Majdnem 9 milliárdot fizetett az Artisjus dalszerzőknek

2023. 05. 02., 17:39

Az Artisjus 2022-ben 8,67 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek szerzőinek. Ez 29 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest, de még nem éri el a koronavírusjárvány előtti szintet. A nemzetközi zenei streaming elhangzásokra tavaly már 273 millió forintot fizetett az Artisjus a hazai szerzőknek, ez pedig igen jelentős, több mint háromszoros növekedés 2021-hez képest.

Az Artisjus 2022-ben összesen 8 milliárd 670 millió forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek alkotóinak. Ez 29 százalékkal több a 2021-ben szétosztott 6,7 milliárd forintnál, ugyanakkor még nem éri el a pandémia előtti szintet. A teljes összeg 52,16 százaléka, 4,52 milliárd forint jutott a magyar zenékre és 47,84 százaléka külföldi dalokra. A hazai szerzőknek jutó hányad 50-54 százalék között mozog évek óta. Az, hogy a zeneipar számos szektora csak 2022-ben tért vissza a normális kerékvágásba, várhatóan a 2023-ban kifizetett jogdíjakban lesz érzékelhető.

Felpörögtek a nemzetközi zenei streaming jogdíjak

Az Artisjus 2022-ben jelentősen növelni tudta a nemzetközi online szolgáltatók (YouTube, Spotify, Apple Music) jogdíjainak kifizetését. Míg 2021-ben 76 millió forintot kaptak a szerzők az Artisjustól a zenei streaming lejátszásokért, 2022-ben ennek már több mint háromszorosa, 273 millió forint érkezett a számlájukra. Ez a jogdíj szinte teljes egészében magyar szerzőkhöz jutott, hiszen a nemzetközi zenei repertoár jogdíját saját jogkezelőiken keresztül fizetik ki.

Ezzel szemben például a rádióban megszólaló, külföldi szerzők által írt művek esetén az Artisjus szedi be a jogdíjat, majd a megfelelő országok jogkezelőivel kötött megállapodások alapján utalja tovább. A nemzetközi zenei streaming jogdíjak terén további növekedés várható annak köszönhetően, hogy az Artisjus 2022-ben megbízta a francia jogkezelő szervezetet az online jogdíjak beszedésével.

Szerzői jogdíj a magyar átlagbér tükrében

2022-ben minden korábbinál több, 18 414 hazai szerző részesült jogdíjban az Artisjus kifizetései által. Ez a növekedés egyrészt annak köszönhető, hogy az Artisjus egyre pontosabban képes beazonosítani a kisebb elhangzási adatokat, másrészt az online szolgáltatóknál az alacsony hallgatottságú szerzemények esetén is megtörténik a jogdíjak beszedése és kifizetése. Az Artisjus által közzétett jogdíjpiramis azt mutatja meg, hogy miként viszonyulnak az egyhavi szerzői jogdíjak az átlagbérekhez.

A Zeneipari Jelentéshez készült, pár évvel ezelőtti felmérések alapján Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik. Az átlagbér legalább egyötödét 638-an kapták meg havi szinten 2022-ben.

Az átlagbért és a piramis csúcsán lévők jogdíjjövedelmét összevetve látható, hogy évről évre kevesebben érik el a kétszeres átlagbért, míg a szerzői derékhad esetében 2021-hez képest már növekedés látható: a szerzői középosztályban 1675 szerző foglalt helyet tavaly, 8 százalék-kal többen, mint az előző évben. Ők azok, akik az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kaptak, de elérték annak 5 százalékát. 2022-ben 112 szerzőnek sikerült havonta megkeresni a hazai átlagbért, közülük 36 alkotó ennek legalább dupláját vitte haza havi szinten.

Továbbra is több dal születik, mint a járvány előtt

Az Artisjushoz 1338 új szerző regisztrált 2022-ben, köztük kiemelkedő volt a fiatal alkotók aránya. Az újonnan belépők 46 százaléka 30 év alatti szerző. A 2020-as rekordévhez képest 2021-ben és 2022-ben is kevesebb új dal született, de még mindig több új szerzeményt jelentettek be az Artisjusnál, mint a pandémia előtt. A szerzők 2022-ben 19 844 új dalt regisztráltak, és ezek többségét a pop (17,2 százalék), a rock/metal (16 százalék) és az elektronikus zene (13,1 százalék) stílusokba sorolták be. A jazz esetében látható hosszú távú növekedés: tízéves távlatban most először haladta meg az összes mű 5 százalékát az ide sorolt szerzemények száma.

Szerzői együttműködések

A rádiókban legtöbbet játszott 30 magyar dal esetében dalonként átlagosan 3,7 szerző (előző években: 2,8-3,5 között), a legtöbb online jogdíjat termelő szerzeményekre pedig átlagolva 3,5 fő jutott tavaly. A rádiós sikerek között egy sem volt, aminek egyetlen szerzője lett volna; az online slágerek között is csak egyetlen. A 2022-ben bejegyzett új dalok között szerepel azonban az eddigi legtöbb, összesen 37 ismert magyar dalszerző közös munkája, a Dalszerzők Napja alkalmából megszületett rekorddöntő Ez a dal mindenkié.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS