Meddig marad használatban a kézi számlatömb? Válaszol a NAV

2023. 12. 11., 11:10

Adótanácsadók, számviteli szakemberek és könyvelők élénk érdeklődése kísérte az idei Nemzeti Adókonzultációt. A miniszteri, elnöki és államtitkári előadások utáni kerekasztal-beszélgetésekben a nagyvállalatoktól, a mikro-, és kisvállalkozásokon át a fiatal vállalkozókig, minden vállalkozástípus képviselőjével konzultáltak a NAV szakemberei.

A NAV megválaszolta a konzultáción (is) felmerült kérdéseket.

Meddig marad használatban a kézi számlatömb, számlalap? 

Összhangban az uniós célkitűzésekkel, Magyarországon is az elektronikus számlázás lehető legszélesebb körben történő alkalmazása a cél, hiszen az információs technológia adta lehetőségek, a digitális megoldások kihasználása hozzájárul a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez, az adóelkerülések visszaszorításához, és ezáltal a vállalkozások versenyképességének fokozásához. A 2006/112/EK hozzáadottérték-adó (HÉA) irányelv szabályai kötik hazánkat a számlázás szabályaival kapcsolatban. Azonban a HÉA digitális korban elnevezésű, az Európai Bizottság által kidolgozott, és jelenleg még tárgyalás alatt álló javaslatcsomagnak is egyik központi eleme az elektronikus számlázás kötelezővé tétele 2028-tól bizonyos ügylettípusok, így az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső közösségi és belföldi ügyletek esetén. Ha ez megvalósul, a kézi számlatömbök, számlalapok használata jelentősen visszaszorul, ezzel együtt a kézi számlázás lehetőségének teljes megszüntetése egyelőre nincs tervben.

A papíralapú vagy digitális könyvelésé a jövő? Kell-e az adatbázisból átvett számlákat nyomtatni, kontírozni, azonosítóval ellátni?

Ha az adatszolgáltatások adatainak Online Számla rendszerből történő lekérdezésére irányult a kérdés, úgy a válasz az, hogy nincs kötelezettség a számlaadatok – azok ugyanis nem a számlák – kinyomtatására, kontírozására, azonosítóval történő ellátására. A kérdéssel összefüggésben fontos utalni azonban arra, hogy az online számlaadat-szolgáltatás kizárólag a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 2021. január 4-től hatályos 13/C. §-ában rögzített esetben azonos a számlával (úgynevezett NAVXML). Ekkor pedig a számviteli bizonylatokkal kapcsolatos előírásokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései határozzák meg.

A zöldadó ellenőrzésére vonatkozó készség is megvan? Hibás adatszolgáltatás esetén rögtön büntetnek?

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerhez kapcsolódóan fizetendő díjat a MOHU szedi (kiszámlázza), az adatszolgáltatást a kötelezetteknek az Országos Hulladékgazdálkodási Hatósághoz kell beküldeniük, a hatósági jogköröket ez a szerv (Pest Vármegyei Kormányhivatal) gyakorolja. A NAV a fizetendő díjjal összefüggésben semmilyen hatáskörrel nem rendelkezik, így az ellenőrzéshez készsége sem kell, hogy legyen. A szén-dioxid-kvótához és a kibocsátott mennyiséghez kapcsolódóan az adózók által téves tartalommal benyújtott adatszolgáltatás esetében a NAV mérlegeli az ügy összes körülményét és – az adószakma más adónemeihez hasonlóan, a fokozatosság elvét figyelembe véve – a feltárt eltérés mértékével arányos hivatali fellépés formájában kezdeményezi a hiba kijavítását. Az arányos fellépés formáját a NAV az adott ügyre vonatkozóan vizsgálja, figyelembe véve az adott esetben felmerülő körülményeket és kockázatokat.

Várható-e az egyes NAV-igazgatóságok kommunikációjának egységesítése például a cégkapus levelezések esetén, például az egységes tárgymegjelölés?

A NAV az elektronikus küldeményei könnyű és átlátható kezeléséhez ügyfelei számára kialakította az úgynevezett ügykatalógust, hogy azokat a címzettek gyorsan, már a dokumentumok típusa alapján átláthassák és rendszerezhessék. A NAV ügyféli tárhelyre kihelyezett elektronikus küldeményei ugyanis megnevezésükben az ügyfél adóazonosító száma mellett tartalmazzák a dokumentum típusát és leírását is. Az ügykatalógus a dokumentum típusa mezőben szereplő bejegyzések katalógusa, és az itt feltüntetett dokumentumtípusok alapján a cégkapura érkező küldemények címkézhetők, vagyis megfelelő beállításokkal az ügyfelek a küldeményeket azok megnyitása, letöltése nélkül kategorizálhatják, és ügyelosztási szabályokat rendelhetnek az egyes címkékhez. Az említettekről szóló tájékoztató, a letölthető ügykatalógus, valamint a címkézési szabályokról bővebb információ itt található:

Tájékoztatás a Cégkapu tárhellyel rendelkező ügyfelek részére a NAV által küldött elektronikus küldemények dokumentum típusaival összefüggésben - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)

Vagyis a fentiekre figyelemmel elmondható, hogy a NAV túlnyomórészt már jelenleg is országosan egységes kommunikációt alkalmaz az elektronikus küldeményeinek megnevezésénél. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS