Majdnem 9 milliárdot fizetett az Artisjus dalszerzőknek

2023. 05. 02., 17:39

Az Artisjus 2022-ben 8,67 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek szerzőinek. Ez 29 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest, de még nem éri el a koronavírusjárvány előtti szintet. A nemzetközi zenei streaming elhangzásokra tavaly már 273 millió forintot fizetett az Artisjus a hazai szerzőknek, ez pedig igen jelentős, több mint háromszoros növekedés 2021-hez képest.

Az Artisjus 2022-ben összesen 8 milliárd 670 millió forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek alkotóinak. Ez 29 százalékkal több a 2021-ben szétosztott 6,7 milliárd forintnál, ugyanakkor még nem éri el a pandémia előtti szintet. A teljes összeg 52,16 százaléka, 4,52 milliárd forint jutott a magyar zenékre és 47,84 százaléka külföldi dalokra. A hazai szerzőknek jutó hányad 50-54 százalék között mozog évek óta. Az, hogy a zeneipar számos szektora csak 2022-ben tért vissza a normális kerékvágásba, várhatóan a 2023-ban kifizetett jogdíjakban lesz érzékelhető.

Felpörögtek a nemzetközi zenei streaming jogdíjak

Az Artisjus 2022-ben jelentősen növelni tudta a nemzetközi online szolgáltatók (YouTube, Spotify, Apple Music) jogdíjainak kifizetését. Míg 2021-ben 76 millió forintot kaptak a szerzők az Artisjustól a zenei streaming lejátszásokért, 2022-ben ennek már több mint háromszorosa, 273 millió forint érkezett a számlájukra. Ez a jogdíj szinte teljes egészében magyar szerzőkhöz jutott, hiszen a nemzetközi zenei repertoár jogdíját saját jogkezelőiken keresztül fizetik ki.

Ezzel szemben például a rádióban megszólaló, külföldi szerzők által írt művek esetén az Artisjus szedi be a jogdíjat, majd a megfelelő országok jogkezelőivel kötött megállapodások alapján utalja tovább. A nemzetközi zenei streaming jogdíjak terén további növekedés várható annak köszönhetően, hogy az Artisjus 2022-ben megbízta a francia jogkezelő szervezetet az online jogdíjak beszedésével.

Szerzői jogdíj a magyar átlagbér tükrében

2022-ben minden korábbinál több, 18 414 hazai szerző részesült jogdíjban az Artisjus kifizetései által. Ez a növekedés egyrészt annak köszönhető, hogy az Artisjus egyre pontosabban képes beazonosítani a kisebb elhangzási adatokat, másrészt az online szolgáltatóknál az alacsony hallgatottságú szerzemények esetén is megtörténik a jogdíjak beszedése és kifizetése. Az Artisjus által közzétett jogdíjpiramis azt mutatja meg, hogy miként viszonyulnak az egyhavi szerzői jogdíjak az átlagbérekhez.

A Zeneipari Jelentéshez készült, pár évvel ezelőtti felmérések alapján Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik. Az átlagbér legalább egyötödét 638-an kapták meg havi szinten 2022-ben.

Az átlagbért és a piramis csúcsán lévők jogdíjjövedelmét összevetve látható, hogy évről évre kevesebben érik el a kétszeres átlagbért, míg a szerzői derékhad esetében 2021-hez képest már növekedés látható: a szerzői középosztályban 1675 szerző foglalt helyet tavaly, 8 százalék-kal többen, mint az előző évben. Ők azok, akik az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kaptak, de elérték annak 5 százalékát. 2022-ben 112 szerzőnek sikerült havonta megkeresni a hazai átlagbért, közülük 36 alkotó ennek legalább dupláját vitte haza havi szinten.

Továbbra is több dal születik, mint a járvány előtt

Az Artisjushoz 1338 új szerző regisztrált 2022-ben, köztük kiemelkedő volt a fiatal alkotók aránya. Az újonnan belépők 46 százaléka 30 év alatti szerző. A 2020-as rekordévhez képest 2021-ben és 2022-ben is kevesebb új dal született, de még mindig több új szerzeményt jelentettek be az Artisjusnál, mint a pandémia előtt. A szerzők 2022-ben 19 844 új dalt regisztráltak, és ezek többségét a pop (17,2 százalék), a rock/metal (16 százalék) és az elektronikus zene (13,1 százalék) stílusokba sorolták be. A jazz esetében látható hosszú távú növekedés: tízéves távlatban most először haladta meg az összes mű 5 százalékát az ide sorolt szerzemények száma.

Szerzői együttműködések

A rádiókban legtöbbet játszott 30 magyar dal esetében dalonként átlagosan 3,7 szerző (előző években: 2,8-3,5 között), a legtöbb online jogdíjat termelő szerzeményekre pedig átlagolva 3,5 fő jutott tavaly. A rádiós sikerek között egy sem volt, aminek egyetlen szerzője lett volna; az online slágerek között is csak egyetlen. A 2022-ben bejegyzett új dalok között szerepel azonban az eddigi legtöbb, összesen 37 ismert magyar dalszerző közös munkája, a Dalszerzők Napja alkalmából megszületett rekorddöntő Ez a dal mindenkié.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 23., 15:23
Nagy Ferenc Gábor, az NFG Badboys Kft. tulajdonosa reméli, hogy a VOSZ-on belül is sok céghez eljuthatnak, egyre többen ismerik majd meg programjukat és filozófiájukat. A VOSZ Sportvállalkozási Szekciójának új tagjával eddigi eredményeiről és terveiről is beszélgettünk.
2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.
2023-05-30 12:11:31
Újra az érdeklődés középpontjába kerültek az újbudai ingatlanok. A kerületi átlagos négyzetméterár mindössze 1 százalékot emelkedett tavalyhoz képest, az otthonteremtésre fordított összeg átlagosan 66,4 millió forint a Duna House 2023-as adatai alapján.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS