Idén is átadták „Az év cégvezetője” verseny díjait. Az ünnepélyes Díjátadó Gálát a Behaviour magazin hétfő este a Stefánia Palotában rendezte meg. A Behaviour magazin minden évben azokat a kimagasló képességekkel rendelkező, kiemelkedően sikeres karrierúttal rendelkező cégvezetőket díjazza, akik hatással vannak akár a helyi, akár a globális környezetre is.
A döntőbe bejutott jelölteteket szakmai zsűri értékelte. A zsűriben az üzleti élet kiemelkedő szereplői, az állami és tudományos szféra jeles képviselői kaptak helyet, akik szakmai tapasztalatukból és rendkívül piacismeretükből adódóan rálátnak a magyar felsővezetők teljesítményére, a vállalatok hazai és nemzetközi piacra gyakorolt hatására. A zsűri tagjai voltak: Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója, Dávid Ilona közgazdász, a GVC Zrt. vezérigazgatója, Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke, Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja, valamint Scheer Sándor a Market Zrt. alapítója, társtulajdonosa és vezérigazgatója.
Idén először a Behaviour magazin szerkesztősége úgy döntött, hogy különdíjakat is átad a rendezvényen, mivel a cégvezetőknek számos területen kell reagálniuk a változásokra, és ezeket a területeket a szerkesztőség külön is szerette volna díjazni.
Az ünnepélyes díjátadót a Behaviour magazin élőben közvetítette, így a személyesen megjelent vendégeken felül több mint 1000 embert ért el az esemény az online felületeken.
Fotó: Teszár Ákos
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.
