Mezőgazdaság 5.0

2019. 10. 11., 17:30

A Mezőgazdaság 5.0 fázisban már „Együttműködő rendszerekkel” dolgozhatnak a gazdák, ahol a robotok és a mesterséges intelligencia is komoly szerephez jut – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.

Az agrárdigitalizáció a következő évtized legnagyobb lehetőségét jelentheti az ágazatnak, amely a termelés hatékonyságát, jövedelmezőségét és versenyképességét emelni, a környezetterhelést és termelési kockázatokat pedig várhatóan csökkenteni fogja.

A technológia robbanásszerű fejlődése mindig jelentősen átalakítja a mezőgazdasági termelést is. Míg az 1800-as évek végén a „munkaintenzív” termelés volt jellemző alacsony produktivitással, addig mára eljutottunk a „Smart farming” rendszerig. „Jelenleg a Mezőgazdaság 4.0 fázisban vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a termelő eszközökben már szinte szabványként jelennek meg az okos technológiák, a felhőszolgáltatásoknak köszönhetően elérhetővé vált a nagy mennyiségű adatok feldolgozása, a rendelkezésre álló értékes információk pedig lehetővé teszik a termelési folyamatok optimalizálását. A következő lépés a Mezőgazdaság 5.0, azaz az „Együttműködő rendszerek” korszaka, amikor már integráltan megjelenik a robotika és a mesterséges intelligencia is” – vázolta fel a mezőgazdaság jövőbeni technológiai irányvonalait Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

Dr. Matus László, az Agrárminisztérium digitalizációs referense előadásában azokra az ágazatot érintő problémákra hívta fel a figyelmet, amiket a digitalizáció nagymértékben enyhíthet a jövőben. „Négy fő problémával kell jelenleg szembenéznie az agráriumnak.  A népesség globális növekedése mellett a termőterületek mérete véges, sőt, inkább csökken, amire a megoldás a termelés hatékonyságának növelése lehet. A klímaváltozás következtében egyre melegebb és szárazabb időszakokra kell felkészülni, amit öntözésfejlesztéssel lehet ellensúlyozni. Szembe kell nézni azzal is, hogy a mezőgazdaság jelenleg is munkaerőhiánnyal küzd, valamint, hogy ebben az ágazatban is egyre aktuálisabb téma a generációváltás, ugyanis a gazdák 43 százaléka 54 év feletti, miközben a 37 év alattiak aránya ennek a fele, mindössze 21,6 százalék” – mondta el a szakember.

Mindezek miatt az agrárdigitalizáció a következő évtized legnagyobb lehetősége a mezőgazdaság számára, ugyanis a gazdálkodók rendelkezésére álló adatok és információk felhasználásával végzett termelés jelentősen mérsékelheti a környezeti kockázatokat és a környezetterhelést, a hatékonyság növelése mellett. Ezek a digitális fejlesztésekből származó előnyök azonban többnyire még kihasználatlanok. Hazai szinten például a jelenleg rendelkezésre álló élelmiszertermelési kapacitások messze nincsenek kihasználva, holott a folyamatok hatékonyabb szervezésével, a feldolgozottság növelésével, a hazai és külföldi fogyasztói igények jobb kiszolgálásával és a fizetőképes keresletre való célirányos reagálással a magyar élelmiszergazdaságban a mostaninál akár 60százalékkal nagyobb termelési potenciál van.

„A Digitális Jólét Program (DJP) keretében elkészült Magyarország Digitális Agrárstratégiája (DAS), amely a következő 3 évre megfogalmazza az agrárgazdaság digitalizációjához szükséges lépéseket, annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság minél felkészültebben tudjon reagálni az egyre gyorsuló és elkerülhetetlen digitális átalakulás támasztotta kihívásokra. A DAS-ban leírt célok így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával bekövetkezzen az élelmiszergazdaság jövedelmezőségének növekedése a rendelkezésre álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett. Mindezek által az ágazat nemzetközi szinten is hatékonyabb és versenyképesebb lehet a jövőben” – mondta dr. Matus László.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-13 14:10:00
A gazdálkodók 81 százaléka számolt be arról, hogy a tartósan alacsony terményárak miatt kieső bevételek miatt az elmúlt egy év során volt olyan tervezett gépvásárlása, amit végül el kellett halasztania. Ebben a helyzetben tovább nőtt a gépi bérmunka jelentősége – derül ki az Agroinform.hu felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS