Másként élik meg a home office-t a dolgozók és a munkáltatók

2022. 06. 14., 14:13

Minden harmadik irodai munkavállaló dolgozik teljes mértékben vagy részben otthonról, miközben a munkaadóknak csupán az ötöde megy bele abba, hogy az alkalmazottak minden munkanapjukat home office-ban tölthessék – derül ki az Epson friss magyarországi felméréséből. Az első hazai posztpandémiás kutatás szerint nem csak az otthoni munka megítélésében van szakadék a két oldal között: abban sincs egyetértés, mitől lesz jó a munkahely.

Az első magyarországi posztpandémiás közvéleménykutatásból egyértelműen kiderül, mennyire másként ítélik meg a munkaadók és a munkavállalók a home office-t.  A világjárvány lecsengése után a munkavállalók többségének gyakorlatilag az eredeti, a pandémiát megelőző állapotokhoz kellett visszatérnie: a kutatásban résztvevő dolgozók 76 százaléka szinte minden nap bejár a munkahelyére, és ez a szám az elsősorban szellemi munkát végzők körében is magas, 64 százalék. A válaszadók 24 százaléka viszont elsősorban csak otthonról szokott dolgozni – ez a szellemi tevékenységet folytatók esetében 36 százalék.

Ehhez képest munkaadói oldalon némi merevség figyelhető meg: abban, hogy a dolgozók akár minden munkanapon otthonról végezzék el a feladataikat, csak a vállalkozások ötöde (19 százalék) partner. Átlagon felüli az erre való nyitottság a mikrovállalkozásoknál és a nagyvállalatoknál, itt minden második megkérdezett vállalkozás (48 százalék) ad lehetőséget rendszeres home office rendszerű munkára. Utóbbiak körében egyébként jelentős elmozdulás figyelhető meg, hiszen a pandémia előtt ezt csak minden harmadik cégnél engedélyezték.

A magyarországi üzleti döntéshozók zöme szerint a hatékony irodai munka feltétele a jó internet (84 százalék) és a számítógép/laptop (81 százalék) megléte. A nyomtatókat (62 százalék), valamint a telefonokat (60 százalék) is az elengedhetetlen kellékek közé sorolják annak a felmérésnek a válaszadói, amelyet az Epson olyan magyarországi mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok képviselőinek körében végzett, akik befolyással vagy rálátással rendelkeznek az adott cég nyomtatóvásárlást vagy -karbantartást érintő döntéseire.

Teljesen máshogy látják a kérdést a munkavállalók. Az Epson felmérésében megkérdezettek közül minden második (46 százalék) szerint a munkahelyen végzett munka legnagyobb előnye a társaság, és csak minden harmadik (35 százalék) sorolta ide a bent elérhető irodatechnikai eszközöket, leginkább a nyomtatót és a szkennert.

Mivel az eredetileg kényszerűségből elterjedt home office az esetek többségében igazolta a működőképességét, ráadásul sok esetben a költségek terén is hatékonynak bizonyult, a munkaadóknak gyakran fejfájást okoz, milyen munkaszervezési rendszerben folytatódjon a munka most, hogy vissza lehet térni az irodákba.

Fábián Miklós, az Epson magyarországi fióktelepének vezetője úgy véli, ez a dilemma az irodai géppark esetében is fennáll, hiszen a munkaszervezés kevésbé kiszámíthatóvá vált, mint a pandémia előtt volt. A szakember hangsúlyozza: „az irodai munka nehézségeiről megkérdezett dolgozók 14 százaléka adott hangot nyomtatóval vagy szkennerrel kapcsolatos problémáknak”: Emellett a legtöbbjüknek az ide-odautazással töltött idő (45 százalék), valamint a benti zaj és nyüzsgés zavaró hatása (33 százalék) okozott problémát.

Mindeközben a home office-ban a munkahelyen megszokott alapfunkciók nincsenek meg többnyire. A felmérés arról tanúskodik, hogy otthoni munka esetén minden ötödik otthonról (is) dolgozónak nehezítette meg feladatai ellátását a nyomtató vagy szkenner hiánya, illetve az azok működésében tapasztalható fennakadások.

Noha a közvéleménykutatásban megkérdezett üzleti döntéshozók közül minden negyedik (25 százalék) a nyomtatás fontosságának csökkenésére számít a fokozódó környezettudatosság miatt, a többség (73 százalék) úgy gondolja, hogy a nyomtatás mindig is része lesz az irodai munkának: mindig lesznek olyan dokumentumok, amelyeket nyomtatni kell. Ugyanakkor minden harmadik vállalati képviselő (32 százalék) számít arra, hogy a digitalizáció mérsékelni fogja a nyomtatás létjogosultságát, szkennelés relevanciája pedig 40 százalékuk szerint emelkedni fog.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 14., 18:05
A díjat immár negyedik alkalommal adják át azoknak a referenseknek és vállalkozásoknak, akik munkájukkal túlmutatnak a jogszabályi kötelezettségeken, és aktívan hozzájárulnak a fogyasztóvédelmi szemlélet, valamint a fogyasztóbarát vállalati kultúra erősítéséhez.
2025-11-12 16:05:00
A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült. A válaszadók 88 százaléka a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60 százalék) és a szakmai tapasztalatot (54 százalék).

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS