Magyarország: 1,8 millió vállalkozás országa

Magyarország: 1,8 millió vállalkozás országa
2023. 03. 22., 10:39

Magyarországon 2022. december végén 1,8 millió vállalkozást tartottak nyilván, 1,0 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezek 29 százalékát társas vállalkozásként, 71 százalékát önálló vállalkozóként regisztrálták.

Budapesten a társas vállalkozások és az önálló vállalkozók aránya kiegyenlített volt, a vármegyékben viszont az önálló vállalkozók voltak többségben, akik a legmagasabb részarányt (87 százalék) Békés vármegyében, a legalacsonyabbat (66 százalék) pedig Pest vármegyében képviselték – derül ki a statisztikai hivatal „Fókuszban a vármegyék – 2022. I–IV. negyedév” című kiadványából.

A nyilvántartásba vett vállalkozásokon belül a társas vállalkozások száma érdemben nem változott, az önálló vállalkozóké viszont 1,4 százalékkal csökkent a 2021. december végihez képest. A regisztrált társas vállalkozások száma Budapest, Komárom-Esztergom, Heves és Vas vármegye kivételével mindenhol emelkedett, a leginkább Nógrád vármegyében (3,6 százalékkal). Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegye kivételével az önálló vállalkozók körét csökkenés jellemezte. A legnagyobb csökkenés (-3,8 százalék) Nógrád vármegyében történt.

A vállalkozásdemográfiai folyamatokat a kata szabályainak módosítása, illetve az év második felében kedvezőtlenné váló gazdasági kilátások egyaránt befolyásolták.

A regisztrált vállalkozások legnagyobb hányadát, 23 százalékát budapesti székhellyel vették nyilvántartásba, ezt követte Pest vármegye 13 százalékos részesedéssel. A legkevesebb vállalkozás Nógrád és Tolna vármegyében volt, az országos szervezetszám mindössze 1,3, illetve 2,0 százaléka.

December végén 89 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, számuk 5,0 százalékkal fogyott az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya egy év alatt országosan 0,3 százalékponttal (15,6 százalékra) csökkent. A legmagasabb arány (20 százalék) Budapesten alakult ki, a legalacsonyabb (12 százalék) pedig Győr-Moson-Sopron vármegyében.

Ezer lakosra országosan 190 regisztrált vállalkozás jutott. A vállalkozási kedv Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád vármegyében. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS