MKIK-javaslatok energiaválságos időszakban

Az MKIK a területi kamarák országos hálózatán keresztül tudja aktívan elérni a vállalkozásokat és bevonni őket a javaslatok megvalósításába. A Kamara álláspontja szerint a válságkezelés akkor lehet a legeredményesebb, ha a korlátozások nem egységesen, hanem szektoronként eltérően, a gazdaság működőképességét megőrizve lesznek megvalósítva, illetve bevezetve, a vállalati szférával egyeztetve – olvasható az MKIK közleményében.

Alapelvek
A Kamara lényegesnek tartja az alábbi elvek betartását:
– Fokozatosság elve: a beavatkozások mindig a legkevésbé korlátozó eszköztől haladjanak a szigorúbbak felé, csak a szükséges mértékben és időtartamban.
– Elsőként önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentés alkalmazandó.
– Kötelező korlátozás csak végső eszközként kerüljön bevezetésre.
– A szabályok legyenek előre ismertek, időben jelzettek és arányosak.
– A korlátozásokkal érintett vállalkozások számára legyen lehetőleg gyors kompenzáció.

A gazdaság három nagy szektorában – kereskedelem, ipar, szolgáltatás – a kormány és vállalkozói szféra által megfogalmazott javaslatokat differenciáltan szükséges alkalmazni.

Kereskedelmi szektor
– Nyitvatartási rend rugalmas alakítása: csúcsidőn kívüli működés ösztönzése, szükség esetén rövidített nyitvatartás csak a legnagyobb energiafogyasztó egységeknél,.
– Klímarendszerek időzítés-alapú használata: nem korlátozás vagy tiltás, hanem a hűtés/fűtés időzítésének a napelemes termeléshez igazítása – nagyobb igénybevétel a nappali, alacsonyabb a 17–22 órás csúcsidőszakban.
– Reklám- és díszvilágítás korlátozása: éjszakai időszakban, különösen csúcsidőben, a nem létfontosságú világítás kikapcsolása.
– Kirakatvilágítás mérséklése: a túlzott világítás csökkentése, időzített működtetés bevezetése.
– Nem létfontosságú berendezések lekapcsolása: mozgólépcsők, dekorációs eszközök, felesleges világítás és egyéb kényelmi fogyasztók korlátozása.
– Energiahatékonysági akciók: hőmérséklet-szabályozás, ajtó nyitvatartás megszüntetése, automatikus világításvezérlés.

Szolgáltató szektor
– Irodai fogyasztás csökkentése: központi szabály a fűtési és hűtési hőmérsékletre, világítási időzítésre és lift-használat korlátozására.
– Ügyfélfogadási rend módosítása: időpontfoglalás, rövidített nyitvatartás vagy csúcsidőn kívüli kiszolgálás.
– Energiatakarékos üzemmód kötelező alkalmazása: a belső világítás, klímaberendezések és felesleges gépek visszafogása.
– Nem létfontosságú IT-terhelések átcsoportosítása: adatfeldolgozás és nagy energiaigényű digitális folyamatok áthelyezése kevésbé terhelt időszakokra.
– Home office ösztönzése: a nem ügyfélkiszolgáló munkakörökben a távoli munkavégzés előnyben részesítése, kivéve ahol hőszivattyú és napelem kombinációval alapvetően a használatban lévő irodák hűtése történik.
– Közszolgáltatások példamutatása: állami és önkormányzati intézmények elsőként vezessenek be fogyasztáscsökkentést.

Ipari szektor
– Műszakrend átszervezése: a termelés csúcsidőn kívülre helyezése, éjszakai vagy hétvégi termelés ösztönzése.
– Megszakítható fogyasztási szerződések kiterjesztése: előre rögzített kompenzációval a hálózat számára lekapcsolható kapacitások biztosítása.
– Nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítása: a kevésbé sürgős vagy nagy energiaigényű termelési szakaszok ideiglenes szüneteltetése.
– Energiaintenzív technológiák célzott kezelése: az alumínium-, acél-, cement-, üveg- és vegyipari üzemek számára külön vészhelyzeti protokoll.
– Saját tartalékok és helyi energiatermelés bevonása: aggregátorok, akkumulátoros tárolók, saját erőművi kapacitások alkalmazása.
– Újraindítási terv kötelező elkészítése: minden nagyfogyasztó számára legyen előre kidolgozott leállítási és visszaindítási protokoll.

Szélesedik a kör
Érezhető, hogy a válságkezelésbe szélesebb körben is be kívánnak kapcsolódni a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, illetve a civil szervezetek. Ez utóbbira példa az ipari szektor tekintetében a Mechwart András Iparfejlesztési Testület, akik felajánlották, hogy segítik a kkv-szektor önkorlátozási intézkedéseinek kidolgozását és megvalósítását, ezáltal védve a vállalkozások és a lakosság biztonságát. Az összefogás minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a Kamara augusztus 3-án egyeztetést kezdeményez velük és az együttműködni kívánó szervezetekkel.

A Kamara javaslatai
A Kamara a jelenlegi kormányzati intézkedéseket is figyelembe véve – a teljesség igénye nélkül – a következő, ágazatokon átívelő javaslatokat tartja fontosnak megvalósítani:
– országos energia-vészhelyzeti protokoll bevezetése;
– kritikus ágazati sorrend rögzítése;
– gyors kompenzációs alap létrehozása;
– rugalmas fogyasztás piacának fejlesztése;
– regionális import- és hálózati együttműködés erősítése;
– energia közösségek jogszabályi támogatása a fogyasztás optimalizálása érdekében;
– kötelező adatszolgáltatás a nagyfogyasztók számára vészhelyzetben;
– Megfontolni augusztus 8. szombati munkanapnak az áthelyezést egy szeptemberi szombati napra
Az összefoglaló javaslatokat a Kamara elküldte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter részére is.