Milyen a tipikus magyar vállalkozó?

2022. 06. 15., 13:17

Sok sztereotipikus kép él a magyar vállalkozókról. Rózsaszín öltönyös? Lesötétített autóval jár? Baseballsapkás? Mobilozik? A BGE Budapest LAB reprezentatív kutatása alapján most többet tudhatunk meg arról, hogy milyenek valójában a vállalkozók.

A világ legnagyobb vállalkozáskutatása a Global Entrepreneurship Monitor (GEM), amelyben 2021-től ismét szerepelnek magyar adatok is a Budapesti Gazdasági Egyetem csatlakozásának köszönhetően. A GEM sok más mellett évről évre mélységében vizsgálja a felmérésben résztvevő országokra jellemző vállalkozói szerkezetet, a vállalkozók demográfiai jellemzőit, tevékenységét, motivációit. Bár a vállalkozók – ahogy minden más csoport tagjai – egyenként sokfélék és egyediek, statisztikai eszközökkel mégis mondhatunk arról valamit, hogy milyen is az „átlagos” magyar vállalkozó.

A GEM friss, hazai adatai alapján a BGE Budapest LAB elemzése szerint a vállalkozói lét mára vágyott, magas presztízsű karrierré vált. Ezzel összhangban áll, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság több, mint 10 százaléka tervezi valamilyen vállalkozás indítását – vagy legalább az önfoglalkoztatóvá válást – a következő három évben, a korai szakaszban lévő (vagyis kevesebb, mint 3,5 éve béreket fizető) vállalkozók aránya szintén közel 10 százalék (9,75%) a teljes lakosságon belül. Ezzel hazánk a nemzetközi középmezőnyben áll, európai összehasonlításban pedig inkább magasnak tekinthető a vállalkozói aktivitás.

Középkorú, iskolázott, férfi

A 2021-es adatok azt mutatják, hogy a vállalkozók jellemzően férfiak. Az ő vállalkozói aktivitásuk minden korosztályban meghaladja a nőkét, bizonyos korcsoportokban akár több, mint kétszerese is annak. Az eredmény talán meglepő, hiszen sokat hallani – és a Budapest LAB egy másik, freelancereket vizsgáló kutatásában jól látható szegmensként meg is jelent – a magasan képzett, korábban alkalmazottként is sikeres kisgyermekes nők (mompreneurök) vállalkozói csoportja.

Bár a vállalkozói kedvet a közvélemény gyakran köti a fiatalos lendülethez, és sokat olvashatunk ifjú startupperekről, a statisztika azt mutatja, hogy a vállalkozást indítók többségében nem a legfiatalabb, hanem a 25-44 éves korosztályból kerülnek ki. Ez összefügghet azzal az igen szomorú adattal is, hogy a magyarok nagyon nagy arányban úgy gondolják, hogy nem rendelkeznek a vállalkozásindításhoz szükséges tudással és készségekkel – ez a bizonytalanságérzés azonban a kor előrehaladtával (egy bizonyos életkorig, épp az említett határig) csökken. Kevésbé meglepő, hogy a bejáratott – vagyis legalább 3,5 éve béreket fizető – vállalkozással rendelkezők dominánsan az idősebb korosztályból kerülnek ki.

A vállalkozáshoz szükséges tudás hiánya – vagy legalábbis ennek érzete – tetten érhető lehet abban is, hogy a kutatás eredményei alapján a magyar vállalkozók – legyen cégük bármilyen szakaszban – a lakosság egészéhez viszonyítva némileg iskolázottabbak. Ez különösen igaz a bejáratott vállalkozással rendelkezőkre, ahol a férfiak 43,8 százaléka, míg a nők több, mint harmada (36,2 százalék) rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel, miközben a teljes lakosságban lakosságra nézve ezen érték csupán rendre 28,4, valamint 30,2 százalék.

„A fenti adatokból összességében az is kiolvasható, hogy a nők vállalkozásindítását az iskolai tudás megszerzése önmagában nem támogatja, hiszen hiába magasabb közöttük a felsőfokú végzettségűek aránya, önálló bizniszbe mégis kevesen kezdenek”– mondja Csákné Dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos vezetője, a magyar GEM team vezetője.

Nem újít, és nem megy messzire

Az, hogy egy vállalkozás milyen technológiai szintű szektorban tevékenykedik, jó indikátora lehet a hozzáadott érték termelésnek. Ebben a tekintetben a magyar vállalkozók átlagosan sajnos nem teljesítenek jól. A válaszadó magyar vállalkozók túlnyomó többsége, több, mint 90 százaléka alacsony, vagy nem technológiaigényes szektorokban tevékenykedik. Nem technológiaigényes szektornak tekinthető például a mezőgazdaság, az építőipar, de a lakosságnak nyújtott szolgáltatások és a kereskedelem túlnyomó része is. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ENSZ főtevékenység besorolása szerint az olyan magas tudásintenzitású szektorok, mint a jogi szolgáltatások vagy az építészeti tervezés is ebbe a kategóriába tartoznak.

A korai szakaszban lévő vállalkozók közül a legtöbben különféle lakossági szolgáltatásokat (pl. fodrász, manikűr, masszázs stb.) végeznek, de a bejáratott, azaz legalább 3,5 éve béreket fizető vállalkozások, vállalkozók között is ez a második leggyakoribb tevékenységi kör. Emellett mindkét vállalkozói kategóriában jelentős a kereskedelmi, építőipari, valamint élelmiszeripari vállalkozók száma.

Az újításokkal szemben elutasító megközelítés sajnos az innovációra való hajlandóságban is megmutatkozik: a magyar vállalkozók kevesebb, mint 10 százaléka, a korai szakaszban lévő vállalkozások 8,5, míg a bejáratott vállalkozások csupán 5 százaléka foglalkozik olyan termékek vagy szolgáltatások értékesítésével, amelyek legalább országos szinten újdonságnak tekinthetők.

Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a vállalkozók döntő többsége egyáltalán nem, vagy csupán kis mértékben innovál nem csak technológiai, de üzleti értelemben sem. Igaz – a korai szakaszban levő vállalkozások 7,7, míg a bejáratottak 11,1 százaléka alkalmaz legalább országos szinten újdonságnak tekinthető technológiákat vagy eljárásokat.

Globális szinten is innovatívnak tekinthető vállalkozások minimális arányban, kizárólag a korai szakaszban lévő vállalkozások között jellennek meg – feltehetően közülük kerülhetnek ki a nagy figyelmet kapó, de statisztikailag egyelőre alig látható startupok.

Nem csak fejlesztésben, térben sem megy messzire a tipikus magyar vállalkozó. A döntő többség a lakóhelye környékéről rendelkezik ügyfelekkel. Országszerte kiterjedő ügyfélkörrel is csak a vállalkozások mintegy 60 százaléka rendelkezik, határon túlra pedig a cégek alig ötöde értékesít.

Leginkább magának ad munkát

A nemzetgazdaság szempontjából kifejezetten fontos, hogy a vállalkozók – elvileg – munkahelyeket teremtenek. A GEM eredményei alapján azonban a tipikus magyar vállalkozás mikro méretű, vagyis legfeljebb öt főt foglalkoztat. A korai szakaszban lévő vállalkozások fele (49,4 százalék) alkalmazott nélküli, egyszemélyes vállalkozás, ezek aránya a bejáratott vállalkozások között is magas (41,5 százalél). Munkahelyteremtést pedig a vállalkozásoknak csupán minden negyedik tervez – a korai szakaszban levő vállalkozások 26,44, míg a bejáratott vállalkozások 25,2 százaléka.

„Ezen adat értelmezésekor ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy az adatfelvétel 2021 kora nyarán, a COVID-19 járvány harmadik hullámának lecsengése után készült. Az elmúlt évek kiszámíthatatlansága miatt vállalkozóként bátor dolog a foglalkoztatás növeléséről nyilatkozni, annak is örülhetünk, hogy a megkérdezett vállalkozók között van, aki növekedésben gondolkodik” – hangsúlyozza Szennay Áron, a GEM csapat egyik kutatója.

A megélhetés mellett tenni akar a világért is

A vállalkozói aktivitás legerősebb motivációja a megélhetés – a kezdeti szakaszban lévő vállalkozásoknál nemektől függetlenül a vállalkozók kétharmada, míg a bejáratott vállalkozók háromnegyede, közöttük a nők közel 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azért vállalkozik, hogy megéljen, mivel kevés a munkalehetőség. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a magyar gazdaság évek óta számos szektorban küszködik komoly munkaerőhiánnyal.

A fentinél is érdekesebb viszont, hogy a második legtöbbször említett motivációs tényező az, hogy a vállalkozó „valami lényegeset” szeretne véghez vinni, ezért vág bele az üzletbe. 2021-ben a korai szakaszban lévő vállalkozók kb. 60 százaléka említette ezt. A bejáratott vállalkozások esetében ugyanakkor ez az érték már alacsonyabb, de még így is jelentősnek tekinthető, 45,5 százalék.

Az, hogy nyomot hagyjanak a világban, sokkal erősebb motivációként jelent meg, mint az, hogy nagy vagyont, kiemelkedő jövedelmet szerezzenek. A vagyon építésre, kiemelkedő jövedelem elérésére vonatkozó motivációt a bejáratott vállalkozások közül csak minden hatodik (18,3 százalék) említette. A korai szakaszban lévő vállalkozók esetében gyakrabban (32,5 százalék) jelenik meg a vagyonszerzés motivációja, ez pedig kifejezetten jó hír.

„Amellett ugyanis, hogy öröm látni, hogy a magyar vállalkozók jelentős része társadalmi hatást kíván elérni, és tisztában van azzal, hogy a vállalkozói lét erre lehetőséget ad, a vagyonban is megjelenő siker a vállalkozók olyan jellegzetessége, amely nélkül nehezen elképzelhető a gazdaság egészére pozitív hatást gyakorló, munkahelyeket és nagyobb hozzáadott értéket teremtő vállalkozások, a vállalkozói szellem jelenléte” – teszi hozzá Csákné Dr. Filep Judit.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022. 09. 27., 16:17
Saját honlapján és a népszámlálás internetes oldalán is közzétette az idei cenzus kérdőívének mintáját a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálási kérdőívet bárki kitöltheti önállóan online, október 1. és 16. között.
2022-09-28 19:47:00
Október 1. és november 28. között népszámlálás lesz Magyarországon. A cenzus eredményei hosszú távon alapot nyújtanak az országos, regionális és helyi társadalmi, illetve gazdasági fejlesztésekhez. A népszámláláson kötelező részt venni. A kérdőívet az interneten is ki lehet tölteni, erre október 1. és 16. között van lehetőség. Aki nem él az online válaszadás lehetőségével, azt számlálóbiztos keresi fel.
2022-09-28 15:13:52
A verseny által kikényszerített folyamatos költségcsökkentési spirál, a munkaerőhiány pótlására fejlesztett informatikai megoldások és robotizáció, valamint a technológia fejlődése mind a digitalizáció irányába hat. Ennek következtében komplex, sok területet lefedő, integrált rendszerek és célrendszerek jelennek meg a vállalati IT-környezetben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS