Mennyit költ Magyarország vállalati támogatásokra?

Mennyit költ Magyarország vállalati támogatásokra?
2026. 08. 11., 06:45

Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója és gazdaságkutatási igazgatója, a VOSZ társelnöke a Bizalmi Kör új, Növekedési pálya című podcastsorozatában.

A magyar GDP mintegy 2,5–3 százaléka jut különböző vállalati támogatásokra, ami a regionális vagy uniós átlag körülbelül kétszerese. Ez önmagában azonban még nem jelent versenyképességet. A valódi kérdés sokkal inkább az: minek adunk támogatást, milyen céllal, és milyen eredményt várunk tőle?

A Növekedési Pálya című podcastsorozat első adásában Kozák Ákos és Gangel Péter, a Bizalmi Kör alapító-ügyvezetője arról is beszélget, hogy hol torpant meg a magyar gazdaság növekedése, és mit tehet ezzel kezdve egy cégvezető már 2026-ban. Szó esik a Növekedési szakpolitikai javaslatcsomag legfontosabb megállapításairól: a kifulladt növekedési modellről, a mikrovállalkozások túlsúlyáról, az oktatás és a kiszámíthatóság szerepéről — mindezt konkrét adatokkal alátámasztva.

A beszélgetésben szóba kerül az is, hogyan lehetne az egyedi döntések helyett előre meghatározott, kiszámítható feltételekre építeni a vállalati támogatásokat – és miért különösen fontos mindez akkor, amikor a nemzetközi verseny már rég nem valahol Németországban vagy Lengyelországban zajlik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS