Minden ötödik cég lehúzhatja a rolót a magas energiaárak miatt?

Minden ötödik cég lehúzhatja a rolót a magas energiaárak miatt?
2023. 02. 06., 14:47

Egyre nagyobb gondot okoz a cégeknek az infláció és az energiaköltségek folyamatos emelkedése. Utóbbit elsősorban a fűtés korlátozásával, a világítás mérséklésével és az energetikai berendezések korszerűsítésével próbálják kompenzálni a cégek – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Az energiaárak piaci emelkedése is hátrányosan érinti a cégek közel felét, minden ötödik vállalkozásnak pedig a működését is veszélyezteti.

Nehéz év vár a hazai vállalkozásokra, ami a működési költségeket illeti. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index szerint több tényező is nagymértékben nehezíti a cégek működését.

„A vállalkozásoknak már a tavalyi év is számos kihívást okozott és várhatóan ez idén sem lesz másként. Az MNB jelentése szerint az éves átlagos infláció tavaly 14,5 százalék volt, míg idén a 15,0-19,5 százalékos sávban lehet, ami komoly terhet ró a cégekre. Ezt támasztja alá a kkv-k körében végzett kutatásunk eredménye is, mely szerint 2022-ben az infláció és az energiaárak emelkedése jelentősen megnehezítette a cégek működését. A tavalyi év második negyedéves eredményéhez képest ugyanis az infláció közel dupla annyi cégnek (35 százalék), az energiaköltségek növekedése pedig 20 százalék helyett már a vállalkozások 30 százalékának akadályozta a tevékenységét” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetőjeaz eredmények kapcsán.

A cégek többféle módon próbálnak faragni az energiaköltségekből. A tervezett intézkedések közül a fűtés korlátozása (35 százalék) az első, de a világítás (23 százalék) csökkentésével és az energetikai rendszerek, berendezések korszerűsítésével (22 százalék) is jelentős részük számol. Emellett a vállalkozások 13 százaléka a téli leállást, illetve a céges autók használatának szigorítását vagy azok számának csökkentését (11 százalék) is fontolóra vette.

„Az újrainduló K&H: üzletet ide! program segítségével még tovább faraghatók az energiaköltségek. A megújult térkép egyfajta közösségi platformként is funkcionál azok számára, akik megosztanák üzlethelyiségüket egy másik vállalkozással, így csökkentve közösen a rezsiköltségeket. Emellett az ideiglenesen vagy véglegesen bezárt üzletek is megjelölhetőek, segítve az adott helyről hiányzó szolgáltatások beazonosítását, ami azoknak jöhet jól, akik az indulás előtt állnak, vagy szintlépésben gondolkoznak” – mondta a szakértő.

Az energiaárak piaci emelkedése szinte minden cégre hatással van, csak a mértéke változó. Közel minden második vállalkozást érint hátrányosan (48 százalék), egy jelentős részüknél pedig már a működést is veszélyezteti (22 százalék). Csupán minden ötödik kkv mondta azt, hogy csak kismértékben vagy alig befolyásolják tevékenységét a magasabb energiaárak.

„A kkv-szektorban –az energiaáraktól függetlenül is – már elindultak a korszerű és energiahatékony fejlesztések. Habár a cégek többsége (78 százalék) nem tervez energetikai fejlesztéseket, a kkv-k egy része kezdi felismerni, hogy a modernebb, innovatív eszközökkel, berendezésekkel komoly költségcsökkentés érhető el. Ezt mutatja, hogy a korszerűsítéseket tervező vállalkozások 14 százaléka már az energiaárak megugrása előtt belevágott a fejlesztésekbe, míg a cégek szűk tizede (8százalék) kezdte el a korszerűsítést kifejezetten az energiaárak növekedése miatt. Utóbbi kiemelten jellemző a kereskedelmi szektorra (15 százalék), míg a mezőgazdasági (7 százalék), ipari (6 százalék) és szolgáltató cégek (5 százalék) ennél jóval alacsonyabb arányban fejlesztenek” – tette hozzá Rammacher Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 11:20
Mennyit ér egy cég, amelynek nincs tőzsdei árfolyama? Számít-e, hogy valaki irányítja a vállalkozást, vagy csak kisebbségi tulajdonos? És melyik pillanatban mennyit ér a vagyon? A kérdéseket Zsombéki András, a BDO cégértékelési üzletágának vezetője veszi sorra.
2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS