Minden ötödik cég lehúzhatja a rolót a magas energiaárak miatt?

Minden ötödik cég lehúzhatja a rolót a magas energiaárak miatt?
2023. 02. 06., 14:47

Egyre nagyobb gondot okoz a cégeknek az infláció és az energiaköltségek folyamatos emelkedése. Utóbbit elsősorban a fűtés korlátozásával, a világítás mérséklésével és az energetikai berendezések korszerűsítésével próbálják kompenzálni a cégek – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Az energiaárak piaci emelkedése is hátrányosan érinti a cégek közel felét, minden ötödik vállalkozásnak pedig a működését is veszélyezteti.

Nehéz év vár a hazai vállalkozásokra, ami a működési költségeket illeti. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index szerint több tényező is nagymértékben nehezíti a cégek működését.

„A vállalkozásoknak már a tavalyi év is számos kihívást okozott és várhatóan ez idén sem lesz másként. Az MNB jelentése szerint az éves átlagos infláció tavaly 14,5 százalék volt, míg idén a 15,0-19,5 százalékos sávban lehet, ami komoly terhet ró a cégekre. Ezt támasztja alá a kkv-k körében végzett kutatásunk eredménye is, mely szerint 2022-ben az infláció és az energiaárak emelkedése jelentősen megnehezítette a cégek működését. A tavalyi év második negyedéves eredményéhez képest ugyanis az infláció közel dupla annyi cégnek (35 százalék), az energiaköltségek növekedése pedig 20 százalék helyett már a vállalkozások 30 százalékának akadályozta a tevékenységét” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetőjeaz eredmények kapcsán.

A cégek többféle módon próbálnak faragni az energiaköltségekből. A tervezett intézkedések közül a fűtés korlátozása (35 százalék) az első, de a világítás (23 százalék) csökkentésével és az energetikai rendszerek, berendezések korszerűsítésével (22 százalék) is jelentős részük számol. Emellett a vállalkozások 13 százaléka a téli leállást, illetve a céges autók használatának szigorítását vagy azok számának csökkentését (11 százalék) is fontolóra vette.

„Az újrainduló K&H: üzletet ide! program segítségével még tovább faraghatók az energiaköltségek. A megújult térkép egyfajta közösségi platformként is funkcionál azok számára, akik megosztanák üzlethelyiségüket egy másik vállalkozással, így csökkentve közösen a rezsiköltségeket. Emellett az ideiglenesen vagy véglegesen bezárt üzletek is megjelölhetőek, segítve az adott helyről hiányzó szolgáltatások beazonosítását, ami azoknak jöhet jól, akik az indulás előtt állnak, vagy szintlépésben gondolkoznak” – mondta a szakértő.

Az energiaárak piaci emelkedése szinte minden cégre hatással van, csak a mértéke változó. Közel minden második vállalkozást érint hátrányosan (48 százalék), egy jelentős részüknél pedig már a működést is veszélyezteti (22 százalék). Csupán minden ötödik kkv mondta azt, hogy csak kismértékben vagy alig befolyásolják tevékenységét a magasabb energiaárak.

„A kkv-szektorban –az energiaáraktól függetlenül is – már elindultak a korszerű és energiahatékony fejlesztések. Habár a cégek többsége (78 százalék) nem tervez energetikai fejlesztéseket, a kkv-k egy része kezdi felismerni, hogy a modernebb, innovatív eszközökkel, berendezésekkel komoly költségcsökkentés érhető el. Ezt mutatja, hogy a korszerűsítéseket tervező vállalkozások 14 százaléka már az energiaárak megugrása előtt belevágott a fejlesztésekbe, míg a cégek szűk tizede (8százalék) kezdte el a korszerűsítést kifejezetten az energiaárak növekedése miatt. Utóbbi kiemelten jellemző a kereskedelmi szektorra (15 százalék), míg a mezőgazdasági (7 százalék), ipari (6 százalék) és szolgáltató cégek (5 százalék) ennél jóval alacsonyabb arányban fejlesztenek” – tette hozzá Rammacher Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.
2025-03-17 18:10:00
Az építőanyagok és kivitelezői kapacitások elérhetősége, a kiaknázható támogatási források, a kedvezményes finanszírozási lehetőségek és a várható ártrendek alapján a piacon most van a legjobb pillanat az építkezésre, felújításra az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint.
2025-03-17 11:35:00
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS