Mikor jön a digitális fordulat a kkv-szektorban?

Mikor jön a digitális fordulat a kkv-szektorban?
2022. 05. 18., 09:17

A kis- és középvállalkozások többsége, ezen belül a középvállalatok közel kétharmada szerint a versenyképességük megőrzéséhez sokkal határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába. Ennek fontossága a közeljövőben a vállalkozások harmadánál-negyedénél nőni fog – ez derül ki a Microsoft megbízásából a BellResearch által, a kkv-k körében elvégzett Hungarian ICT Report kutatásból. A változás azért is szükség, mert a hazai kkv-szektor viszonylagos lemaradásban van régiós versenytársaihoz képes a digitális transzformáció tekintetében. A jelenlegi, bizonytalan gazdasági helyzet is további hatékonyságnövelő intézkedésekre szorítja a vállalkozásokat, ehhez számos pályázati forrás áll a cégek rendelkezésére, ezek elnyeréséhez ugyanakkor a vállalkozásoknak vízióval és konkrét fejlesztési tervekkel kell rendelkezniük digitális területen is.

A magyarországi kis- és középvállalatok több mint a felének (59 százalék) nincs kidolgozott informatikai stratégiája, túlnyomó többségüknél nem is várható, hogy lesz – többek között ez derül ki a BellResearch által a Microsoft Magyarország megbízásából a közelmúltban elvégzett Hungarian ICT Report felmérésből.

Ennek ellenére, a vállalkozások többsége, a középvállalatoknak pedig a kétharmada szerint a jövőben sokkal határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába, a vállalatok harmada-negyede úgy véli, az infokommunikáció fontossága nőni fog a mindennapjaikban. 

digitális transzformációját mutató index (DTI) a hazai KKV szektorban jelenleg 33,1 index pont, ami az elmúlt évek fejlődése mellett is alacsonynak mondható. Az ügyfélkapcsolatok kezelésében, az IT területén, a munkahelyi kultúra átformálásában már jelentős szerephez jutott a digitalizáció, ugyanakkor a stratégiai tervezésben, a termékek és szolgáltatások, a működés és logisztikai folyamatok átalakításában még inkább csak a kezdeti lépések történtek meg.

A hazai KKV-k túlnyomó többsége (81 százalék) az infokommunikációra még mindig inkább kiszolgáló tevékenységként tekint és mindössze a középvállalatok hetedénél és a kisvállalatok ötödénél számít az IT stratégiai területnek.

„Bár a válaszadók nagytöbbsége kiszolgáló funkcióként tekint az infokommunikációra, mégis sokan tisztában vannak azzal, főként a középvállalati szektorban, hogy ez a terület kulcs szerepet fog játszani a jövőbeli versenyképességükben” – hívta fel a figyelmet a látszólagos ellentmondásra Jakab Áron, a BellResearch partnerkapcsolati igazgatója.

„Manapság annak vagyunk tanúi, hogy a technológia alapvetően befolyásolja, formálja a munkafolyamatokat, a csapatmunkát, az innovációt, magukat a szolgáltatásokat és termékeket is, tehát mélyen beépül az üzleti folyamatokba. Ez az, amit egyre többen ismernek fel.”

A digitális transzformációt az elmúlt években a járványhelyzet gyorsította fel – hiszen sok vállalkozás költözött a felhőbe, hogy fenntarthassa a működését a lezárások idején is – jelenleg pedig az energiaválság, a gazdasági környezet bizonytalanságai szorítják rá a vállalkozásokat a minden eddiginél hatékonyabb működésre. Ezek a körülmények teszik szükségessé, hogy a vállalkozások a digitális átalakulás következő lépcsőfokára lépjenek.

  

Az ehhez szükséges digitális fejlesztésekre támogatási források is a magyar vállalkozások rendelkezésére állnak. A magas támogatási intenzitású pályázatok fontos szerepet játszanak a gazdaság digitális átalakításában. Ezekben jellemzően a pályázat kiírója azt várja el, hogy a pályázó a támogatás 20 százalékát fordítsa a digitális infrastruktúra korszerűsítésére. A sikeres pályázat esélyét nagyban növeli, ha a pályázó rendelkezik konkrét tervekkel a fejlesztés irányait illetően. A Hungarian ICT Report azonban azt tárta fel, hogy a hazai kis- és középvállalatok több mint fele nem rendelkezik kidolgozott informatikai stratégiával.

„Egy pályázat összeállítása komoly, időigényes munka. Általában azok a vállalkozások nyernek el támogatásokat, amelyek pontosan tudják milyen eszközöket és szolgáltatásokat, és milyen célra szeretnének beszerezni” – mondta Szalay Angelika, a Microsoft Magyarország kis- és középvállalati értékesítési igazgatója.

Hozzátette: „Ahhoz, hogy jól felépített tervvel rendelkezzenek, a vállalkozásoknak gyakran külső szakértői segítséget is igénybe kell venniük. A Microsoft elkötelezett a magyar kis- és középvállalkozások támogatása mellett, ezért kész minden segítséget megadni nekik az informatikai beruházásaik hatékony és sikeres megvalósításához. A Microsoft partnerei, tenderspecialista cégekkel együttműködve, képesek szakmai tanácsadást nyújtani a tervezéshez, az EU források megszerzéséhez szükséges előminősítéshez, és akár a konkrét pályázati anyag összeállításához is.”

  

A válaszok szerint, a legfőbb érv az informatikai beruházások mellett az, hogy a vállalkozások így tudnak megfelelni az ügyfelek elvárásainak (41 százalék), így szerezhetik meg a változásokra való rugalmasabb reagálás képességét (38 százalék), továbbá a hosszútávú költségcsökkentéshez és a hatékonyságnöveléshez (31 százalék) is hozzájárul a folyamatok digitalizációja. Egyre gyakoribb indok az IT-beruházások mellett a távmunka feltételeinek megteremtése is, hiszen a válaszadó vállalkozások közel kétharmadánál már most is van lehetőség erre, bár leginkább (ugyancsak kétharmados arányban) csak a telephelyi munka kiegészítőjeként.

„Magyarország kiváló alapokkal rendelkezik a gazdaság digitális átalakításához: európai összehasonlításban is fejlett digitális infrastruktúránk van és a régiós átlagot meghaladó arányban alkalmaznak a hazai vállalkozások ICT szakembereket” – ismertette Szalay Angelika.

„A magyar vállalkozások ennek ellenére le vannak maradva a régiós versenytársaikhoz képes a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia alkalmazásában. Márpedig ezek elengedhetetlenek az innovációhoz, végsősoron a versenyképességük megőrzéséhez – mutatott rá a szakember.

A hazai ICT szektor GDP-hez való hozzájárulása a sokat emlegetett digitális éllovas Észtországéval összevethető, meghaladja az 5 százalékot. Ugyanakkor például a felhőtechnológiát alkalmazó vállalatok számaránya tekintetében Magyarország 8 százalékkal marad el a régiós átlagtól.

A Microsoft által elkészített DFI (Digital Futures Index) kutatás szerint Magyarországon az ICT, felhő- AI és IoT technológiákba történő befektetések mértéke még mindig a régiós átlag alatt van.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS