Magyarország: 1,8 millió vállalkozás országa

Magyarország: 1,8 millió vállalkozás országa
2023. 03. 22., 10:39

Magyarországon 2022. december végén 1,8 millió vállalkozást tartottak nyilván, 1,0 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezek 29 százalékát társas vállalkozásként, 71 százalékát önálló vállalkozóként regisztrálták.

Budapesten a társas vállalkozások és az önálló vállalkozók aránya kiegyenlített volt, a vármegyékben viszont az önálló vállalkozók voltak többségben, akik a legmagasabb részarányt (87 százalék) Békés vármegyében, a legalacsonyabbat (66 százalék) pedig Pest vármegyében képviselték – derül ki a statisztikai hivatal „Fókuszban a vármegyék – 2022. I–IV. negyedév” című kiadványából.

A nyilvántartásba vett vállalkozásokon belül a társas vállalkozások száma érdemben nem változott, az önálló vállalkozóké viszont 1,4 százalékkal csökkent a 2021. december végihez képest. A regisztrált társas vállalkozások száma Budapest, Komárom-Esztergom, Heves és Vas vármegye kivételével mindenhol emelkedett, a leginkább Nógrád vármegyében (3,6 százalékkal). Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegye kivételével az önálló vállalkozók körét csökkenés jellemezte. A legnagyobb csökkenés (-3,8 százalék) Nógrád vármegyében történt.

A vállalkozásdemográfiai folyamatokat a kata szabályainak módosítása, illetve az év második felében kedvezőtlenné váló gazdasági kilátások egyaránt befolyásolták.

A regisztrált vállalkozások legnagyobb hányadát, 23 százalékát budapesti székhellyel vették nyilvántartásba, ezt követte Pest vármegye 13 százalékos részesedéssel. A legkevesebb vállalkozás Nógrád és Tolna vármegyében volt, az országos szervezetszám mindössze 1,3, illetve 2,0 százaléka.

December végén 89 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, számuk 5,0 százalékkal fogyott az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya egy év alatt országosan 0,3 százalékponttal (15,6 százalékra) csökkent. A legmagasabb arány (20 százalék) Budapesten alakult ki, a legalacsonyabb (12 százalék) pedig Győr-Moson-Sopron vármegyében.

Ezer lakosra országosan 190 regisztrált vállalkozás jutott. A vállalkozási kedv Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád vármegyében. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.
2025-03-24 19:15:00
Minden korábbinál több, közel 18 millió turista érkezett a hazai szálláshelyekre tavaly, közülük pedig mintegy 9,3 milliónyian magyarországi utazók voltak. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint a legmesszebbre a Békés és Nógrád vármegyeiek hajlandók utazni, ha pihenésről van szó. A 4–5 csillagos hoteleket Győr-Moson-Sopron vármegye turistái választották a legnagyobb arányban – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS