Módosult a kiberbiztonsági auditorokra vonatkozó szabályozás

2026. 06. 09., 10:40

Az átdolgozás célja, hogy az eddigi tapasztalatokra építve – még a következő auditciklus megkezdése, valamint a közelmúltban jogszabályi kötelezettségeik teljesítésére felszólított jelentős számú szervezet auditori piacon való megjelenése előtt – egyszerűbbé és gyorsabbá tegye az auditorválasztást, valamint rugalmasabbá az auditok megszervezését – olvasható a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának közleményében.

Mint arra a napokban Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter felhívta a figyelmet, „az elmúlt években, ahogyan sok más területen is, itt is jelentős versenykorlátozást alakított ki a politika, ami növeli a vállalkozások költségeit és szinte lehetetlenné teszi a megfelelést, mert egyszerűen nincs elég auditori kapacitás a piacon.” A miniszter már akkor jelezte, hogy módosítások várhatók, amelyek célja, hogy „egyszerűbbé és gyorsabbá tegyék az auditorválasztást, valamint rugalmasabbá tegyé az auditok megszervezését”.

Nem kellett sokáig várni „a Tudományos és Technológiai Minisztériummal közösen kialakított szakmai álláspontot tükröző módosítás” megjelenésére. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága rendeletet adott ki, amelynek értelmében „az érintett szervezetek a jövőben bármely nyilvántartásba vett auditorral szerződést köthetnek a kiberbiztonsági audit elvégzésére, függetlenül elektronikus információs rendszereik biztonsági osztályba sorolásától”.

A változás várhatóan erősíti az auditorok közötti versenyt, és segíti az auditkapacitások hatékonyabb kihasználását is. Ennek eredményeként az érintett szervezetek könnyebben és rövidebb idő alatt találhatnak megfelelő auditort jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez.

A módosítás további célja, hogy meghatározza, illetve pontosítsa, hogy mely adatok kerülnek közzétételre a kiberbiztonsági audit végrehajtására jogosult auditorokról, valamint a sérülékenységvizsgálat lefolytatására jogosult gazdálkodó szervezetekről vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásban szereplő adatok közül.

A módosításokról szóló rendelet a Magyar Közlöny 2026. évi 65. számában jelent meg.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS