Munkaerőhiány: jöjjenek a tapasztalt idősek?

2023. 05. 26., 11:45

Ami egy évtizede még elképzelhetetlen lett volna, mára valósággá vált: a konjunkturális időszak, a Covid-járvány és az energiaválság árnyékában jelentős munkaerőhiány jelent meg Magyarországon. „Miközben egyre alacsonyabb szinteket üt meg a hazai munkanélküliség, a legfontosabb, hogy a belső, még elérhető erőforrásokra támaszkodjunk” – mondta Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese.

Magyarországnak 2030-ig csaknem félmillió új munkavállalóra van szüksége, nagyságrendileg ennyi a stabil növekedést biztosító beruházások munkaerőigénye – jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) május 9-én.

A szaktárca közleményében hozzáteszik: a kormány a magyar lakosság gazdasági aktivitásának élénkítésében, az inaktívak foglalkoztatásában látja a megoldást. A munkaerőpiaci tartalék meghaladhatja a 300 ezer főt, nekik képzésekre és átképzésekre van szükségük ahhoz, hogy megjelenjenek a munkaerőpiacon.

„Mi is úgy látjuk, hogy főként az 55 év feletti korosztályban, a határon túli magyarság és az atipikus foglalkoztatási formákban jelentős tartalékok vannak, amelyeket célzott programokkal, valamint a munkáltatók megszólításával el lehet érni” – mondta a legnagyobb, önkéntes tagsággal rendelkező vállalkozói érdekképviselet elnökhelyettese, Gazsi Attila.

A GFM hangsúlyozza, külföldi munkaerő csak akkor alkalmazható, ha belföldiekkel nem tölthetők be az üres álláshelyek. Ezzel egyetért Gazsi Attila is, aki szerint fontos figyelembe venni, hogy a harmadik országbeli foglalkoztatottak legalább 30 százalékkal többe kerülnek az utaztatási és szállásoltatással kapcsolatos költségek miatt, így csak indokolt esetben választják ezt a foglalkoztatási formát a munkáltatók.

„Az alacsony fluktuáció és a hosszú távú tervezhetőség mellettük szól, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a Munka Törvénykönyve által megszabott ekvivalencia elv elvárja, hogy minden munkavállaló azonos bért kapjon ugyanabban a munkakörben” – magyarázza a VOSZ elnökhelyettese.

Milyen munkaterületre érkezzenek az új munkavállalók?

Gazsi Attila szerint mivel a betanított munkásokon túl rengeteg hiányszakma van a hegesztőktől a sofőrökön keresztül a vendéglátóipari alkalmazottakig, számít, hogy a küldő országból milyen kvalitásokkal, milyen nyelvismerettel rendelkező munkavállalók érkezhetnek.

„A mongol vendégmunkások kitűnően szerepelnek a mezőgazdaságban, a filippinók és indonézek az IT szektorban, vagy például a vietnámiak és kirgizek a gyári környezetben”.

Az elnökhelyettes úgy látja, bár multinacionális környezetben az angolul vagy oroszul kommunikálni képes munkavállaló hatékony megoldás lehet, akik ebben a környezetben hamar beilleszkednek, de a legtöbb küldő ország esetén számítani kell kulturális különbségekre is.

55+: a rendszerváltás legtapasztaltabb munkavállalóira lehet számítani

Egyre több szakértő – köztük fejvadászok, munkaerő-közvetítők – hangoztatja, hogy az 55 év felettiekben még nagyon sok munkaerőpiaci potenciál van. Gazsi Attila szerint a munkáltatók „érzékenyítése” mellett, megmutatva az életkori sajátosságokat is, akár tömegesen lehetne bevonni ebből, az idősebb korosztályból tapasztaltabb munkavállalókat. „Nyilván a nyugdíjasok és a diákok sok esetben nem vállalnak heti 40 óra munkát, ezért az atipikus foglalkoztatásukban van a jelentős forrás” – mondja.

Ezzel egyetért Dorner Attila is, aki a Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezet hálózatának Pest vármegyei területi igazgatójaként konkrét tapasztalatait is megosztja.

„Több vállalatnál azt láttuk, jellemzően úgy akarják foglalkoztatni a nyugdíjasokat, mint az aktív munkavállalókat, miközben ez jó eséllyel kudarcra van ítélve, ugyanakkor egy munkaerő-közvetítő cég képes arra, hogy adott esetben egy 12 órás gyártó ciklusra több munkavállalót közvetítsen, például kétszer 6 órában, ezzel teljesül a munka, miközben betöltik a régóta üres munkakört” – magyarázza. Dorner Attila hozzáteszi, a munkáltatóknak fel kellene ismerniük azt is, hogy a nyugdíjasok, bár akár nehezen mozdulnak ki otthonról, az otthon elvégezhető munkákat hatékonyan és olcsón képesek teljesíteni. Ráadásul rendkívül kedvező a foglalkoztatásuk adózása, hiszen nem kell munkáltatói járulékokat megfizetni utánuk, és a bruttó bérükből is csak a 15 százalékos szja-t kell levonni.

A szakember egyúttal utalt arra az Eurostat által publikált adatra, miszerint a hazai nyugdíjasok foglalkoztatása az EU-átlaghoz (3,2 százalék) képest alacsonyabb, itthon 2,7 százalék, ami több tízezer időskorú munkavállalót jelenthet, belátható időn belül.

A VOSZ a Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezettel ott lesz a Business Festen!

Június 8-án, a Millenárison rendezik meg az év legnagyobb üzleti konferenciáját, a Business Festet, amelyen a VOSZ és a Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezet HR standján szívesen látják az érdeklődő munkáltatókat és munkavállalókat. Az eseményen válaszolnak a felmerülő kérdésekre, de ajándékokkal és nyereményjátékkal is készülnek a stand látogatói és regisztrálók számára. Az egyik fődíj 100 munkaóra a nyertes vállalkozás számára, de egy nyertes egy JBL PartyBox 110-zel is gazdagabb lehet.

Ezek mellett a park területén a VOSZJÖSSZ sátorban egy finom kávé mellett lehet megismerni a VOSZ legújabb fejlesztését, a VOSZPort alkalmazást, amely megoldást kínál a vállalkozások digitális felzárkóztatásán túl a vezetési és szervezési, jogi, könyvelési, valamint pályázati kérdésekben is.

ZBT

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS