Függetlenség, együttműködés, önkéntesség és szakmaiság! Erre a négy pillérre épül a VOSZ mezőgazdasági tagozatának munkája is – mondta Mátrai Zoltán, a VOSZ mezőgazdasági tagozatának elnöke az Üzletem-hu-nak adott interjúban.
A szervezetépítés, az érdekképviselet, a „hiteléhség”, az energiaár-robbanás és a munkaerőhiány is szóba került a beszélgetésben Mátrai Zoltánnal, a Vállalkozók és Munkáltatok Országos Szövetsége mezőgazdasági tagozatának elnökével, okleveles agrármérnök szakközgazdával, az AGROTREND médiacsoport tulajdonosával.
– 2021 októberében választották meg a mezőgazdasági tagozat elnökévé. Mit tűzött ki célul, hol tartanak a munkával?
– A felkérésem a mezőgazdasági tagozat felépítése, működőképes állapotba hozatala és fejlődése volt. Jelenleg a szervezet felépítése a cél. Szekciókat hozunk létre, benne az adott ágazat (növénytermesztés, állattenyésztés, kereskedelem, kertészet, energia, oktatás, gépgyártás, élelmiszeripar) iránt elkötelezett, gyakorló vezetőkkel és tenni akaró tagokkal. Tagozatunk további fő célkitűzése, hogy a mindenkori jogalkotó a szektor munkaadóit érintő kérdések vonatkozásában tagozatunkra az ágazat hiteles képviselőjeként tekintsen. Tevékenységünk fő iránya tehát a mezőgazdasági munkáltatók érdekeinek képviselete, legyen ez humán erőforrás, működési szabályozás, kereskedelmi feltételek vagy EU-s kérdések.
– Az agráriumban kötelező a kamarai tagság, ehhez képest milyen pluszt kínál a VOSZ?
– Önkéntes szervezetként ágazati érdekképviseletet tudunk ajánlani. A VOSZ a mindenkori kormányok munkaadói partnere. Kezdő cégeknek életpályát, működőknek finanszírozást, kapcsolatrendszerén keresztül pedig a tagok jó együttműködését kínálja a VOSZ.
– Hány tagjuk van, kikkel bővítenék a kört?
– A Széchenyi kártyák okán több ezres, de még nem elég aktív a tagság. Őket szeretnénk bevonni a munkába. A munkáltatókat érintő problémákra megoldást kell találni!
– Az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Go! valóban nagy segítség a vállalkozóknak. Mennyire „hiteléhesek” a magyarországi agrár vállalkozások?
– A mezőgazdaság az egyik legnagyobb tőkelekötéssel dolgozó ágazat. Csak egy példa erre: egy hektár szántóföld ára minőségtől és helytől függően 1,5-6 millió forint között van. Ma egy hektár gabona befektetése az aratásig, fajtól, fajtától és művelési intenzitástól függően 300-600.000 forint. Aratás után tisztítás, esetleg szárítás következik, majd a tárolás, ha van hol. Egy 300 hektáros egyszerű szántóföldi gazdaság gépesítése 200-600 millió forint – és ez csak a művelőeszközhöz szükséges összeg. Szóval: tőkelekötés van bőven, a gazdák nagyon is „hiteléhesek”. Az agrártámogatások pedig az élelmiszerelőállítás biztonságát adják a gazdáknak, akik egyre több nem időjárási akadállyal is küzdenek, amit leginkább adminisztratív akadálynak nevezhetünk.
– Milyen a kapcsolatuk az Agrárminisztériummal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK)?
– Nekem személyesen kiváló a kapcsolatom mindkét szervezettel, akiknek megvan a saját feladatuk. A Minisztérium a szabályokat alkotja, a támogatások allokálását végzi sok minden más mellett. A NAK köztestületként leginkább a gazdákat segítő falugazdászhálózatot üzemelteti, de a tanácsadásban és a törvényalkotási javaslati folyamatban is részt vesz. Az Államkincstár pedig a kifizetéseket, a pályázatok ellenőrzését végzi.
Meggyőződésem, hogy ma hazánkban agrárbéke van. Kevés a politika, sok az egyetértés. A VOSZ helye ebben a munkáltatók érdekeinek kifejezett képviselete, amivel van feladat bőven, az említett szervezetek munkája mellett is.
– Az ukrajnai háború miatt veszélybe kerülhet az energiaellátás? Hogyan látja a helyzetet? Milyen jelzések érkeznek a tagoktól?
– Különösen a nagy energiafelhasználókat, mint a szárítókat üzemeltetők, nagyon is érinti az energiaár-robbanás. Bár sok a megújuló energia a mezőgazdaságban, de messze nem elég. Ezek a drágulások mind megjelennek majd az élelmiszerek árában. Stabil meggyőződésünk, hogy a lakosok vásárlói kosarában nem csak jelentősebb szerepet tölt majd be az élelmiszer, hanem emiatt az értéke is növekszik majd.
– A munkaerőhiány is jelentős probléma. Mi lehet a megoldás?
– Talán ez a legnagyobb probléma! Szeretnénk ebben is megoldást keresni. Több termelőnk már most külföldi munkaerőt is alkalmaz. Egyik célom ennek a rendezett menetének kialakítása. A másik megoldás az automatizálás, aminek ismét csak tőkelekötése lesz, hiszen ezek a hipermodern automata eszközök (erőgépek, fejő- és etető gépek, istállóautomatika, gyümölcsszedők, betakarítógépek) nem csak sok fejlesztést, de rengeteg pénzt igényelnek.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.