Változik a háziorvosi körzetek kialakítása. A központi ügyeletet az Országos Mentőszolgálat szervezi Budapesten kívül. Módosult az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló korábbi rendelet – olvasható az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításában.
Az Országgyűlés december 7-én fogadta el az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását, amellyel az egész ellátórendszer működése megváltozik. A módosításhoz hiányoztak a rendeletek, ezeket december 30-én tették közzé a Magyar Közlönyben.
Változik például a háziorvosi körzetek kialakítása. A rendelet szövege szerint az Országos Kórházi Főparancsnokság a háziorvosi körzetek kialakítása során figyelembe veszi, hogy a háziorvosi körzetben ellátott lakosságszámnak a házi gyermekorvosi körzet esetén legalább 600 főt, a felnőtt és vegyes háziorvosi körzet esetén legalább 1200 főt el kell érnie. A körzethatárok módosítása esetén nem jöhet létre a minimumlétszám alatti lakosságszámú felnőtt, vegyes, illetve házi gyermekorvosi körzet. A körzetmódosítást követően a szerződésmódosítását a szolgáltató kezdeményezi – írja a 24.hu.
Új körzet létesítése esetén nem köthető finanszírozási szerződés, ha az új körzet létesítése következtében valamely meglévő körzet lakosságszáma felnőtt és vegyes körzet esetén 1200, gyermekkörzet esetén 600 fő alá csökken. Ebben az esetben megszűnik a praxis.
Módosult az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló korábbi rendelet is. A módosítás következtében a Belügyminisztérium meghatározta, mit neveznek városi és mit vármegyei kórháznak.
A városi kórház a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet-nőgyógyászat és a sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás szakmák közül legalább kettőben nyújt ellátást.
A vármegyei kórház az alábbi 20 szakterületből legalább ötben nyújt ellátást:
1. belgyógyászat,
2. endokrinológia, anyagcsere és diabetológia,
3. gasztroenterológia,
4. nefrológia,
5. sebészet,
6. szülészet-nőgyógyászat,
7. csecsemő- és gyermekgyógyászat,
8. fül-orr-gégegyógyászat,
9. szemészet,
10. bőr- és nemibeteg-ellátás,
11. neurológia,
12. stroke ellátás,
13. ortopédia,
14. traumatológia,
15. urológia,
16. klinikai onkológia,
17. aneszteziológia,
18. intenzív ellátás,
19. pszichiátria,
20. kardiológia,
21. sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás.
A központi ügyeletet hamarosan az Országos Mentőszolgálat szervezi Budapesten kívül. A rendelet szerint az OMSZ a háziorvosi, házi gyermekorvosi részvételével működő ügyeletet hétköznap 16 órától 22 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 8-től 14 óráig biztosítja.
A módosítás értelmében a krónikus fekvőbeteg szakellátás tervezett éves keretére az egészségügyi szolgáltatók az általuk nyújtott ellátási eseményektől függetlenül havonta jogosultak, azzal, hogy ha teljesítményük nem éri el a tervezett éves keret 80 százalékát, úgy a havi finanszírozás mértékét a teljesítményük alapján kell utalványozni.
A rendelet nem szabályozza, hogy júliustól a szolgáltató esetlegesen 20 százalékkal csökkentheti az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvos és szakdolgozók alapilletményét, ha a minősítés során a teljesítménye nem éri el a kívánt követelményeket. Lehetővé válik, hogy a szakdolgozó alapilletményét a jelenlegi 20 százaléktól eltérően 40 százalékkal – a minősítés eredményétől függően – megemeljék.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a tervezettel kapcsolatos észrevételeit korábban megküldte a kormány illetékeseinek, erről IDE KATTINTVA olvashatnak.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”