Megjelentek a rendeletek az egészségügy átalakításáról

2022. 12. 31., 15:12

Változik a háziorvosi körzetek kialakítása. A központi ügyeletet az Országos Mentőszolgálat szervezi Budapesten kívül. Módosult az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló korábbi rendelet – olvasható az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításában.

Az Országgyűlés december 7-én fogadta el az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását, amellyel az egész ellátórendszer működése megváltozik. A módosításhoz hiányoztak a rendeletek, ezeket december 30-én tették közzé a Magyar Közlönyben.

Változik például a háziorvosi körzetek kialakítása. A rendelet szövege szerint az Országos Kórházi Főparancsnokság a háziorvosi körzetek kialakítása során figyelembe veszi, hogy a háziorvosi körzetben ellátott lakosságszámnak a házi gyermekorvosi körzet esetén legalább 600 főt, a felnőtt és vegyes háziorvosi körzet esetén legalább 1200 főt el kell érnie. A körzethatárok módosítása esetén nem jöhet létre a minimumlétszám alatti lakosságszámú felnőtt, vegyes, illetve házi gyermekorvosi körzet. A körzetmódosítást követően a szerződésmódosítását a szolgáltató kezdeményezi – írja a 24.hu.

Új körzet létesítése esetén nem köthető finanszírozási szerződés, ha az új körzet létesítése következtében valamely meglévő körzet lakosságszáma felnőtt és vegyes körzet esetén 1200, gyermekkörzet esetén 600 fő alá csökken. Ebben az esetben megszűnik a praxis.

Módosult az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló korábbi rendelet is. A módosítás következtében a Belügyminisztérium meghatározta, mit neveznek városi és mit vármegyei kórháznak.

városi kórház a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet-nőgyógyászat és a sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás szakmák közül legalább kettőben nyújt ellátást.

vármegyei kórház az alábbi 20 szakterületből legalább ötben nyújt ellátást:

1. belgyógyászat,

2. endokrinológia, anyagcsere és diabetológia,

3. gasztroenterológia,

4. nefrológia,

5. sebészet,

6. szülészet-nőgyógyászat,

7. csecsemő- és gyermekgyógyászat,

8. fül-orr-gégegyógyászat,

9. szemészet,

10. bőr- és nemibeteg-ellátás,

11. neurológia,

12. stroke ellátás,

13. ortopédia,

14. traumatológia,

15. urológia,

16. klinikai onkológia,

17. aneszteziológia,

18. intenzív ellátás,

19. pszichiátria,

20. kardiológia,

21. sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás.

A központi ügyeletet hamarosan az Országos Mentőszolgálat szervezi Budapesten kívül.  A rendelet szerint az OMSZ a háziorvosi, házi gyermekorvosi részvételével működő ügyeletet hétköznap 16 órától 22 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 8-től 14 óráig biztosítja.

A módosítás értelmében a krónikus fekvőbeteg szakellátás tervezett éves keretére az egészségügyi szolgáltatók az általuk nyújtott ellátási eseményektől függetlenül havonta jogosultak, azzal, hogy ha teljesítményük nem éri el a tervezett éves keret 80 százalékát, úgy a havi finanszírozás mértékét a teljesítményük alapján kell utalványozni.

A rendelet nem szabályozza, hogy júliustól a szolgáltató esetlegesen 20 százalékkal csökkentheti az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvos és szakdolgozók alapilletményét, ha a minősítés során a teljesítménye nem éri el a kívánt követelményeket. Lehetővé válik, hogy a szakdolgozó alapilletményét a jelenlegi 20 százaléktól eltérően 40 százalékkal – a minősítés eredményétől függően – megemeljék.

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a tervezettel kapcsolatos észrevételeit korábban megküldte a kormány illetékeseinek, erről IDE KATTINTVA olvashatnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-09 14:40:00
2026 negyedik negyedévében a magyar munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 13 százalékuk jelez előre. Ilyen mértékű pozitív várakozás a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben nem fordult elő – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS