Ami egy évtizede még elképzelhetetlen lett volna, mára valósággá vált: a konjunkturális időszak, a Covid-járvány és az energiaválság árnyékában jelentős munkaerőhiány jelent meg Magyarországon. „Miközben egyre alacsonyabb szinteket üt meg a hazai munkanélküliség, a legfontosabb, hogy a belső, még elérhető erőforrásokra támaszkodjunk” – mondta Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese.
Magyarországnak 2030-ig csaknem félmillió új munkavállalóra van szüksége, nagyságrendileg ennyi a stabil növekedést biztosító beruházások munkaerőigénye – jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) május 9-én.
A szaktárca közleményében hozzáteszik: a kormány a magyar lakosság gazdasági aktivitásának élénkítésében, az inaktívak foglalkoztatásában látja a megoldást. A munkaerőpiaci tartalék meghaladhatja a 300 ezer főt, nekik képzésekre és átképzésekre van szükségük ahhoz, hogy megjelenjenek a munkaerőpiacon.
„Mi is úgy látjuk, hogy főként az 55 év feletti korosztályban, a határon túli magyarság és az atipikus foglalkoztatási formákban jelentős tartalékok vannak, amelyeket célzott programokkal, valamint a munkáltatók megszólításával el lehet érni” – mondta a legnagyobb, önkéntes tagsággal rendelkező vállalkozói érdekképviselet elnökhelyettese, Gazsi Attila.
A GFM hangsúlyozza, külföldi munkaerő csak akkor alkalmazható, ha belföldiekkel nem tölthetők be az üres álláshelyek. Ezzel egyetért Gazsi Attila is, aki szerint fontos figyelembe venni, hogy a harmadik országbeli foglalkoztatottak legalább 30 százalékkal többe kerülnek az utaztatási és szállásoltatással kapcsolatos költségek miatt, így csak indokolt esetben választják ezt a foglalkoztatási formát a munkáltatók.
„Az alacsony fluktuáció és a hosszú távú tervezhetőség mellettük szól, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a Munka Törvénykönyve által megszabott ekvivalencia elv elvárja, hogy minden munkavállaló azonos bért kapjon ugyanabban a munkakörben” – magyarázza a VOSZ elnökhelyettese.
Gazsi Attila szerint mivel a betanított munkásokon túl rengeteg hiányszakma van a hegesztőktől a sofőrökön keresztül a vendéglátóipari alkalmazottakig, számít, hogy a küldő országból milyen kvalitásokkal, milyen nyelvismerettel rendelkező munkavállalók érkezhetnek.
„A mongol vendégmunkások kitűnően szerepelnek a mezőgazdaságban, a filippinók és indonézek az IT szektorban, vagy például a vietnámiak és kirgizek a gyári környezetben”.
Az elnökhelyettes úgy látja, bár multinacionális környezetben az angolul vagy oroszul kommunikálni képes munkavállaló hatékony megoldás lehet, akik ebben a környezetben hamar beilleszkednek, de a legtöbb küldő ország esetén számítani kell kulturális különbségekre is.
Egyre több szakértő – köztük fejvadászok, munkaerő-közvetítők – hangoztatja, hogy az 55 év felettiekben még nagyon sok munkaerőpiaci potenciál van. Gazsi Attila szerint a munkáltatók „érzékenyítése” mellett, megmutatva az életkori sajátosságokat is, akár tömegesen lehetne bevonni ebből, az idősebb korosztályból tapasztaltabb munkavállalókat. „Nyilván a nyugdíjasok és a diákok sok esetben nem vállalnak heti 40 óra munkát, ezért az atipikus foglalkoztatásukban van a jelentős forrás” – mondja.
Ezzel egyetért Dorner Attila is, aki a Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezet hálózatának Pest vármegyei területi igazgatójaként konkrét tapasztalatait is megosztja.
„Több vállalatnál azt láttuk, jellemzően úgy akarják foglalkoztatni a nyugdíjasokat, mint az aktív munkavállalókat, miközben ez jó eséllyel kudarcra van ítélve, ugyanakkor egy munkaerő-közvetítő cég képes arra, hogy adott esetben egy 12 órás gyártó ciklusra több munkavállalót közvetítsen, például kétszer 6 órában, ezzel teljesül a munka, miközben betöltik a régóta üres munkakört” – magyarázza. Dorner Attila hozzáteszi, a munkáltatóknak fel kellene ismerniük azt is, hogy a nyugdíjasok, bár akár nehezen mozdulnak ki otthonról, az otthon elvégezhető munkákat hatékonyan és olcsón képesek teljesíteni. Ráadásul rendkívül kedvező a foglalkoztatásuk adózása, hiszen nem kell munkáltatói járulékokat megfizetni utánuk, és a bruttó bérükből is csak a 15 százalékos szja-t kell levonni.
A szakember egyúttal utalt arra az Eurostat által publikált adatra, miszerint a hazai nyugdíjasok foglalkoztatása az EU-átlaghoz (3,2 százalék) képest alacsonyabb, itthon 2,7 százalék, ami több tízezer időskorú munkavállalót jelenthet, belátható időn belül.
Június 8-án, a Millenárison rendezik meg az év legnagyobb üzleti konferenciáját, a Business Festet, amelyen a VOSZ és a Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezet HR standján szívesen látják az érdeklődő munkáltatókat és munkavállalókat. Az eseményen válaszolnak a felmerülő kérdésekre, de ajándékokkal és nyereményjátékkal is készülnek a stand látogatói és regisztrálók számára. Az egyik fődíj 100 munkaóra a nyertes vállalkozás számára, de egy nyertes egy JBL PartyBox 110-zel is gazdagabb lehet.
Ezek mellett a park területén a VOSZJÖSSZ sátorban egy finom kávé mellett lehet megismerni a VOSZ legújabb fejlesztését, a VOSZPort alkalmazást, amely megoldást kínál a vállalkozások digitális felzárkóztatásán túl a vezetési és szervezési, jogi, könyvelési, valamint pályázati kérdésekben is.
ZBT
A sörrajongók kérései alapján összerakott receptből született meg.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a projekt kivitelezési és finanszírozási szerződését.