Csak az első három negyedévre vonatkozó tényadatok ismeretében kerülhet sor a bérmegállapodás felülvizsgálatára a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint, „a számháború tehát idő előtti”.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében 2024. november 25-én aláírt hároméves bérmegállapodás szerint a minimálbér 2025. január 1. napjától 290 800 forintra emelkedett, jövőre, azaz 2026. január 1. napjától további 13 százalékos emeléssel 328 600 forintra növekszik, 2027-ben pedig eléri majd a 374 600 forintot.
A megállapodás létrehozására irányuló tárgyalások során a felek a rendelkezésre álló makrogazdasági mutatók tényadatait, valamint azok elkövetkező évekre számított prognózisait figyelembe véve állapodtak meg az egyes években alkalmazandó emelés mértékéről – emlékeztet a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye.
A bérmegállapodás alapját az alábbi makrogazdasági mutatók és prognózisaik képezték:
– a bruttó átlagkereset 2025-ben 8,7 százalékkal, 2026-ban 7,6 százalékkal, 2027-ben 7,4 százalékkal,
– a GDP 2025-ben 3,4 százalékkal, 2026-ban 4,1 százalékkal, 2027-ben 4,3 százalékkal emelkedik, miközben
– az átlagos éves infláció 2025-ben 3,2 százalék, 2026-ban 3,0 százalék, 2027-ben pedig szintén 3,0 százalék lesz.
A felek a tárgyalások során számításba vették annak lehetőségét is, hogy a fenti mutatók alakulását jelentős mértékben befolyásolhatják a soron következő évek európai gazdasági és világgazdasági eseményei is. Ezen helyzet kezelése céljából rögzítették a felek, hogy „amennyiben az egyes mutatók eltéréseinek számtani összege a tárgyév I–III. negyedévi átlagos tényadatai alapján pozitív vagy negatív irányban meghaladja az egy százalékpontot, a VKF tagjai a 2026-ra, illetve 2027-re vonatkozó minimálbér emelés mértékét újratárgyalják.”
A 2026. évi költségvetési törvény tervezetében szereplő legfrissebb prognózis szerint
– a bruttó átlagkereset 2025-ben 8,6 százalékkal, 2026-ban 10,5 százalékkal,
– a GDP 2025-ben 2,5 százalékkal, 2026-ban 4,1 százalékkal emelkedik, miközben
– az átlagos éves infláció 2025-ben 4,5 százalék, 2026-ban pedig 3,6 százalék lesz.
Az újratárgyalás és a jövő évi minimálbér emelés kapcsán az elmúlt napokban több elemzés, értékelés is született, ezért szükséges rögzíteni, hogy a fenti prognózisból adódóan a 2025-re korrigált prognózis és a bérmegállapodásban foglalt adatok közötti eltérések számtani összege 0,3 százalékpont – szögezi le a tárca közleménye, amely szerint „a bérmegállapodás szövegét jogi szempontból vizsgálva így a helyzet egyértelmű. Az eltérések számtani összege kifejezés az eltérések előjellel történő figyelembe vételét jelenti, amely így 0,3 százalékpontos eltérést mutat, amely elmarad a megállapodásban jelzett egy százalékpontos különbségtől. A megállapodás mindemellett egyértelműen rögzíti, hogy az eltérések számtani összegét a 2025. I–III. negyedévi tényadatok alapján kell számítani. A számháború tehát idő előtti.” A közlemény megnyugtató lezárása szerint „a Nemzetgazdasági Minisztérium természetesen folyamatosan nyomon követi a munkaerőpiaci helyzet alakulását, és folyamatos, nyitott párbeszédet folytat mind a munkáltatói, mind a munkavállalói érdekképviseletekkel”.
A közlemény nem említi, de mind a megállapodásban, mind a költségvetési törvénytervezetben olyan GDP-prognózisok szerepelnek, amelyek elérése fölöttébb kérdéses. Az első negyedév gyászos adatait már ismerjük: a GDP a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az egész évre vonatkozóan az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint 0,8 százalékos lehet a GDP-növekedés (és 2026-ban is mindössze 2,5 százalékos emelkedés várható).
A közlemény megnyugtató lezárása szerint „a Nemzetgazdasági Minisztérium természetesen folyamatosan nyomon követi a munkaerőpiaci helyzet alakulását, és folyamatos, nyitott párbeszédet folytat mind a munkáltatói, mind a munkavállalói érdekképviseletekkel”.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”