határon túli magyarság és az atipikus foglalkoztatási formákban jelentős tartalékok vannak, amelyeket célzott programokkal, valamint a munkáltatók megszólításával el lehet érni” – mondta a legnagyobb, önkéntes tagsággal rendelkező vállalkozói érdekképviselet elnökhelyettese, Gazsi Attila.

A GFM hangsúlyozza, külföldi munkaerő csak akkor alkalmazható, ha belföldiekkel nem tölthetők be az üres álláshelyek. Ezzel egyetért Gazsi Attila is, aki szerint fontos figyelembe venni, hogy a harmadik országbeli foglalkoztatottak legalább 30 százalékkal többe kerülnek az utaztatási és szállásoltatással kapcsolatos költségek miatt, így csak indokolt esetben választják ezt a foglalkoztatási formát a munkáltatók.

„Az alacsony fluktuáció és a hosszú távú tervezhetőség mellettük szól, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a Munka Törvénykönyve által megszabott ekvivalencia elv elvárja, hogy minden munkavállaló azonos bért kapjon ugyanabban a munkakörben” – magyarázza a VOSZ elnökhelyettese.

Milyen munkaterületre érkezzenek az új munkavállalók?

Gazsi Attila szerint mivel a betanított munkásokon túl rengeteg hiányszakma van a hegesztőktől a sofőrökön keresztül a vendéglátóipari alkalmazottakig, számít, hogy a küldő országból milyen kvalitásokkal, milyen nyelvismerettel rendelkező munkavállalók érkezhetnek.

„A mongol vendégmunkások kitűnően szerepelnek a mezőgazdaságban, a filippinók és indonézek az IT szektorban, vagy például a vietnámiak és kirgizek a gyári környezetben”.

Az elnökhelyettes úgy látja, bár multinacionális környezetben az angolul vagy oroszul kommunikálni képes munkavállaló hatékony megoldás lehet, akik ebben a környezetben hamar beilleszkednek, de a legtöbb küldő ország esetén számítani kell kulturális különbségekre is.

55+: a rendszerváltás legtapasztaltabb munkavállalóira lehet számítani

Egyre több szakértő – köztük fejvadászok, munkaerő-közvetítők – hangoztatja, hogy az 55 év felettiekben még nagyon sok munkaerőpiaci potenciál van. Gazsi Attila szerint a munkáltatók „érzékenyítése” mellett, megmutatva az életkori sajátosságokat is, akár tömegesen lehetne bevonni ebből, az idősebb korosztályból tapasztaltabb munkavállalókat. „Nyilván a nyugdíjasok és a diákok sok esetben nem vállalnak heti 40 óra munkát, ezért az atipikus foglalkoztatásukban van a jelentős forrás” – mondja.

Ezzel egyetért Dorner Attila is, aki a Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezet hálózatának Pest vármegyei területi igazgatójaként konkrét tapasztalatait is megosztja.

„Több vállalatnál azt láttuk, jellemzően úgy akarják foglalkoztatni a nyugdíjasokat, mint az aktív munkavállalókat, miközben ez jó eséllyel kudarcra van ítélve, ugyanakkor egy munkaerő-közvetítő cég képes arra, hogy adott esetben egy 12 órás gyártó ciklusra több munkavállalót közvetítsen, például kétszer 6 órában, ezzel teljesül a munka, miközben betöltik a régóta üres munkakört” – magyarázza. Dorner Attila hozzáteszi, a munkáltatóknak fel kellene ismerniük azt is, hogy a nyugdíjasok, bár akár nehezen mozdulnak ki otthonról, az otthon elvégezhető munkákat hatékonyan és olcsón képesek teljesíteni. Ráadásul rendkívül kedvező a foglalkoztatásuk adózása, hiszen nem kell munkáltatói járulékokat megfizetni utánuk, és a bruttó bérükből is csak a 15 százalékos szja-t kell levonni.

A szakember egyúttal utalt arra az Eurostat által publikált adatra, miszerint a hazai nyugdíjasok foglalkoztatása az EU-átlaghoz (3,2 százalék) képest alacsonyabb, itthon 2,7 százalék, ami több tízezer időskorú munkavállalót jelenthet, belátható időn belül.

A VOSZ a Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezettel ott lesz a Business Festen!

Június 8-án, a Millenárison rendezik meg az év legnagyobb üzleti konferenciáját, a Business Festet, amelyen a VOSZ és a Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezet HR standján szívesen látják az érdeklődő munkáltatókat és munkavállalókat. Az eseményen válaszolnak a felmerülő kérdésekre, de ajándékokkal és nyereményjátékkal is készülnek a stand látogatói és regisztrálók számára. Az egyik fődíj 100 munkaóra a nyertes vállalkozás számára, de egy nyertes egy JBL PartyBox 110-zel is gazdagabb lehet.

Ezek mellett a park területén a VOSZJÖSSZ sátorban egy finom kávé mellett lehet megismerni a VOSZ legújabb fejlesztését, a VOSZPort alkalmazást, amely megoldást kínál a vállalkozások digitális felzárkóztatásán túl a vezetési és szervezési, jogi, könyvelési, valamint pályázati kérdésekben is.

ZBT

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS