A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezését követően kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. A tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetniük a mezőgazdasági termelőknek, és vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy öntözéssel mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásai.
A hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján kezdeményezte a NAK a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését, amit követően a 2022. március 18-i Hivatalos Értesítőben megjelent a belügyminiszter rendelete az időszak 2022. március 21-i kezdettel való kihirdetéséről.
Az Országos Aszálytérkép, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatsorai, valamint a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján hazánk egész területét érinti a talajok vízhiányos állapota. A talaj felső 20 cm-es rétege az elmúlt időszakban tovább száradt, már szinte az egész országban 40%-os érték alá csökkent a nedvességtartalma. A talajok a téli csapadék hiányában nem tudtak feltöltődni, a fokozódó csapadékhiány miatt pedig folyamatosan száradnak. Számottevő, országos csapadék továbbra sem várható, többnyire napos, száraz és meleg időre van kilátás, a így fokozódik a vízhiány, ami komoly problémát jelent a fejlődésnek induló őszi vetéseknek. A hidrometeorológiai viszonyok és prognózisok alapján a kamara kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a vízhiányos időszak kihirdetését. A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése érdekében a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni, amely lehetőség korábban a NAK kérésére valósulhatott meg.
A tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, ennek bevezetését 2019-ben ugyancsak a NAK szorgalmazta. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása. Erre megoldás lehet a traktor meghajtású mobilszivattyúk alkalmazása, a vízszállítás tekintetében a gyorskapcsolású öntöző csövekből, valamint flexibilis felcsévélhető tömlőből épített szállító szárnyvezetékek kihelyezése, továbbá a termőterületen a mobil- és a csévélődobos öntözőberendezések, öntöző konzolok, illetve szalagos öntözőcsövek, gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek kihelyezése. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a „Kézikönyvek, Tájékoztató” menüpont alatt. A vízhiány és az aszály közötti különbséget bemutató tájékoztató itt érhető el. (NAK)
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.