MNB: a pénzügyi vállalkozásoknak év végéig emelniük kell az induló tőkét

2023. 06. 02., 13:12

A pénzügyi vállalkozásoknak idén december 31-ig, illetve 2026 december végéig – a biztonságos működés fenntartása érdekében – két lépésben jelentősen növelniük kell induló tőkéjüket. A tőke emelés és a tulajdonosi befolyásoló részesedés változása bejelentési vagy/és engedélyezési kötelezettségekkel jár az érintett piaci szereplőknek. Az MNB vezetői körlevéllel segíti a folyamatot, a tőkeemelést nem teljesítő piaci szereplők engedélyét vissza is vonhatja.

A hazai pénzügyi vállalkozások induló tőkéjének legkésőbb idén év végéig el kell érnie a 75 millió, 2026 december 31-ig pedig a 100 millió forintot. Ha pedig egy pénzügyi vállalkozásnak hitel és pénzkölcsön nyújtásra is van engedélye, akkor 2023 év végére induló tőkéjét minimum 100 millió, 2026 év végére pedig 150 millió forintra kell növelnie – írja elő a hitelintézeti törvény korábbi módosítása. (A 2020. január 1-jét követően alapított pénzügyi vállalkozásoknak már jelenleg is a 2026 végi induló tőke összegek szükségesek.)

Az induló tőke a hitelintézeti törvény szerint az intézmény jegyzett tőkéjének (egyes tőkeelemek nélküli), tőketartalékának és eredménytartalékának összege. A pénzügyi vállalkozások saját tőkéje sohasem lehet kevesebb, mint induló tőkéjük és nem csökkenhet a jegyzett tőkéjük alá.

A Magyar Nemzeti Bank a folyamat támogatása érdekében vezetői körlevélben fogalmazta meg elvárásait az érintett piaci szereplők felé, illetve engedélyezési útmutatójával és az engedélyezésekkel, bejelentésekkel kapcsolatos gyakori kérdésekkel és válaszokkal is segítséget nyújt. Az MNB viszont visszavonhatja a tőkeemelési kötelezettséget nem teljesítő piaci szereplők engedélyét, ha a tőkeemelésre nem kerül sor a jogszabályi határidőkig.

A körlevél emlékeztet: a pénzügyi vállalkozásnak be kell jelentenie az MNB számára az induló tőke megemeléséről született üzleti döntését. Ha a tőkeemelés nyomán nem változik meg a pénzügyi vállalkozás részvényeseinek tulajdoni hányada, akkor erről csak az emelésről szóló bejelentéshez fűzött megjegyzésben kell tájékoztatást nyújtani.

Amennyiben viszont a lépés nyomán megváltozik a befolyásoló részesedéssel rendelkezők köre vagy tulajdoni hányada, és bekövetkezik a törvényi határértékek átlépése, akkor – a jogszabály alapján – ehhez előzetes engedélyt kell kérni az MNB-től. Ilyen eset, ha a tőkeemelés nyomán az új vagy meglévő tulajdonos(ok) részesedése az érintett pénzügyi vállalkozásban eléri a tulajdoni hányad 10, 20, 33 vagy 50 százalékát (a meglévő tulajdonosok kapcsán is minden limit elérésekor új engedély kell). Fontos, hogy még a befolyásoló részesedés megszerzése előtt kell engedélyt kérni az MNB-től, s a tőkeemelésre, majd bejelentésre csak az erre vonatkozó felügyeleti engedély kiadását követően kerülhet sor.

Nincs szükség előzetes felügyeleti jóváhagyásra, ha a korábbi, már felügyeleti engedéllyel rendelkező tulajdonos(ok) vagy új tulajdonos(ok) részesedése csak olyan mértékben változik meg, amivel nem érnek el újabb limitet (például 15-ről 19 százalékra vagy 0-ról 9,9 százalékra). Ilyenkor is elegendő – a tőkeemelésről szóló bejelentéssel együtt – az MNB tájékoztatása a tulajdonhányad módosulásáról. Ha pedig egy pénzügyi vállalkozás 2022. évi beszámolója alapján már jelenleg is megfelel a jogszabályi induló tőkeszintnek, nincs további teendője, csupán az induló tőkére és a saját tőkére vonatkozó jogszabályi előírásokra kell figyelemmel lennie.

Az elmúlt időszakban számos felügyeleti határozat született a pénzügyi vállalkozások tőkehelyzetének rendezésére. Az MNB a jövőben is nyomon követi az intézmények tőkehelyzetét, szükség esetén további lépéseket téve a szektor biztonságos működésének a fenntartása érdekében. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS