Majdnem 9 milliárdot fizetett az Artisjus dalszerzőknek

2023. 05. 02., 17:39

Az Artisjus 2022-ben 8,67 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek szerzőinek. Ez 29 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest, de még nem éri el a koronavírusjárvány előtti szintet. A nemzetközi zenei streaming elhangzásokra tavaly már 273 millió forintot fizetett az Artisjus a hazai szerzőknek, ez pedig igen jelentős, több mint háromszoros növekedés 2021-hez képest.

Az Artisjus 2022-ben összesen 8 milliárd 670 millió forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek alkotóinak. Ez 29 százalékkal több a 2021-ben szétosztott 6,7 milliárd forintnál, ugyanakkor még nem éri el a pandémia előtti szintet. A teljes összeg 52,16 százaléka, 4,52 milliárd forint jutott a magyar zenékre és 47,84 százaléka külföldi dalokra. A hazai szerzőknek jutó hányad 50-54 százalék között mozog évek óta. Az, hogy a zeneipar számos szektora csak 2022-ben tért vissza a normális kerékvágásba, várhatóan a 2023-ban kifizetett jogdíjakban lesz érzékelhető.

Felpörögtek a nemzetközi zenei streaming jogdíjak

Az Artisjus 2022-ben jelentősen növelni tudta a nemzetközi online szolgáltatók (YouTube, Spotify, Apple Music) jogdíjainak kifizetését. Míg 2021-ben 76 millió forintot kaptak a szerzők az Artisjustól a zenei streaming lejátszásokért, 2022-ben ennek már több mint háromszorosa, 273 millió forint érkezett a számlájukra. Ez a jogdíj szinte teljes egészében magyar szerzőkhöz jutott, hiszen a nemzetközi zenei repertoár jogdíját saját jogkezelőiken keresztül fizetik ki.

Ezzel szemben például a rádióban megszólaló, külföldi szerzők által írt művek esetén az Artisjus szedi be a jogdíjat, majd a megfelelő országok jogkezelőivel kötött megállapodások alapján utalja tovább. A nemzetközi zenei streaming jogdíjak terén további növekedés várható annak köszönhetően, hogy az Artisjus 2022-ben megbízta a francia jogkezelő szervezetet az online jogdíjak beszedésével.

Szerzői jogdíj a magyar átlagbér tükrében

2022-ben minden korábbinál több, 18 414 hazai szerző részesült jogdíjban az Artisjus kifizetései által. Ez a növekedés egyrészt annak köszönhető, hogy az Artisjus egyre pontosabban képes beazonosítani a kisebb elhangzási adatokat, másrészt az online szolgáltatóknál az alacsony hallgatottságú szerzemények esetén is megtörténik a jogdíjak beszedése és kifizetése. Az Artisjus által közzétett jogdíjpiramis azt mutatja meg, hogy miként viszonyulnak az egyhavi szerzői jogdíjak az átlagbérekhez.

A Zeneipari Jelentéshez készült, pár évvel ezelőtti felmérések alapján Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik. Az átlagbér legalább egyötödét 638-an kapták meg havi szinten 2022-ben.

Az átlagbért és a piramis csúcsán lévők jogdíjjövedelmét összevetve látható, hogy évről évre kevesebben érik el a kétszeres átlagbért, míg a szerzői derékhad esetében 2021-hez képest már növekedés látható: a szerzői középosztályban 1675 szerző foglalt helyet tavaly, 8 százalék-kal többen, mint az előző évben. Ők azok, akik az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kaptak, de elérték annak 5 százalékát. 2022-ben 112 szerzőnek sikerült havonta megkeresni a hazai átlagbért, közülük 36 alkotó ennek legalább dupláját vitte haza havi szinten.

Továbbra is több dal születik, mint a járvány előtt

Az Artisjushoz 1338 új szerző regisztrált 2022-ben, köztük kiemelkedő volt a fiatal alkotók aránya. Az újonnan belépők 46 százaléka 30 év alatti szerző. A 2020-as rekordévhez képest 2021-ben és 2022-ben is kevesebb új dal született, de még mindig több új szerzeményt jelentettek be az Artisjusnál, mint a pandémia előtt. A szerzők 2022-ben 19 844 új dalt regisztráltak, és ezek többségét a pop (17,2 százalék), a rock/metal (16 százalék) és az elektronikus zene (13,1 százalék) stílusokba sorolták be. A jazz esetében látható hosszú távú növekedés: tízéves távlatban most először haladta meg az összes mű 5 százalékát az ide sorolt szerzemények száma.

Szerzői együttműködések

A rádiókban legtöbbet játszott 30 magyar dal esetében dalonként átlagosan 3,7 szerző (előző években: 2,8-3,5 között), a legtöbb online jogdíjat termelő szerzeményekre pedig átlagolva 3,5 fő jutott tavaly. A rádiós sikerek között egy sem volt, aminek egyetlen szerzője lett volna; az online slágerek között is csak egyetlen. A 2022-ben bejegyzett új dalok között szerepel azonban az eddigi legtöbb, összesen 37 ismert magyar dalszerző közös munkája, a Dalszerzők Napja alkalmából megszületett rekorddöntő Ez a dal mindenkié.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 01. 17., 10:10
A január 15-én lezárult Napenergia Plusz Program december–januári „véghajrájában” közel 750 támogatási kérelem érkezett be, az egy éves benyújtási időszak alatt pedig összesen több mint 23 ezer pályázó igényelt összesen 96,4 milliárd forint állami hozzájárulást modern napelemes rendszerek telepítéséhez – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
2025-01-17 15:44:35
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.
Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!
2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.

  Rovathírek: GUSTO

A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS