Magán-egészségügyi ellátás tb kártyával? – Ötpontos javaslat a PRIMUS-tól

2022. 05. 26., 08:52

Szektorsemleges finanszírozás bevezetését javasolja a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete az egészségügyben, vagyis azt, hogy a magánegészségügyben is elfogadható legyen részben vagy egészben a társadalombiztosítási (tb) kártya – mondta Lancz Róbert, az egyesület új elnöke.

Lancz Róbert, a Doktor24 vezérigazgatója a szerdai online sajtótájékoztatón kiemelte: fordulóponthoz érkezett a szektor, dinamikusan nő az igény a magánellátás iránt. A két Covid-év után a magánegészségügy a közellátást több szinten kiegészítő, megkerülhetetlen tényező lett – mondta. „Közös érdekünk a fenntartható és hosszú távon finanszírozható állami rendszer kialakítása” – fogalmazott.

Bemutatta azt az ötpontos tervezetet, amelyben a PRIMUS az állami és a magánellátás transzparens együttműködésére, a szektorsemleges finanszírozás megteremtésére, valamint az ügyfélközpontú gyógyítás rendszerszintű megvalósítására tesz javaslatot.

Közlése szerint a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a javaslatot jó tárgyalási alapnak tekinti, a két szervezet között a párbeszéd elindult, továbbá megkereste a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) egészségügyi tagozatát is.

Az elnök üdvözölte a belügyminiszter által bemutatott javaslatot, ami új működést irányoz elő az egészségügyben. Az MTI-kérdésére kifejtette: közösen képviselnék a szakmát a VOSZ-szal és a MOK-kal a kormányzati tárgyalásokon, és a javaslatcsomagot bemutatják a jogalkotónak.

Az egyesület javaslatai közül kiemelte, hogy fókuszba kell helyezni a prevenciót, ebben elindult már itthon a szemléletváltás. A magánszolgáltatók jelenleg is évi több tízezer szűrővizsgálattal járulnak hozzá az egészségmegőrzéshez, a privát szektor szűrési aktivitásait össze kell hangolni az állami szűrőprogramokéval.

Javaslatuk szerint a társadalombiztosító ugyanazt az összeget térítené a magánszolgáltatónak, amit az államinak, és ha az adott ellátást a privát szolgáltató drágábban kínálja a többletszolgáltatások miatt, akkor csak azok többletköltsége háruljon az ügyfélre. Azokon a területeken, ahol a tb-kártyát nem lehet elfogadni, co-payment rendszerben helyettesítő megoldásokat, például vállalati finanszírozást vagy kiegészítő egészségbiztosítást kell elérhetővé tenni.

Szeretnék elérni, hogy minden betegre a legkevesebb várakozási idő és a legtöbb figyelem jusson. Egyetértenek a kormányzati célokkal: valóban időszerű a várólisták csökkentése. A magánszektor készen áll arra, hogy számos ellátási területen tehermentesítse a közellátást – tette hozzá. Az orvos-beteg találkozóknál növelni kell a hasznos időt, hiszen a 20–30 perces konzultációkból jelenleg csupán 5–8 perc a tényleges orvosi feladatokkal eltöltött idő, a többi adminisztráció. Az orvos idejének jobb felhasználásával az állami és a privát ellátás hatékonysága egyaránt javítható.

Lancz Róbert szerint indokolt esetben engedélyezni kell az átjárást a magán- és a közellátás között, hiszen nincs két szektorra elegendő szakember Magyarországon. Példaként említette, hogy ma a páciens nem folytathatja a közellátásban ugyanannál az orvosnál a kezelését, ha magánszolgáltatónál diagnosztizálta a problémáját, még akkor sem, ha a betegség komplexitása is ezt igényelné. Az átjárhatatlan rendszer a kisebb hazai településeken még nehezebben működtethető, az ellátást is stabilabbá tenné ezeknek az intézményeknek a közös finanszírozása – mutatott rá.

A PRIMUS javaslatának ötödik pontja szerint szakmai minősítési rendszert kell bevezetni, ennek részleteit az államnak a szakmai szervezetekkel, valamint az ügyfelek, a betegek képviselőivel közösen kell kidolgoznia.

Az egyesületnek jelenleg 16 tagja van, ezek a hazai magán-egészségügyi szektor meghatározó szereplői, amelyek 2020-ban 25 milliárd forint összesített árbevétellel, több mint kétezer foglalkoztatott és szerződéses jogviszonyban álló dolgozóval, valamint évi 1,4 millió orvos-beteg találkozóval rendelkeztek. Tervezik a tagbővítést, közepes és kisebb szolgáltatókkal. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS