Mikor jön a digitális fordulat a kkv-szektorban?

Mikor jön a digitális fordulat a kkv-szektorban?
2022. 05. 18., 09:17

A kis- és középvállalkozások többsége, ezen belül a középvállalatok közel kétharmada szerint a versenyképességük megőrzéséhez sokkal határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába. Ennek fontossága a közeljövőben a vállalkozások harmadánál-negyedénél nőni fog – ez derül ki a Microsoft megbízásából a BellResearch által, a kkv-k körében elvégzett Hungarian ICT Report kutatásból. A változás azért is szükség, mert a hazai kkv-szektor viszonylagos lemaradásban van régiós versenytársaihoz képes a digitális transzformáció tekintetében. A jelenlegi, bizonytalan gazdasági helyzet is további hatékonyságnövelő intézkedésekre szorítja a vállalkozásokat, ehhez számos pályázati forrás áll a cégek rendelkezésére, ezek elnyeréséhez ugyanakkor a vállalkozásoknak vízióval és konkrét fejlesztési tervekkel kell rendelkezniük digitális területen is.

A magyarországi kis- és középvállalatok több mint a felének (59 százalék) nincs kidolgozott informatikai stratégiája, túlnyomó többségüknél nem is várható, hogy lesz – többek között ez derül ki a BellResearch által a Microsoft Magyarország megbízásából a közelmúltban elvégzett Hungarian ICT Report felmérésből.

Ennek ellenére, a vállalkozások többsége, a középvállalatoknak pedig a kétharmada szerint a jövőben sokkal határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába, a vállalatok harmada-negyede úgy véli, az infokommunikáció fontossága nőni fog a mindennapjaikban. 

digitális transzformációját mutató index (DTI) a hazai KKV szektorban jelenleg 33,1 index pont, ami az elmúlt évek fejlődése mellett is alacsonynak mondható. Az ügyfélkapcsolatok kezelésében, az IT területén, a munkahelyi kultúra átformálásában már jelentős szerephez jutott a digitalizáció, ugyanakkor a stratégiai tervezésben, a termékek és szolgáltatások, a működés és logisztikai folyamatok átalakításában még inkább csak a kezdeti lépések történtek meg.

A hazai KKV-k túlnyomó többsége (81 százalék) az infokommunikációra még mindig inkább kiszolgáló tevékenységként tekint és mindössze a középvállalatok hetedénél és a kisvállalatok ötödénél számít az IT stratégiai területnek.

„Bár a válaszadók nagytöbbsége kiszolgáló funkcióként tekint az infokommunikációra, mégis sokan tisztában vannak azzal, főként a középvállalati szektorban, hogy ez a terület kulcs szerepet fog játszani a jövőbeli versenyképességükben” – hívta fel a figyelmet a látszólagos ellentmondásra Jakab Áron, a BellResearch partnerkapcsolati igazgatója.

„Manapság annak vagyunk tanúi, hogy a technológia alapvetően befolyásolja, formálja a munkafolyamatokat, a csapatmunkát, az innovációt, magukat a szolgáltatásokat és termékeket is, tehát mélyen beépül az üzleti folyamatokba. Ez az, amit egyre többen ismernek fel.”

A digitális transzformációt az elmúlt években a járványhelyzet gyorsította fel – hiszen sok vállalkozás költözött a felhőbe, hogy fenntarthassa a működését a lezárások idején is – jelenleg pedig az energiaválság, a gazdasági környezet bizonytalanságai szorítják rá a vállalkozásokat a minden eddiginél hatékonyabb működésre. Ezek a körülmények teszik szükségessé, hogy a vállalkozások a digitális átalakulás következő lépcsőfokára lépjenek.

  

Az ehhez szükséges digitális fejlesztésekre támogatási források is a magyar vállalkozások rendelkezésére állnak. A magas támogatási intenzitású pályázatok fontos szerepet játszanak a gazdaság digitális átalakításában. Ezekben jellemzően a pályázat kiírója azt várja el, hogy a pályázó a támogatás 20 százalékát fordítsa a digitális infrastruktúra korszerűsítésére. A sikeres pályázat esélyét nagyban növeli, ha a pályázó rendelkezik konkrét tervekkel a fejlesztés irányait illetően. A Hungarian ICT Report azonban azt tárta fel, hogy a hazai kis- és középvállalatok több mint fele nem rendelkezik kidolgozott informatikai stratégiával.

„Egy pályázat összeállítása komoly, időigényes munka. Általában azok a vállalkozások nyernek el támogatásokat, amelyek pontosan tudják milyen eszközöket és szolgáltatásokat, és milyen célra szeretnének beszerezni” – mondta Szalay Angelika, a Microsoft Magyarország kis- és középvállalati értékesítési igazgatója.

Hozzátette: „Ahhoz, hogy jól felépített tervvel rendelkezzenek, a vállalkozásoknak gyakran külső szakértői segítséget is igénybe kell venniük. A Microsoft elkötelezett a magyar kis- és középvállalkozások támogatása mellett, ezért kész minden segítséget megadni nekik az informatikai beruházásaik hatékony és sikeres megvalósításához. A Microsoft partnerei, tenderspecialista cégekkel együttműködve, képesek szakmai tanácsadást nyújtani a tervezéshez, az EU források megszerzéséhez szükséges előminősítéshez, és akár a konkrét pályázati anyag összeállításához is.”

  

A válaszok szerint, a legfőbb érv az informatikai beruházások mellett az, hogy a vállalkozások így tudnak megfelelni az ügyfelek elvárásainak (41 százalék), így szerezhetik meg a változásokra való rugalmasabb reagálás képességét (38 százalék), továbbá a hosszútávú költségcsökkentéshez és a hatékonyságnöveléshez (31 százalék) is hozzájárul a folyamatok digitalizációja. Egyre gyakoribb indok az IT-beruházások mellett a távmunka feltételeinek megteremtése is, hiszen a válaszadó vállalkozások közel kétharmadánál már most is van lehetőség erre, bár leginkább (ugyancsak kétharmados arányban) csak a telephelyi munka kiegészítőjeként.

„Magyarország kiváló alapokkal rendelkezik a gazdaság digitális átalakításához: európai összehasonlításban is fejlett digitális infrastruktúránk van és a régiós átlagot meghaladó arányban alkalmaznak a hazai vállalkozások ICT szakembereket” – ismertette Szalay Angelika.

„A magyar vállalkozások ennek ellenére le vannak maradva a régiós versenytársaikhoz képes a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia alkalmazásában. Márpedig ezek elengedhetetlenek az innovációhoz, végsősoron a versenyképességük megőrzéséhez – mutatott rá a szakember.

A hazai ICT szektor GDP-hez való hozzájárulása a sokat emlegetett digitális éllovas Észtországéval összevethető, meghaladja az 5 százalékot. Ugyanakkor például a felhőtechnológiát alkalmazó vállalatok számaránya tekintetében Magyarország 8 százalékkal marad el a régiós átlagtól.

A Microsoft által elkészített DFI (Digital Futures Index) kutatás szerint Magyarországon az ICT, felhő- AI és IoT technológiákba történő befektetések mértéke még mindig a régiós átlag alatt van.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 15., 16:20
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. A tesztüzem– a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával – január második felében indul.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.
Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS