Másként élik meg a home office-t a dolgozók és a munkáltatók

2022. 06. 14., 14:13

Minden harmadik irodai munkavállaló dolgozik teljes mértékben vagy részben otthonról, miközben a munkaadóknak csupán az ötöde megy bele abba, hogy az alkalmazottak minden munkanapjukat home office-ban tölthessék – derül ki az Epson friss magyarországi felméréséből. Az első hazai posztpandémiás kutatás szerint nem csak az otthoni munka megítélésében van szakadék a két oldal között: abban sincs egyetértés, mitől lesz jó a munkahely.

Az első magyarországi posztpandémiás közvéleménykutatásból egyértelműen kiderül, mennyire másként ítélik meg a munkaadók és a munkavállalók a home office-t.  A világjárvány lecsengése után a munkavállalók többségének gyakorlatilag az eredeti, a pandémiát megelőző állapotokhoz kellett visszatérnie: a kutatásban résztvevő dolgozók 76 százaléka szinte minden nap bejár a munkahelyére, és ez a szám az elsősorban szellemi munkát végzők körében is magas, 64 százalék. A válaszadók 24 százaléka viszont elsősorban csak otthonról szokott dolgozni – ez a szellemi tevékenységet folytatók esetében 36 százalék.

Ehhez képest munkaadói oldalon némi merevség figyelhető meg: abban, hogy a dolgozók akár minden munkanapon otthonról végezzék el a feladataikat, csak a vállalkozások ötöde (19 százalék) partner. Átlagon felüli az erre való nyitottság a mikrovállalkozásoknál és a nagyvállalatoknál, itt minden második megkérdezett vállalkozás (48 százalék) ad lehetőséget rendszeres home office rendszerű munkára. Utóbbiak körében egyébként jelentős elmozdulás figyelhető meg, hiszen a pandémia előtt ezt csak minden harmadik cégnél engedélyezték.

A magyarországi üzleti döntéshozók zöme szerint a hatékony irodai munka feltétele a jó internet (84 százalék) és a számítógép/laptop (81 százalék) megléte. A nyomtatókat (62 százalék), valamint a telefonokat (60 százalék) is az elengedhetetlen kellékek közé sorolják annak a felmérésnek a válaszadói, amelyet az Epson olyan magyarországi mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok képviselőinek körében végzett, akik befolyással vagy rálátással rendelkeznek az adott cég nyomtatóvásárlást vagy -karbantartást érintő döntéseire.

Teljesen máshogy látják a kérdést a munkavállalók. Az Epson felmérésében megkérdezettek közül minden második (46 százalék) szerint a munkahelyen végzett munka legnagyobb előnye a társaság, és csak minden harmadik (35 százalék) sorolta ide a bent elérhető irodatechnikai eszközöket, leginkább a nyomtatót és a szkennert.

Mivel az eredetileg kényszerűségből elterjedt home office az esetek többségében igazolta a működőképességét, ráadásul sok esetben a költségek terén is hatékonynak bizonyult, a munkaadóknak gyakran fejfájást okoz, milyen munkaszervezési rendszerben folytatódjon a munka most, hogy vissza lehet térni az irodákba.

Fábián Miklós, az Epson magyarországi fióktelepének vezetője úgy véli, ez a dilemma az irodai géppark esetében is fennáll, hiszen a munkaszervezés kevésbé kiszámíthatóvá vált, mint a pandémia előtt volt. A szakember hangsúlyozza: „az irodai munka nehézségeiről megkérdezett dolgozók 14 százaléka adott hangot nyomtatóval vagy szkennerrel kapcsolatos problémáknak”: Emellett a legtöbbjüknek az ide-odautazással töltött idő (45 százalék), valamint a benti zaj és nyüzsgés zavaró hatása (33 százalék) okozott problémát.

Mindeközben a home office-ban a munkahelyen megszokott alapfunkciók nincsenek meg többnyire. A felmérés arról tanúskodik, hogy otthoni munka esetén minden ötödik otthonról (is) dolgozónak nehezítette meg feladatai ellátását a nyomtató vagy szkenner hiánya, illetve az azok működésében tapasztalható fennakadások.

Noha a közvéleménykutatásban megkérdezett üzleti döntéshozók közül minden negyedik (25 százalék) a nyomtatás fontosságának csökkenésére számít a fokozódó környezettudatosság miatt, a többség (73 százalék) úgy gondolja, hogy a nyomtatás mindig is része lesz az irodai munkának: mindig lesznek olyan dokumentumok, amelyeket nyomtatni kell. Ugyanakkor minden harmadik vállalati képviselő (32 százalék) számít arra, hogy a digitalizáció mérsékelni fogja a nyomtatás létjogosultságát, szkennelés relevanciája pedig 40 százalékuk szerint emelkedni fog.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-10-03 19:39:42
A Magyar Bankszövetség elkötelezett Magyarország pénzügyi stabilitása, a gazdaságfejlesztési megoldások támogatása és a gazdasági verseny élénkítése iránt – hangsúlyozta a bankszövetség, reagálva Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter önkéntes kamatplafon bevezetéséről szóló felhívására.
2023-10-03 15:09:00
Az Európai Parlament kedden 578 szavazattal, 24 ellenszavazattal és 19 tartózkodás mellett elfogadta azt az új kereskedelempolitikai eszközt, amely konkrét intézkedések meghozatalára jogosítja fel az EU-t arra az esetre, ha egy harmadik ország gazdasági eszközökkel próbálná rákényszeríteni az EU-t vagy valamelyik tagállamát adott szakpolitikájának vagy álláspontjának megváltoztatására.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem drága a csapatépítés, ha a dolgozók napi béréhez viszonyítjuk, de nem az étel, az ital és maga az esemény a fontos, hanem az, hogy mit hozunk ki a résztvevőkből. A látens távozóktól az elkerülhető fluktuáción át a jutalmazás-elismerés egyensúlyáig – íme, a recept ahhoz, hogy egy nyelvet beszéljen dolgozó és munkáltató. A következetes, tervszerű vállalati fejlődéshez vezető útról Kalmár Pétert, az [eureka] Consulting & Games alapító-vezérigazgatóját kérdeztük.
Egy igazán kreatív szakács, Szatmári Ferenc, alias Főzelékes Feri elárulja, hogyan építi forradalmi megoldásokkal a vállalkozását. A hartai gasztroblogger és influenszer több szakácskönyvvel a háta mögött, unokatestvérével közösen hívta életre a HIPPEACE főzelékbárt, amelynek alapjait a vásárlók is segítenek lerakni, közösségi finanszírozással. Ez az a helyzet, amikor a kedves vendég a receptet is hazaviheti az étteremből, de bőven van még újítás, amivel a franchise-ban szintén gondolkodó szakács előállt. Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
2023. 08. 06., 10:25
epizód: 2023 / 12   |   hossz: 28:19
Vajon hogyan vizsgázunk napjainkban stresszkezelésből és időmenedzsmentből – pont akkor, amikor a karrierünkre gazdasági nehézségek lehetnek hatással? Hogyan segíthet ezen az irányított játék, az ún. gamifikált fejlesztési folyamat, és hogyan gyógyít vele munkahelyi közösségeket, döntéshozó stratégiákat, karrier és magánélet egyensúlyában keletkezett zavarokat a „Mit játsszunk?” vlog egyik vezetője, Győri-Nádai Réka? A kreatív szakembert a vállalati soft skill tréningek és a játszva megoldható céges folyamatok sajátosságairól is faggattuk.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS